Előfizetés

Woodward: Nemzetbiztonsági okokból rejtegetik Trump elől a fontos iratokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.05. 14:48

Fotó: Oliver Contreras / AFP
Donald Trump elnöksége „őrültekháza„ – állítják a Watergate-botrány egyik leleplezőjének új könyvében megszólalók. Az elnök szerint az egész csak kitaláció, és mindenki más is igyekszik tagadni a könyvben szereplő állításokat.
A Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-botrány egyik leleplezőjének, Bob Woodwardnak új könyve kedden került a boltokba – írja az MTI. A Félelem: Donald Trump a Fehér Házban című oknyomozó riportkönyv – Donald Trump, valamint jelenlegi és volt kormánytagok állítólagos kijelentéseit és anekdotákat idézve – rendkívül kínos és sötét képet fest az Egyesült Államok elnökéről és környezetéről, illetve a washingtoni politikai elitről.
A könyv bizalmas interjúk sorára támaszkodva azt mondja ki: Donald Trum veszélyt jelent az Egyesült Államokra

– megy tovább a részleteket illetően a CNN, minthogy a szerkesztőség kapott egy példányt a 11-én megjelenő könyvből. Abban John Kelly kabinetfőnök állítólag tébolyodott idiótának írja le az elnököt, James Mattis védelmi miniszter szerint pedig egy 5. vagy 6. osztályos szintjén érti csak az őt körülvevő dolgokat. Korábbi jogásza, John Dowd egész egyszerűen hazugnak nevezte Trumpot, hozzáfűzve, hogy ha tanúskodna az orosz befolyásolást nyomozó különleges ügyészségnek, az elnök egész biztosan börtönben végezné.
A könyv egyik legsúlyosabb állítása szerint Donald Trump azt akarta, hogy a tavaly áprilisban Szíriában elkövetett vegyi támadás után gyilkolják meg Bassár el-Aszad szíriai elnököt. James Mattis védelmi miniszter azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyta az elnök óhaját, neki állítólag azt mondta, hogy „majd megoldja” a dolgot, és korlátozott csapásmérést rendelt el szíriai vegyifegyver-raktárak ellen. A könyv állítása szerint a kormányzat tagjai egyébként is sokszor figyelmen kívül hagyják az elnök elvárásait.
Az újságíró állítása szerint például Gary Cohn volt gazdasági tanácsadó egyenesen ellopott az elnök íróasztaláról dokumentumokat, hogy így akadályozza meg az aláírásukat „az ország érdekében”. Woodward konkrétan azt állítja, hogy Cohn –  és a kabinet titkára, Rob Porter – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalásának dokumentumait emelte el, igaz, a megállapodás újratárgyalását nem tudták megakadályozni.

Mindenki tagad mindent

Donald Trump kedden a kora esti órákban már reagált a könyvre. A konzervatív Heritage Alapítvány The Daily Caller című portáljának azt mondta: „az egész csak kitaláció". Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője szerint a könyv nem áll másból, mint „többségében volt alkalmazottak kitalált történeteiből”.
A The Washington Post - számítva a Fehér Ház és személyesen az elnök reakcióira - a honlapján nyilvánosságra hozta a beszélgetést, amelyet Donald Trump a szerző Woodwarddal folytatott augusztusban, amikor a könyv még csak kéziratban volt elérhető, de egyes részletek már megjelentek belőle az amerikai sajtóban.
A mintegy 11 percig tartó beszélgetés nagyrészt azzal telik, hogy Woodward beszámol mindarról a kudarcos erőfeszítésről, amit eddig a pontig tett azért, hogy beszélhessen Trumppal. Az elnök újra és újra azt bizonygatja, milyen szívesen beszél az újságíróval. Nem jutnak egyetértésre. Végül Trump azt mondja, Woodwardé csak egy újabb rossz könyv lesz, amit róla írnak, mint hogy ő jó munkát végez.
Kedd este John Kelly kabinetfőnök közleményben utasította vissza a neki tulajdonított sértő kijelentéseket, cáfolva, hogy bármikor is kritikát fogalmazott volna meg az elnökről.
James Mattis védelmi miniszter szintén visszautasította a könyvben róla megfogalmazottakat. Kommünikét adott ki Rob Manning ezredes, a Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője is. „Woodward úr soha nem vitatta meg és nem ellenőrizte a könyvben szereplő idézeteket Mattis miniszterrel vagy bárki mással a védelmi minisztériumban” - szögezte le a szóvivő.
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete New Yorkban határozottan visszautasította, hogy Donald Trump valaha is Aszad elnök meggyilkolását tervezte volna.

