Orbán Viktor;Kerényi Imre;búcsúbeszéd;

Orbán: Kerényi Imre a bajtársam volt

Beszédet mondott a miniszterelnök Kerényi Imre búcsúztatásán a Fiumei úti temetőben. Orbán szerint az egykori színházigazgató, majd miniszterelnöki megbízott a harcostársa volt. Annak idején Cseh Tamást is így jellemezte.Beszédet mondott a miniszterelnök Kerényi Imre búcsúztatásán a Fiumei úti temetőben. Orbán szerint az egykori színházigazgató, majd miniszterelnöki megbízott az ő harcostársa volt. Annak idején Cseh Tamást is így jellemezte.

Bajtársaként, barátjaként és munkatársaként búcsúzott Kerényi Imrétől Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 11-én elhunyt miniszterelnöki megbízott, rendező, színigazgató temetésén pénteken a Fiumei úti sírkertben.   

A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa, írja az MTI.

Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve: „így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban”.

Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz - búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök. 

Katonadolog?

A militáns kifejezéseket és szerepvállalást kedvelő Orbán Viktor nem először használ háborúra utaló kifejezéseket búcsúszertartás során: 2009-ben, Cseh Tamás temetése után mondta azt, hogy a művész „a legjobb katonánk, a legjobb harcosunk volt”. Ezzel Kerényi Imre és Cseh Tamás életét is azonosította a Fidesz, vagyis saját politikai harcaival és célkitűzéseivel.

Orbán szavaival ugyanakkor talán maga Kerényi is egyet értene. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész aktívan politizált: a rendszerváltás előtt ugyan az MSZMP tagja volt, később – a MIÉP-nél, majd az MSZP és az SZDSZ által támogatott Demokratikus Chartánál tett kitérők után – azonban teljes mellszélességgel állt ki a Fidesz mellett, és haláláig képviselte a párt érdekeit. A kormánypárt 2002-es veresége után az utcai demonstrációk egyik szervezője és fő szónoka lett. A nevéhez fűződik a „Szent István Magyarországa és a Kun Bélák Magyarországa” szembeállítása. Szerintem címmel egyszemélyes, szatirikus politikai műsora volt a Hír TV-n.

A 2010-es kormányváltás után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az új alaptörvény díszkiadásához rendelt meg kortárs festményeket. 2012-től kezdte kiadni a Nemzeti könyvtárnak nevezett sorozatot, ami szándéka szerint a magyar irodalom legjavát foglalta volna össze. 2014-től a Magyar Krónika nevű kormánypárti folyóirat elindításában vett részt.