Idén már nem lesz támogatás a szigetelésre

Publikálás dátuma
2018.09.04 09:00

Fotó: / Kállai Márton
A kormányátalakítás miatt legalább fél-egy év csúszással várhatóak új, energiafogyasztás-csökkentési vissza nem térítendő támogatási programok.
Bár Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímaügyekért felelős államtitkára nem kívánta lapunk kérdésére megerősíteni , hogy idén folytatódna az energiahatékonysági felújítások vissza nem térítendő állami támogatása, a jelek szerint a választások és az energiaügyekért felelős területek teljes kormányzati átszabása miatt az energiafelújítási támogatások szempontjából ez az év már elveszett. Pedig tavaly augusztusban az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, Szabó Zsolt megkeresésünkre már szinte kiforrott ez évi terveket vázolt fel. Eszerint háztartási napelem-telepítéshez, illetve az épületek különálló elemei – például nyílászárók – cseréjéhez szántak anyagi segítséget (a szakmai közvélemény ugyanakkor a teljes körű felújítás mellett állt ki). De sikeresnek számítottak a mosó- és hűtőgépcsere-akciók is. Akkori kormányforrásaink még ez év elejére ígérték a folytatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi évek során már ekkor meghirdették és nyár elejétől meg is nyitották az ilyen típusú kasszákat. Három éve például márciustól, tavaly pedig júniustól indult a – hónapokkal azelőtt beharangozott - „szezon”. Akkor ezt azzal támasztották alá, hogy a magyar államhoz folyamatosan érkeznek a rá – amúgy ingyen – eső úgynevezett szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételek, amiből évente néhány milliárd gyűlik össze. Ezek egy részének vevője kifejezetten kiköti, hogy a bevételeket a magyar állam csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre költheti. Ennek leghatékonyabb módja pedig a magánlakásfelújítás. Szabó Zsoltot azóta offshore-botránya, tárcáját pedig Orbán Viktor választások utáni kormányalakítása elsodorta. Kaderják Péter, illetve a területért közvetlenül felelős kollégája, a hulladékos területről érkező Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár azóta megjelent néhány nyilatkozatában ugyanakkor csupán általánosan kötelezte el magát az Otthon Melege Programnak (OMP) nevezett támogatási rendszer folytatása mellett. Kérdésünkre az államtitkár most annyira szorítkozott: most tekintik át a program folytatásának lehetőségeit és a befolyt szén-dioxid-kvóta-bevételeket is igyekeznek mielőbb elkölteni. Államtitkári kinevezése előtt energiagazdasági kutatóként Kaderják Péter a hatékonyság kiemelt fontosságát hangsúlyozó, az erre fordított vissza nem térítendő állami forrásokat keveslő szakértők széles táborát gyarapította. Eszerint a fogyasztás érdemi mérséklése érdekében évente nem hogy néhány milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevételt, de százmilliárdos nagyságrendű vissza nem térítendő támogatást igényelnének a rendkívül elavult – elsősorban családi – házak. A hazai épületek ugyanis elavultak, cúgosak, így pazarlóbbak uniós társaiknál. Ehhez képest az Orbán-kabinet három éve még azt a közel százmilliárdos vissza nem térítendő összeget is állami épületek felújítására irányította át, amit Brüsszel kifejezetten hazai magánlakásoknak küldött. Ehelyett az állami Magyar Fejlesztési Bank százmilliárdos, nulla százalékos hitelkeretet nyitott, ám erre – a folyamatos könnyítések ellenére – szinte senki se vevő. Háttérinformációink szerint a tárca valóban elvetette a korábbi évek terveit és a szakmai elvárásoknak megfelelőbb, nagyságrendekkel bővebb forrású rendszerekben gondolkozik. Ám a váltás és az előkészítés miatt az ilyen pénzekre váróknak most fél-egy éves csúszással kell számolniuk. A témában hivatalosan feltett kérdéseinkre az ITM az elmúlt hetek során nem válaszolt, illetve a témában amúgy rendszeresen nyilvánosság elé lépő Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. se kívánta értesüléseinket véleményezni.

Számkivetett régi társasházak

Az OMP 2014-es indulása óta 447 társasházban valósultak meg energiahatékonysági fejlesztések – válaszolt az ITM Oláh Lajos DK-s képviselő ama kérdésére, hogy mikor várható uniós lakásfelújítási támogatás egyéni választókerülete, vagyis a VI. és VII. kerület házai számára. A kérdés és a válasz is némi pontosításra szorul. A válaszban szereplő szám ugyanis nem részletezi, hogy ebből mennyi a panelépület, miközben eddig szinte kizárólag ilyen házakon támogattak teljes körű felújítást. A megkeresés valódi célját félreértve pedig azzal az - amúgy pontos - válasszal is éltek, hogy jelenleg is él uniós forrású támogatás eme, jellemzően több mint száz éves társasházak számára: mégpedig az MFB visszatérítendő, nulla százalékos kamatú hitele. Azt viszont elhallgatják, hogy eme program mindeddig kevéssé találkozott az – elsősorban vissza nem térítendő támogatást váró - lakástulajdonosok ízlésével. Uniós „ingyenpénz” ugyanakkor jelenleg semmilyen magánlakás-tulajdonos számára nem érhető el. Oláh Lajos megkeresésünkre megerősítette, hogy maga is elsősorban vissza nem térítendő pénzekre célzott: a – nem uniós, hanem költségvetési, illetve szén-dioxid-kvóta-hátterű – OMP pedig eddig igencsak háttérbe szorította az 1945 előtt épült társasházakat. Ez a megjegyzés kétségkívül igaz a nagyobb költségvetésű komplex panel- illetve családiház-felújítási programokra. Ugyanakkor a kazán-, konvektor-, hűtő- és mosógépcsereakciókban eme lakástulajdonosok is részt vehettek. Oláh Lajos leszögezte: valóban főként teljes épületfelújítási támogatásban reménykedne. Az ilyen épületek nyílászárói, födémjei vagy épp kéményrendszerei ugyanis rendkívül elavultak és energiapazarlóak. A képviselő egy korábbi, hasonló kérdésére az ITM azt válaszolta, hogy saját szakanyaguk szerint főképp az 1945 után épült házak szorulnak felújításra. Szakértők ezt lapunknak – értelemszerűen – cáfolták: még a tárca által hivatkozott szakanyag is az átlagnál pazarlóbbnak ítéli a régen épült társasházakat.

