Tárt karokkal várták Izraelben a hitlerező Dutertét

Publikálás dátuma
2018.09.03. 19:46

Fotó: RONEN ZVULUN / AFP/Pool
Ha üzletről van szó, az izraeli kormány szemet huny afelett is, hogy a Fülöp-szigetek elnöke Hitlerhez hasonlította önmagát.
Ha a szabadszájúságáról hírhedt fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte ellátogat valahova, biztos, hogy nagy feltűnést kelt. Különösen pikánsnak számít azonban a hivatalosan tegnap kezdődő izraeli látogatása, hiszen korábban volt egy olyan kijelentése, amely óriási felháborodást keltett a zsidóság körében. „Hitler lemészárolt hárommillió zsidót. Nekünk hárommillió drogfüggőnk van, akiket meg én mészárolnék le örömmel. Legalább, ha Németországnak volt egy Hitlere, a Fülöp-szigeteknek ott lennék én” – konkrétan ezekkel a szavakkal vont párhuzamot a náci diktátor és saját maga közt még 2016-ban. Duterte világszerte számos bírálatot kapott könyörtelen drogellenes háborúja miatt is. Manila hivatalosan ötezer halálesetet és ötvenezer letartóztatást ismer el, ám jogvédő szervezetek szerint a valódi számok ennél jóval magasabbak. Vádjaik szerint a hatóságok önkényesen járnak el, lényegében kivégzik a drogkereskedőket és fogyasztókat. Hiába azonban a botrányos kijelentés és az emberi jogi aggályok, az izraeli kormány ezek fölött inkább szemet huny, Duterte ugyanis üzletelni jött. „Ha fegyverről van szó, én azt mondom, senki mástól ne vegyél, csak Izraeltől” – tanácsolta egyszer. Miután a drogellenes háború miatt felmerülő kétségek miatt az Egyesült Államok és Kanada is elállt bizonyos fegyverüzletektől, Manilának valóban kapóra jött a készséges Izrael. Tavaly például 21 millió dollár értékben vásároltak radart és tankelhárító fegyvereket. Duterte egyébként vasárnapi jeruzsálemi érkezésekor hosszú beszéddel örvendeztette meg a helyi filippínó közösséget (Izraelben mintegy harmincezren dolgoznak). Az eseményen újságírók nem vehettek részt, de beszámolók szerint az elnök éppen most érezte az idejét annak, hogy bocsánatot kérjen Barack Obamától, amiért néhány éve meglehetősen vulgáris kifejezésekkel küldte el melegebb éghajlatra. Ugyanakkor azt állította, a volt amerikai elnök nem haragszik rá heves szavaiért. Elnézést kérnie lenne még kitől: keményen beolvasott már a pápának, az ENSZ-nek és az Európai Uniónak is, legutóbb pedig a nők megerőszakolásával „humorizált”, ami szerinte csak szólásszabadságának gyakorlása.
Szerző

Menthetetlen a minszki béke, Ukrajna nagy változások elé néz

Publikálás dátuma
2018.09.03. 19:30

Fotó: ALEKSEY FILIPPOV / AFP
A donyecki szeparatisták vezetőjének vasárnapi temetése egyben a német-francia közvetítéssel tető alá hozott minszki békefolyamat temetését is jelentette. A felek egymásra mutogatnak, a közelgő ukrán elnökválasztás pedig nem a kompromisszum készséget erősíti.
Több tízezer gyászoló jelenlétében temették el vasárnap a kelet-ukrajnai szakadárok legismertebb volt vezetőjét. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságban rendkívüli állapotot hirdettek ki azt követően, hogy pénteken egy kávézóban pokolgépes merénylet következtében életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko. Moszkva azonnal ukrán provokációt kiáltott, Kijev a szakadárok belső hatalmi harcának tulajdonítja a történteket és elutasít mindenféle beavatkozási gyanúsítást. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerint a Kreml is állhat a háttérben, amely módszeresen iktatja ki mindazokat, akik 2014-ben közreműködtek az orosz csapatoknak a Donyec-medencébe történő bevonulásában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Zaharcsenko halála után kimondta, ami már amúgy is tudott volt: hogy ez egyben a minszki békefolyamat befagyasztását is jelenti. Lavrov úgy fogalmazott, a normandiai formátumban zajló egyeztetések a továbbiakban nem lehetségesek, Zaharcsenko likvidálása új helyzetet teremtett, amelyet ki kell vizsgálni. Ettől függetlenül sem lehetett volna előrelépésre várni, sem a békefolyamatban, sem az ukrán-orosz viszonyban. Jövő tavasszal ugyanis államfőválasztást rendeznek Ukrajnában, addig senki sem fog semmit sem kockáztatni. 

