Hosszú hónapok vitája után úgy kezdődik az őszi-tavaszi tanév Ausztriában, hogy 11 ezer gyereket német nyelvet tanító osztályokba küldenek. Összesen 730 ilyen osztály indul, közülük 300 Bécsben, ahol a legtöbb a külföldi gyerek. Az általános iskolákban a nyelvtanítás heti 15 órában történik, a középiskolákban 20 órában. Olyan tanulókat is beiskoláznak, akik esetében nincs szükség intenzív német oktatásra. Ők mintegy húszezren vannak egész Ausztriában, nekik heti 6 felzárkóztató óra jár. A torna, a rajz- és az énekórát a németül tanulók együtt töltik a normál osztályok diákjaival. Vannak olyan iskolák, ahol különösen az osztrák gyerekekkel közös óráknak örülnek a tanárok, sokuknak ugyanis meggyőződése, hogy nem elszigetelten kell az általános tanításhoz egyébként elengedhetetlen német nyelvet oktatni, hanem vegyes osztályokban, ahol ragad a nyelv a külföldiekre. Minden félévben megvizsgálják a tanárok, hogy hogy fejlődik a tanulók német tudása, akinél meggyőző javulást konstatálnak, az a gyerek normál osztályba sorolhat át.
Az iskolakezdésre az osztrák statisztikai hivatal vizsgálatot végzett arról, hogy hány olyan gyerek tanul Ausztriában, akik az iskolai időn kívül nem németül beszélnek. A 2006/2007-es illetve a 2016/2017-es tanévet hasonlították össze. Jó tíz éve az iskolán kívül más nyelven beszélők aránya Bécsben 38 százalék volt, hányaduk 2016/17-ben meghaladta az 50 százalékot. A második helyezett Vorarlbergben 26 százalék volt két éve a más nyelven beszélők aránya. A legnagyobb változás Stájerországban ment végbe, ahol tíz év alatt az idegen ajkúak aránya 8 százalékról 16 százalékra nőtt, megkétszereződött. Az iskolán kívüli más nyelvűek hányada Karintiában a legkisebb, alig 15 százalék.
De több más változást is hoz az új tanév. Szigorítják az igazolatlan iskolai hiányzást. A kerületi felügyelet türelme a negyedik igazolatlan napon fogy el, eljárást kezdeményez akkor is, ha a hiányzások nem egymást követő napokon történnek. A kirótt pénzbüntetés 110 eurónál kezdődik, (440 eurónál végződik), a büntetési eljárást egyszerűsítik. A rendszabályok szerint a szülő vagy kinevezett gondviselő köteles az iskoláskorú gyerek iskolába járását biztosítani, a nevelők, pszichológust is bevonva már a pénzbüntetési fokozat előtt igyekeznek jobb belátásra bírni a hanyag szülőket.
Növekvőben van azoknak a tanulóknak a száma, akiket szülői döntésre nem iskolában, hanem odahaza oktatnak. A 2012-13-es évben még 500 ilyen gyerek volt, számuk a 2017-18-as tanévben 2320 főre nőtt. Ausztriában az iskolakötelezettséget otthoni tanítással is lehet teljesíteni. Hogy ez mennyire hatékony, arról évenként teendő vizsgákon győződik meg az oktató hatóság. Pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik a vizsgákon egyáltalán nem jelennek meg, és a következő tanévben nem adják ki az engedélyt az otthoni tanulásra, a gyereknek újra iskolába kell járnia.
Újdonság, és ezt az iskolai autonómia növekedéseként értékelik a szakértők, hogy eltörlik az osztályok minimális és maximális előírt méretét, akár tematikusan is változhat a létszám. Az igazgatók részleges jogot kapnak a tanárok kiválogatására, a foglalkoztatási szerződéseket azonban változatlanul a felügyelő hatóságok írják alá. Országosan kidolgozott kritériumokban egységesítették, hogy mikor számít egy tanuló iskolaérettnek, a gondolkodást, a beszédkészséget, a testi fejlettséget és a szociális alkalmasságot veszik figyelembe.
A leghangosabb propagandát az osztrák kormány az oktatás digitalizációjáért fejt ki, különösen a kancellár és az oktatási miniszter augusztus végi hongkongi, szingapúri látogatása ihlette meg az osztrák politikusokat. Ázsiából hazatérve Sebastian Kurz az osztrák iskolák lemaradásáról beszélt, például arról, hogy csupán az általános és középiskolák felében van WLAN internet, a tablettel tanuló osztályok aránya országosan 6 százalék. A kormány azt ígéri, hogy 2021-re kötelezővé teszik az országban a digitális alapképzést.