Szkripal-ügy: Két oroszt keres a brit ügyészség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.05. 14:10

Fotó: HO / Metropolitan Police Service / AFP
Theresa May szerint a gyanúsítottak az orosz katonai hírszerzés ügynökei, a Kreml érthetetlennek tartja a London által adott információt.
A brit vádhatóság szerdai bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov lehet felelős Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével. A rendőrség arra is felhívta a figyelmet, hogy a megadott nevek feltehetően álnevek. A vádlottakat okmányaiban szereplő fényképük alapján lehet azonosítani.
A hatóságok biztonsági kamerák felvételeit is nyilvánosságra hozták - számol be a CNN. Ezeken az látszik, ahogy a két 40-es éveiben járó férfi március 2-án megérkezik Londonba, 3-án és 4-én – a Szkripal és lánya elleni merénylet napján – Salisbury-ben tartózkodik, majd még mindig 4-én felszáll egy az országot elhagyó repülőre.
A Korona nevében eljáró legmagasabb szintű angol-walesi ügyészi hivatal (Crown Prosecution Service, CPS) terrorizmusellenes ügyosztályának közleménye szerint a Scotland Yard terrorelhárító műveleti részlege alapos vizsgálat után a minap eljuttatta a vádhatósághoz az összegyűjtött bizonyítékokat – írja az MTI.
Az ügyészség megállapította, hogy e bizonyítékok elégségesek a vádemeléshez Petrov és Bosirov ellen, az elmarasztaló bírósági ítélet megszületésének reális esélyével.

A két férfit többszörös gyilkossági kísérlettel, súlyos testi sértéssel, illetve tiltott vegyi fegyver használatával és birtoklásával vádolják, amivel számos életet veszélyeztettek. Őket teszik felelőssé továbbá Dawn Sturgess és Charlie Rowley véletlen megmérgezéséért is – közülük Strugess életét vesztette, emlékeztet a BBC.
A mérgezésekben használt Novicsok nyomait sikerült kimutatniuk az orosz páros korábbi szálláshelyén is.

A CPS közölte azt is, hogy nem kéri Oroszországtól a két gyanúsított kiadatását, mivel az orosz alkotmány tiltja orosz állampolgárok kiadatását. A vádhatóság ehelyett európai elfogató parancsot ad ki, amelynek hatálya alapján a két orosz gyanúsítottat őrizetbe vehetik olyan európai országokban, amelyekben ez a körözés érvényesíthető.

May: A gyanúsítottak az orosz katonai hírszerzés ügynökei

A brit miniszterelnök szerint Londonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a két orosz gyanúsított az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynöke. Theresa May az MTI tudósítása szerint a londoni alsóház képviselőinek tartott beszámolójában azt mondta, a GRU igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót a GRU-n kívül, „az orosz állam valamely magas szintjén” is jóváhagyták. A brit kormányfő megerősítette, hogy az angol-walesi vádhatóság európai elfogató parancsot adott ki a két orosz gyanúsított ellen. Theresa May hozzátette: London hamarosan az Interpol hálózatában is nemzetközi körözést rendel el kézre kerítésükre. May szerint ez azt jelenti, hogy ha a két gyanúsított valaha is kiteszi a lábát Oroszországból, London minden lehetséges lépést megtesz elfogatásuk, kiadatásuk és nagy-britanniai bírósági felelősségre vonásuk érdekében. A brit miniszterelnök a Szkripal-üggyel összefüggésben nem jelentett be az eddigi ellenlépéseken túl konkrét új szankciókezdeményezéseket Oroszország ellen, de megerősítette, hogy London új EU-szankciórendszer létrehozását szorgalmazza például a kibertámadások vagy súlyos emberi jogsértések felelősei ellen. Theresa May azt mondta, hogy az orosz katonai hírszerzés tevékenysége Nagy-Britannia minden szövetségesére és állampolgáraikra is veszélyt jelent, és a Salisburyben történtek vizsgálatának eredményei is megmutatták, hogy együttes erőfeszítésekre van szükség különösen a GRU-val szemben. Hozzátette: jóllehet részleteket nem árulhat el, de a kormány a brit nemzetbiztonsági apparátus teljes eszköztárát felhasználja az orosz katonai hírszerzés jelentette fenyegetés ellen. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Londonnak nem az orosz néppel van vitája, és továbbra is reméli, hogy egyszer ismét erős partnerségi viszonyt alakíthat ki az orosz kormánnyal. Nagy-Britannia Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és e minőségében továbbra is kapcsolatban marad az orosz kormánnyal a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Ezeket a kommunikációs csatornákat azonban fel fogja használni annak egyértelmű kifejtésére is, hogy semmiféle civilizált nemzetközi rendszerben nem lehet helye a Salisburyben történtekhez hasonló barbár cselekedeteknek – közölte May.

Orosz külügyi szóvivő: London nem adja ki az ujjlenyomatokat

Laurie Bristow moszkvai brit nagykövet az orosz külügyminisztériumban közölte, hogy London nem adja ki a Szkripal-ügy két gyanúsítottjának ujjlenyomatait – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
„Oroszország külügyminisztériuma kérte a moszkvai brit nagykövettől, hogy bocsássák rendelkezésre annak a két férfinak az ujjlenyomatait, akiket Londonban a salisburyi ügy gyanúsítottjaként neveztek meg és Oroszországgal hoztak összefüggésbe. A brit nagykövet kijelentette, hogy a brit fél nem bocsátja rendelkezésre ezeket az anyagokat”

–jelentette ki.