2018.09.04 09:00
Frissítve: 2018.09.04 09:00

Nem unjuk a banánt: drágább a hazai, mint az egzotikus gyümölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 08:00

Fotó: / Kállai Márton
A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.
Egy kiló banán 280-345 forintért kapható, miközben egyes almafajtákért 350-400, a körtéért akár 500-600 forintot is kérnek a kereskedők. A banán és általában a déligyümölcsök árát egyebek mellet az is mozgatja, hogy amikor a termelő országokban a szezon miatt dömping van, akkor kedvezőbb áron adják. A banán főleg Közép-Amerikából érkezik, s ott már közeledik a banánérés csúcsidőszaka, és a termelési költségei pedig többnyire alacsonyabbak mint például a hazai gyümölcsök önköltsége. A közép-, illetve dél-amerikai bérköltségek még a magyar minimálbér szintjét sem nagyon érik el, egyelőre nem hallani munkaerőhiányról sem, miközben a magyar gazdák már egyre magasabb napszámmal tudnak csak szüret idején munkaerőhöz jutni. Emiatt is időnként előfordul, hogy a délről érkező termék még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbb sok hazai gyümölcsnél. Ráadásul idén a jelentős fagykárt szenvedett őszi és kajszibarackot jóval drágábban mérték, mint a banánt, a narancsot, vagy a mandarint. A málnáról nem is szólva. Az pedig nehezen ellenőrizhető, hogy például a banán a termőhelyen frissen szedve és fogyasztva ízletesebb, zamatosabb-e, mint a beérés előtt leszüretelt és a magyarországi etilénkamrákban utóérlelt gyümölcs. Ennek ellenére évente fejenként 5-6 kilogrammot fogyasztunk belőle, feleannyit, mint almából. A fogyasztók fejében azonban az alma ma is egy olcsó vitaminforrás. Az árat tekintve ez már kevésbé igaz, még ha az akár ezer forintos áron kapható import Pink Lady-től, a kilónként 2-300 forintos, különböző kiszerelésű hazai fajtákig terjed is a kínálat – tájékoztatta a Népszavát Fórián Zoltán. Így könnyen előfordulhat, hogy a banán egyes időszakokban valóban olcsóbb mint az alma. Az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint a hazai termelői árakat az is feljebb tornázza, hogy az utóbbi években egyre több kertészet fejleszti a termesztési és a raktározási technológiát, amivel kiegyenlítettebbé teszi a hazai gyümölcskínálatot. Ez pedig jelentős befektetésekkel jár - tette hozzá. A hazai gyümölcsök közül novemberben már leginkább csak az alma és a körte található meg a pultokon – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitWeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A körte átlagos ára eleve 20-40 százalékkal magasabb, mint az almáé, így még akkor is drágább lehet a banánnál, ha a déligyümölcsöt nem akciósan árusítják. A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán világpiac hatékony, a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés – közölte Fórián Zoltán. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer kereskedelemben stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból. Az alma ára szintén a kereskedelem üzletpolitikájától függ, de az egész zöldség-gyümölcs piac folyamatainak értékelésekor figyelemmel kell erre lenni. Zöldségekből például idén csaknem ugyanannyi termett, mint tavaly (1,9 millió tonna körül), de például a hagymafélék és a gyökérfélék sokkal kevesebbet adtak. Ez már látszik is az árukon - jegyezte meg Fórián Zoltán. Az idei gyenge termés tükröződik a statisztikai adatokban is: szeptemberben 6,2 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, ezen belül a növényi termékek ára 12,1 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal e héten kiadott tájékoztatása szerint.  

Árhullám

A gyümölcsök ára 11 százalékkal esett szeptemberben. A zöldségfélék viszont 27 százalékkal kerültek többe, az egy évvel azelőtti árakhoz képest. Az alma ára számottevően, 39,5 százalékkal csökkent elsősorban amiatt, hogy az ipari léalma ára két évvel ezelőtti szintjére esett vissza. A körte 3 százalékkal olcsóbb lett, de az őszibarack 74 százalékkal drágult. A szőlő ára minimálisan, 0,2 százalékkal lett alacsonyabb. A paradicsom ára 29 százalékkal nőtt, ami nemcsak a bővülő keresletnek, hanem a kereslet szerkezete változásának (több cherry, koktél, fürtös) és az ügyes kiszerelési választéknak is köszönhető - magyarázta az Erste agrárszakértője. Más zöldségek ára is megindult felfelé: az uborkáé 24, a fejes salátáé mintegy 8, míg a karfiol 81, a fejes káposzta 58 százalékkal drágult. A vöröshagyma termelői ára 41, a sárgarépáé pedig 66 százalékkal lett magasabb. Mindezek a fogyasztói árakban is visszaköszönnek.

2018.11.17 08:00
Frissítve: 2018.11.17 08:00

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01