Énekes, humorista, gázhercegnő

A hosszú távú kilátások sem sok jóval kecsegtetnek. Az ukrán politikai színterén komoly átalakulás zajlik, amit a politikai erőviszonyok látványosan bizonyítanak. Pillanatnyilag a hagyományos politikai osztály hitelvesztése nyilvánvaló, ezt jelzik, és rendre meg is erősítik a közvélemény-kutatások. A politikai paletta leginkább a szlovákiaira kezd hasonlítani, ahol a néhány talpon maradt hagyományos, ideológiai alapon működő politikai formáció mellett egyre több zavaros, populista és szélsőséges elemeket ötvöző alakulat jelent meg és jutott parlamenti mandátumhoz, megnehezítve a kormányalakítást, ugyanakkor egy platformra terelve balos és jobbos pártokat. Ukrajnában is hasonló a kép, itt viszont két úgymond ígéretes potenciális szereplő is megjelent a színen – a komikus tévésztár Volodimir Zelenszkij, illetve a legnépszerűbb ukrán rock zenekar, az Okean Elzy frontembere, Szvjatoszlav Vakarcsuk. Az ő indulásuk egyelőre nem biztos, de már egyre több közvélemény-kutató intézet felméréseiben számol velük. Ők ketten nem a szélsőséges politikai tábor új csillagai, Vakarcsukról már „Soros ukrajnai embere” híreket terjesztett az orosz média, és ugyanez felbukkant már a magyar médiában, a Demokratában is. Mind Vakarcsuk, mind Zelinszkij elkötelezett atlantista, demokrata, de egyikükre sem jellemző az elvakult, zsigeri oroszellenesség, ami pedig egyáltalán nem idegen a jelenlegi vezető politikai garnitúrától. Az énekes tömegkedvenc, neve alatt megjelent már egy párt, a Vakarcsuk Blokkja. A humorista a „A Nép Szolgája” néven alapított nemrég pártot. Ő a nyugatos értelmiség egyik politikai kedvence, a nemzeti kisebbségek soraiban is pozitív figura. (A humoristának ezzel a címmel fut egy népszerű tévéműsora, amiben államfőt játszik, pártja innen kölcsönözte nevét.) Az elnökválasztás első fordulóját jövő március végén tartják meg, Petro Porosenko ötéves mandátuma ekkor jár le. A 2014-ben első fordulóból győztes milliárdos csokikirálynak azonban, hacsak addig valamiféle égi csoda nem siet segítségére, esélye sincs demokratikus, szabad és szabályos választáson újra az elnöki székbe kerülni. Mint ahogy a neve alatt futó politikai blokknak sem, amely már az ökölvívó legenda, kijevi főpolgármester Vitalij Klicsko egykoron liberális, 2014-ben még a népszerűségi listát vezető pártját, az UDAR-t is lenyelte. 
Amennyiben az erőviszonyok nem változnak az elkövetkező félévben, akkor kétfordulós elnökválasztás elé néz Ukrajna, és az egykori gázhercegnő, a narancsos forradalom arca, a Janukovics rezsim idején bebörtönzött Julija Timosenko lesz Ukrajna új elnöke. A Batykivscsina vezére kiheverte öt évvel korábbi vereségét Porosenkoval szemben, majd azt is, hogy pártjából kivált és új formációt hozott létre (Népi Front) a Majdan utáni első miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk. Fokozatosan tért vissza az élvonalba, és most már legalább két éve vezeti a politikusok népszerűségi listáját, ugyancsak fokozatosan növelve támogatottságát. A különböző intézetek felmérései között vannak ugyan százalékbeli eltérések, de mindegyik ugyanazt a felállást mutatja – A Batykivscsina és Timosenko vezetnek már 20 százalék körüli eredménnyel, a második helyért szoros versenyben 7-8-9 százalékkal cserélnek időnként helyet pártok és politikusok. Például a GfK Ukraine augusztusban közzétett felmérése szerint Batykivscsina 25,9 százalékkal a legnépszerűbb ukrán politikai formáció, Timosenko pedig 23,1 százalékkal áll a politikusi toplista élén. Ugyanez az intézet július elején még 10 százalékon mérte, a Raiting legutóbb 17,1 százalékot adott Timosenkónak. Minden adat egybehangzóan azt mutatja, második fordulóban dől el az elnökválasztás, az viszont még változhat, hogy ki lesz a gázhercegnő kihívója. Petro Porosenko támogatottsága mélyrepülésben van évek óta, bár az utóbbi hónapokban a korábbi 3-4 százalékról 7-8 körülire tornázta fel magát. Porosenko most 7. helyen futna be, ám második fordulóra mégis neki van van nagyobb esélye, mint az előtte szereplőknek, mögéje több hagyományos formáció felsorakozhat. Második helyen a volt védelmi miniszter Anatolij Hricenko áll 9,7, őt Janukovics volt pártjának romjain kinőtt Ellenzéki Blokk oroszbarátnak mondott elnöke, Jurij Bojko követi 8,9 százalékkal. A humorista, színész-rendező, tévésztár Volodimir Zelenszkijre 8,5 voksolna, holott az ő indulása még egyáltalán nem biztos, egyelőre inkább csak meglebegtette azt. A radikális nacionalista Oleg Ljaskora is többen szavaznának (8,1), mint Porosenkora (7,8 százalék). A rocksztár Vakarcsuk 6,9 százalékot érne el. A legutóbbi parlamenti választás nagy reménysége, a civil mozgalomból sikeres pártot alapító, Szamopovics elnök, Andrij Szadovij már csak 2,3 százalékon áll, a szélsőséges Szvoboda elnöke, Oleh Tyahnibok pedig 1,3 százalékon. Az mindenképpen biztató jel, hogy az a fajta harcias szélsőség, amelyet a Szvoboda és a Pravij Szektor képvisel, visszaszorulóban van, az viszont kevésbé, hogy a populizmussal vegyülő némileg megszelídített radikalizmus nemcsak Ljasko pártjában van jelen, hanem igen sok úgymond nyugatos formációban is felüti a fejét. Azt is minden felmérése egyértelműen mutatja, hogy a bizalom a politikusok irányába még inkább megrendült, mint a pártok felé, ugyanis minden formációt néhány százalékkal nagyobb támogatottsággal mérnek, mint vezetőiket.