Zaharova az Eho Moszkvi rádiónak azt mondta, a brit fél megtagadta, hogy a gyanúsítottakról közreadott információkkal kapcsolatban válaszoljon a felvilágosítást kérő londoni orosz nagykövetségnek. Szavai szerint Moszkva csak a gyanúsítottak nevét és fotóit ismerhette meg, azok útlevél- és vízumszámát nem, és más pótlólagos információt sem kapott. A szóvivő korábban azt mondta, hogy Moszvkának nem mond semmit a Theresa May brit kormányfő által az orosz katonai hírszerzés ügynökeinek nevezett két gyanúsított, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov neve. Az orosz Interfax idézte a Bloomberg amerikai hírügynökség jelentését, amely a brit kormányfő szóvivőjére hivatkozva azt írta, hogy Mayt „nem érdekli” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó megbeszélés lehetősége.

Kreml: Érthetetlen a London által adott információ

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte: a Szkripal-üggyel kapcsolatban London által nyilvánosságra hozott információ érthetetlen, az orosz fél nem ismeri a britek által megnevezett gyanúsítottakat. „Hallottunk vagy láttunk két nevet, de ez a két név nekem személyesen nem mond semmit, mint ahogy, gondolom, önöknek sem” – monda a sajtó képviselőinek, és utalt arra, hogy közleményében a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító szolgálata is elismerte, hogy az ügyészi hivatal által közzétett két név valószínűleg álnév. „Nem értem, hogy miért tették és milyen jelzést küld ezáltal a brit fél, ebben egyszerűen nehéz kiigazodni” – hangoztatta a Kreml tisztségviselője. Megfogalmazása szerint „érthetetlen” az, amit a brit fél „adatnak” nevezett. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Usakov előtt szintén azt mondta, hogy Moszvkának nem mond semmit Petrov és Bosirov neve. Ismételten felszólította Londont, hogy „a nyilvános vádaskodásról és az információval való manipulálásról térjen át a gyakorlati együttműködésre az (orosz) igazságügyi szervekkel”.

Macron pártja egyetért Orbánnal: a „csúcsjelöltség” egy hiba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.05. 13:28
Christophe Castaner
Fotó: Thomas SAMSON / AFP
A Spitzenkandidat intézménye olyan, mintha egy elnök már a választás előtt kinevezné a következő kormányt - fogalmazott Christophe Castaner. Pártja nem fog támogatni egyetlen jelentkezőt sem. Ezzel furcsa módon Orbán Viktor is egyetért.
Hibának, demokratikus anomáliának nevezte Emmanuel Macron pártjának elnöke, Christophe Castaner a csúcsjelöltség intézményét - írja a politico.eu. A La République En Marche párt nem fog támogatni egyetlen politikust sem, aki a Spitzenkandidat, azaz csúcsjelölt pozícióért indul.
Az először 2014-ben alkalmazott Spitzenkandidat rendszerben annak a pártnak a jelöltje szerzi meg az Európai Bizottság elnöki pozícióját, amelyik a legtöbb szavazatot – és így a legtöbb képviselői széket – szerzi az Európai Parlamenti választáson. Ez ellen emelt szót nemrég az Európai Tanács több tagja, köztük Macron francia elnök is. Azt kifogásolták, hogy a csúcsjelöltség miatt – annak ellenére, hogy a Tanács az EU legfőbb döntéshozó szerve – a tagállamok vezetőinek valójában nincs beleszólásuk az EB-elnök megválasztásába. A Tanács ugyanis önállóan nem tehet javaslatot; csak arról dönthet, amit elé terjesztenek.
Castaner ennél a kritikánál is továbbment, mikor komoly demokratikus problémának nevezte a rendszert. Főleg azt kritizálta, hogy a Spitzenkandidat személyét – azaz az EU végrehajtó hatalmának fejét – azok választják meg a következő ciklusra, akiket addigra újraválasztanak, esetleg leszavaznak az unió polgárai. Ahogy Castaner fogalmazott:
„ez olyan, mintha egy elnök már a választások előtt kinevezné a következő kormányt”.

A Spitzenkandidat rendszer kritikusai közé tartozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki 2014-ben nem támogatta a Néppárt akkori jelöltjét, Jean-Claude Juncker jelenlegi bizottsági elnököt, de magát a rendszert is többször kritizálta. A helyzet pikantériája, hogy ebben az ügyben azzal a Macronnal került egy platformra, akit újabban egyfajta főellenségként, a „migránspárti erők vezetőjeként” igyekszik beállítani.