Idén már nem lesz támogatás a szigetelésre

Publikálás dátuma
2018.09.04 09:00

Fotó: / Kállai Márton
A kormányátalakítás miatt legalább fél-egy év csúszással várhatóak új, energiafogyasztás-csökkentési vissza nem térítendő támogatási programok.
Bár Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímaügyekért felelős államtitkára nem kívánta lapunk kérdésére megerősíteni , hogy idén folytatódna az energiahatékonysági felújítások vissza nem térítendő állami támogatása, a jelek szerint a választások és az energiaügyekért felelős területek teljes kormányzati átszabása miatt az energiafelújítási támogatások szempontjából ez az év már elveszett. Pedig tavaly augusztusban az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, Szabó Zsolt megkeresésünkre már szinte kiforrott ez évi terveket vázolt fel. Eszerint háztartási napelem-telepítéshez, illetve az épületek különálló elemei – például nyílászárók – cseréjéhez szántak anyagi segítséget (a szakmai közvélemény ugyanakkor a teljes körű felújítás mellett állt ki). De sikeresnek számítottak a mosó- és hűtőgépcsere-akciók is. Akkori kormányforrásaink még ez év elejére ígérték a folytatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi évek során már ekkor meghirdették és nyár elejétől meg is nyitották az ilyen típusú kasszákat. Három éve például márciustól, tavaly pedig júniustól indult a – hónapokkal azelőtt beharangozott - „szezon”. Akkor ezt azzal támasztották alá, hogy a magyar államhoz folyamatosan érkeznek a rá – amúgy ingyen – eső úgynevezett szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételek, amiből évente néhány milliárd gyűlik össze. Ezek egy részének vevője kifejezetten kiköti, hogy a bevételeket a magyar állam csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre költheti. Ennek leghatékonyabb módja pedig a magánlakásfelújítás. Szabó Zsoltot azóta offshore-botránya, tárcáját pedig Orbán Viktor választások utáni kormányalakítása elsodorta. Kaderják Péter, illetve a területért közvetlenül felelős kollégája, a hulladékos területről érkező Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár azóta megjelent néhány nyilatkozatában ugyanakkor csupán általánosan kötelezte el magát az Otthon Melege Programnak (OMP) nevezett támogatási rendszer folytatása mellett. Kérdésünkre az államtitkár most annyira szorítkozott: most tekintik át a program folytatásának lehetőségeit és a befolyt szén-dioxid-kvóta-bevételeket is igyekeznek mielőbb elkölteni. Államtitkári kinevezése előtt energiagazdasági kutatóként Kaderják Péter a hatékonyság kiemelt fontosságát hangsúlyozó, az erre fordított vissza nem térítendő állami forrásokat keveslő szakértők széles táborát gyarapította. Eszerint a fogyasztás érdemi mérséklése érdekében évente nem hogy néhány milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevételt, de százmilliárdos nagyságrendű vissza nem térítendő támogatást igényelnének a rendkívül elavult – elsősorban családi – házak. A hazai épületek ugyanis elavultak, cúgosak, így pazarlóbbak uniós társaiknál. Ehhez képest az Orbán-kabinet három éve még azt a közel százmilliárdos vissza nem térítendő összeget is állami épületek felújítására irányította át, amit Brüsszel kifejezetten hazai magánlakásoknak küldött. Ehelyett az állami Magyar Fejlesztési Bank százmilliárdos, nulla százalékos hitelkeretet nyitott, ám erre – a folyamatos könnyítések ellenére – szinte senki se vevő. Háttérinformációink szerint a tárca valóban elvetette a korábbi évek terveit és a szakmai elvárásoknak megfelelőbb, nagyságrendekkel bővebb forrású rendszerekben gondolkozik. Ám a váltás és az előkészítés miatt az ilyen pénzekre váróknak most fél-egy éves csúszással kell számolniuk. A témában hivatalosan feltett kérdéseinkre az ITM az elmúlt hetek során nem válaszolt, illetve a témában amúgy rendszeresen nyilvánosság elé lépő Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. se kívánta értesüléseinket véleményezni.

Számkivetett régi társasházak

Az OMP 2014-es indulása óta 447 társasházban valósultak meg energiahatékonysági fejlesztések – válaszolt az ITM Oláh Lajos DK-s képviselő ama kérdésére, hogy mikor várható uniós lakásfelújítási támogatás egyéni választókerülete, vagyis a VI. és VII. kerület házai számára. A kérdés és a válasz is némi pontosításra szorul. A válaszban szereplő szám ugyanis nem részletezi, hogy ebből mennyi a panelépület, miközben eddig szinte kizárólag ilyen házakon támogattak teljes körű felújítást. A megkeresés valódi célját félreértve pedig azzal az - amúgy pontos - válasszal is éltek, hogy jelenleg is él uniós forrású támogatás eme, jellemzően több mint száz éves társasházak számára: mégpedig az MFB visszatérítendő, nulla százalékos kamatú hitele. Azt viszont elhallgatják, hogy eme program mindeddig kevéssé találkozott az – elsősorban vissza nem térítendő támogatást váró - lakástulajdonosok ízlésével. Uniós „ingyenpénz” ugyanakkor jelenleg semmilyen magánlakás-tulajdonos számára nem érhető el. Oláh Lajos megkeresésünkre megerősítette, hogy maga is elsősorban vissza nem térítendő pénzekre célzott: a – nem uniós, hanem költségvetési, illetve szén-dioxid-kvóta-hátterű – OMP pedig eddig igencsak háttérbe szorította az 1945 előtt épült társasházakat. Ez a megjegyzés kétségkívül igaz a nagyobb költségvetésű komplex panel- illetve családiház-felújítási programokra. Ugyanakkor a kazán-, konvektor-, hűtő- és mosógépcsereakciókban eme lakástulajdonosok is részt vehettek. Oláh Lajos leszögezte: valóban főként teljes épületfelújítási támogatásban reménykedne. Az ilyen épületek nyílászárói, födémjei vagy épp kéményrendszerei ugyanis rendkívül elavultak és energiapazarlóak. A képviselő egy korábbi, hasonló kérdésére az ITM azt válaszolta, hogy saját szakanyaguk szerint főképp az 1945 után épült házak szorulnak felújításra. Szakértők ezt lapunknak – értelemszerűen – cáfolták: még a tárca által hivatkozott szakanyag is az átlagnál pazarlóbbnak ítéli a régen épült társasházakat.

2018.09.04 09:00
Frissítve: 2018.09.04 09:00

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK/
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző
2018.09.25 19:48

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23