Több pénz fegyverre

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollárt utal át Ukrajnának katonai támogatásra – jelentette be a Pentagon július 20-án. A washingtoni indoklás szerint a Trump-kormányzat “megerősíti az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, régmúltra visszanyúló védelmi kapcsolatokat, és ennek jegyében további 200 millió dollárt utal az ukrán kormányzatnak”. Ezzel összesen egymilliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím 2014-es orosz annexiója óta segíti Ukrajnát. Múlt hét végén Kurt Volker, az amerikai külügy ukrajnai kérdésekkel foglalkozó részlegének képviselője kijelentette, hogy az USA kész tovább növelni az Ukrajnába szállítandó halált okozó fegyverek mennyiségét. Mint fogalmazott, Ukrajnának meg kell erősítenie a tengeri és légi erőket, s jelen pillanatban elsősorban halált okozó fegyverek hiányoznak a felszereltségből.  

Szerző

Lódarazsak támadtak kirándulókra Németországban, sokan kórházba kerültek

Publikálás dátuma
2018.09.03. 18:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A csípések miatt tizenhárman szorultak orvosi ellátásra, a helyszínt lezárták.
Megvadult lódarazsak támadtak egy csoport kirándulóra a hétvégén a németországi Karlsruhe közelében, 18 ember megsérült – írja az MTI. A Der Westen című hírportál beszámolója szerint a csípések miatt 13 sérültet kórházba szállítottak. Gyerekek nincsenek közöttük, és egyikük állapota sem életveszélyes. Az eset vasárnap délután történt Weingarten településen egy szüreti fesztiválon. Egyelőre nem tudni, hogy a lódarazsak miért támadtak, de valószínűleg valaki túl közel merészkedett a fészkükhöz, amely egy cseresznyefa odvában van. A helyszínt lezárták, jelzőtábla figyelmezteti a sétálókat arra, hogy a veszedelmes rovarok fészket raktak a fában.
Most vizsgálják a darazsak szokatlan agresszivitásának okát, és azt is, hogy áthelyezzék-e a fészket. Mivel a lódarazsak Németországban a különösen védett fajok közé tartoznak, fészküket csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehet áttelepíteni. Szakértők szerint a lódarazsak csípése nem veszélyesebb, mint a méheké vagy a közönséges darázsé, de az allergiás vagy gyenge fizikumú embereknek vigyázniuk kell, mert a rovarcsípések náluk allergiás vagy keringési sokkot idézhetnek elő. A Deutsche Welle felidézi, hogy nem ez volt az első ilyen eset idén nyáron Németországban: pár hete nyugdíjasokat támadtak meg lódarazsak egy túraút során, az eset után nyolc ember orvosi ellátásra szorult.
Szerző