Az utolsó órában is tárgyalnak a Föld megmentéséről

Publikálás dátuma
2018.09.04. 08:30

Fotó: Hans Lucas / AFP
Keddtől Bangkokban rendezik meg az ENSZ újabb klímakonferenciáját. Előkészítik a decemberi katowicei klíma klímacsúcsot.
Katowice fontos mérföldkő lehet majd a klímavédelemben. A lengyel városban véglegesítik a párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez szükséges szabályokat, miután az ENSZ októberben adja ki jelentését arról, hogy tartható-e a vállalt maximális hőmérséklet-növekedés. A thaiföldi eseményre nem lett volna szükség akkor, ha tavaly novemberben, a 23. klímakonferencián sikerült volna konkrét eredményeket felmutatni. Bár az akkori klímacsúcsot a rendezők sikeresnek nevezték, a résztvevő csaknem kétszáz ország küldöttei mindössze abban állapodtak meg, hogy megvizsgálják a jelenlegi terveket az üvegházhatású gázok további csökkentésére. Bangkokban a küldöttek tehát azt folytatják, amit a német városban már megkezdtek. A párizsi klímamegállapodás gyakorlatba való átültetéséhez konkrét célszámokat kell meghatározni. Ha ez sikerül, akkor minden valószínűség szerint a decemberi katowicei klímacsúcs is sikeres lesz. Ekkor egyebek mellett egységes szabályozást kell meghatározni arra, miként mérjék és adják meg az egyes tagországok a széndioxid kibocsátás mértékét. „Jó úton járunk, de jelentősen fel kellene gyorsítani a folyamatot” – közölte a berlini szövetségi környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Szerinte ebben komoly segítséget jelenthet a bangkoki csúcstalálkozó. Mint mondta, a 2015-ös párizsi klímacsúcshoz hasonlóan ismét koalíciót alkotnak a bátrabb klímacélokat meghatározó országok. A Greenpeace nagyon elégedetlen azzal, mennyire lassan halad a folyamat. A környezetvédelmi szervezet szóvivője, Jannes Stoppel szerint Bonnban túl csekély előrelépés történt. Sven Harmeling, a Care klímaszakértője szerint nagyobb politikai akaratra van szükség, Ha ez továbbra sem lesz meg, Katowicében sem lesz könnyű eredményeket felmutatni. Rixa Schwarz, a Germanwatch munkatársa felszólította Angela Merkel kancellárt arra, hogy Németország járjon elő jó példával és tartsa magát vállalásaihoz. Több környezetvédelmi szervezet felszólította a német kormányt, határozzon meg menetrendet a szénenergiából való kilépésre. A 2015-ös párizsi megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest 2 Celsius-fok alatt maradjon. Az aláírók törekednek arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy "amilyen rövid időn belül csak lehet", megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. Donald Trump amerikai elnök tavaly kilépett a megállapodásból.

A légszennyezettség veszélyei

Ahol a világban magasabb a légszennyezettség, ott az átlagosnál több a légrendszeri megbetegedés, de a mentális rendellenség, depresszió és szorongás aránya is magasabb. A klímaváltozás előidézésével megannyi olyan egészségügyi kockázatot idézett elő, amely a globális felmelegedés súlyosbodásával csak növekszik - főleg a fejlődő országokban siralmas a helyzet. Különösen az úgynevezett Fejlődő Kis Szigetországok számára jelent szinte megoldhatatlan kihívást a klímaváltozás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezeket az országokat extrém módon fenyegeti a hirtelen változó és heves időjárás, a tengerszint növekedése és a fertőző betegségek terjedése, mindhez szervesen hozzájárul a globális felmelegedés is. A WHO 2017-es statisztikái szerint 2030 és 2050 között évente várhatóan 250 ezer ember halálát okozza majd a klímaváltozás, és jóllehet nagy részük a fejlődő országokból kerül ki, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országokban élők is. Jó példa erre az, hogy jelenleg mintegy 300 millió ember asztmás a világon, az extrém hőhullámok miatt azonban a betegség sokkal inkább előre tör majd a jövőben. A klímaváltozás tehát hosszabb távon is súlyos hatást gyakorol az ember egészségére. a WHO szerint 2030-ig évente körülbelül 2-4 milliárd dollárnyi pénz megy el arra, hogy a klímaváltozás közvetlen egészségügyi következményeit mérsékeljük.

Csaknem 100 elefánttetemet találtak egy botswanai rezervátumban

Publikálás dátuma
2018.09.03. 21:27

Fotó: Rosanna U / Image Source / AFP
A vadorzók elpusztítottak öt szélesszájú orrszavút is az elmúlt három hónapban.
Mintegy 90 elefánttetemre bukkantak egy híres botswanai vadrezervátumban – írja az MTI természetvédők bejelentése alapján. Az állatok vadorzóknak estek áldozatul, ez a legnagyobb vadorzók által okozott pusztítás, amelyet Afrikában tapasztaltak. A megölt állatok többségének agyarát eltávolították. Elpusztításuk egybeesett azzal, hogy a botswanai hatóságok megszüntették a vadorzók ellen fellépő parkőrök felfegyverzését – közölte az Elefántok Határok Nélkül nevű szervezet. Botswanában él a világ legnagyobb elefántpopulációja, amely mintegy 130 ezer egyedet számlál. A szakemberek vadállatszámlálást tartottak a térségben, amikor felfedezték a tetemeket. A 87 elefánt többségét hetekkel ezelőtt ölték meg, és a vadorzók elpusztítottak öt szélesszájú orrszavút is az elmúlt három hónapban.
„Ha összehasonlítom a megölt állatok számát és az általam 2015-ben végzett nagy elefántszámlálás adatait, akkor a frissen leölt elefántok száma kétszerese annak, amit bárhol Afrikában tapasztaltunk”

– idézte a BBC News Mike Chase-t, az Elefántok Határok Nélkül illetékesét. Hozzátette: a történtek sokkolták, még nem tapasztalt ilyet és nem is olvasott hasonlóról.
A 2015-ös elefántszámlálás adataiból kiderült, hogy az elmúlt tíz évben az afrikai elefántok egyharmadát megölték, és a tanzániai elefántok 60 százaléka pusztult el öt év alatt. Botswana közismert volt arról, hogy könyörtelen a vadorzókkal szemben, és a dél-afrikai országban ezért igen ritka volt a vadorzás, és jóval kisebb volt az elefántpusztulás, mint bárhol Afrikában. Ezt az állatok is megérezhették, mert a szomszédos Angolából, Namíbiából és Zambiából nagy számban vándoroltak át a biztonságosnak vélt helyekre.
Szerző
Témák
Botswana elefánt

Tízezrek gyűltek össze egy szolidaritási koncertre Chemnitzben

Publikálás dátuma
2018.09.03. 21:14

Fotó: Bodo Marks / DPA / AFP
A szervezők adományokat gyűjtenek, a pénz felét az áldozat családjához juttatják el, a többit a rasszizmus visszaszorítását célzó programok támogatására fordítják.
Több tízezren gyűltek össze hétfőn a németországi Chemnitzben egy ingyenes szabadtéri koncertre, amelyet a szervezők az utóbbi napok erőszakba forduló tüntetései után a „Felkelés a szélsőjobboldali uszítás ellen – Rasszizmus helyett szolidaritás” mottóval hirdettek meg – írja az MTI. A rendezvényen estére nagyjából 50 ezren gyűltek össze – jelentette a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság a Szászország tartományi város önkormányzatának becslésére hivatkozva. Hozzátették, hogy rendbontás nem történt, a hangulat nyugodt. A koncert kezdetén egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a tüntetéseket kiváltó halálos késelés áldozatára, egy 35 éves német férfira, akinek megölésével egy szíriai és egy iraki férfit gyanúsítanak. A rendezvény közben a szervezők adományokat gyűjtenek, a pénz felét az áldozat családjához juttatják el, a másik felét a rasszizmus visszaszorítását célzó programok támogatására fordítják. Az első fellépő a dancehall stílusú zene legnagyobb hatású kortárs német előadói között számon tartott Trettmann volt, aki a hetvenes években született Chemnitzben, akkori nevén Karl-Marx-Stadtban. A leghíresebb fellépő a német punkrock egy veterán formációja, a Die Toten Hosen. A számos civil szervezet és a chemnitzi önkormányzat gazdaságfejlesztéssel foglalkozó cégének közreműködésével rendezett koncertre Frank-Walter Steinmeier államfő is felhívta olvasói figyelmét egy közösségi oldalon, és ezért bírálatokat kapott. Bírálta a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is, arra hivatkozva, hogy a fellépők között van egy zenekar – a Feine Sahne Fischfilet nevű punkegyüttes –, amelyet szélsőbaloldali szervezetként jellemzett 2011-es jelentésében a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi államvédelmi hivatal. A Többek vagyunk (Wir sind mehr) címmel meghirdetett rendezvény ellen demonstrációt kívánt tartani a német sajtóban jobboldali populistaként jellemzett Chemnitzért (Pro Chemnitz) nevű szervezet és a Türingia a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Thügida) nevű mozgalom, megmozdulásaikat nem engedélyezték.
Fotó: JOHN MACDOUGALL
Az egykori NDK területén fekvő Chemnitzben nyolcadik napja tart a tüntetések sorozata. A megmozdulásokat kiváltó halálos késelés augusztus 26-ra virradóra történt, a szíriai és az iraki gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezték. Az aznap tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak. A nagyváros polgármestere hangsúlyozta, hogy továbbra is várják a külföldieket. Barbara Ludwig még pénteken, egy nyilatkozatban kiemelte: a következő hetekben bebizonyítják, hogy „van hely külföldi diákoknak és befektetőknek” Chemnitzben, amelynek műszaki egyetemén csaknem 100 országból tanulnak hallgatók és dolgoznak kutatók.
Szerző