Kisebbségi jogok: az EU elmozdulhat a holtpontról

Publikálás dátuma
2018.09.05. 20:54

Fotó: Facebokk
Változás történhet az uniós jogrendben a nemzeti kisebbségek kollektív jogai kérdésében. A jelenlegi szabályozás a nemzeti kisebbség kérdéskörét a tagállamok illetékességébe utalja, ezen próbál változtatni a szlovákiai Híd-Most párt Európai parlamenti képviselője, Nagy József által előkészített uniós kisebbségi jogminimum jelentéstervezete. Az EU által a tagállamoktól kikényszeríthető jogminimum elfogadása nagy előrelépést jelentene. Az EU-ban ugyanis 50 millió állampolgár tartozik valamely kisebbséghez, de a hatályos jogi eszközök nem igazán hatékonyak, mert nem kötelező érvényűek. A Nagy-jelentésről októberben szavaz az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. Ezt követi majd az EP plenáris ülésén való szavazás. Ha elfogadják a jelentést, az Európai Bizottság feladata lesz kidolgozni az irányelvet, amelyet a tagállamoknak át kell ültetniük jogrendjükbe.
Szerző
Témák
kisebbség

Madridban nemet mondtak a bomba üzletre

Publikálás dátuma
2018.09.05. 20:36

Fotó: Mohammed HUWAIS / AFP
Spanyolország nyáron beiktatott új kormánya rendre szembe megy a fősodorral. Nemrég befogadta a Róma által kitiltott menekülthajókat, most Szaúd Arábiának mert nemet mondani..
Spanyolország visszalépett egy 2015-ben kötött fegyverüzlettől Szaúd-Arábiával – adta hírül a spanyol sajtó, amit később a védelmi minisztérium is megerősített. Madrid 400 darab precíziós bombát adott el, a már kifizetett 9,2 millió eurós vételárat egyszerűen visszatérítik Rijádnak. Idén áprilisban egy másik megegyezés keretében a spanyolok öt hadihajó építését is vállalták, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a mostani döntés ezt a jóval nagyobb, 1,8 milliárd euró értékűre becsült üzletet is érinti-e. Spanyolország nem az első állam, amely a jemeni háborúban elkövetett jogsértések gyanúja miatt részben vagy egészében szünetelteti a fegyvereladást Szaúd-Arábiának: Norvégia, Németország és Belgium vallon tartományának nyomában járnak, de korábban Svédország és Hollandia is hozott hasonló korlátozásokat. Ugyanakkor a közel-keleti monarchia legfőbb beszállítói nem is ezek az országok, hanem az Egyesült Államok, Európából pedig Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország.  A Pedro Sánchez miniszterelnök vezette új spanyol szocialista kormány visszalépésében minden bizonnyal szerepet játszott az a nagy médiavisszhangot kapó augusztus eleji tragédia, melynek során egy szaúdi légicsapás állítólag egy iskolabuszt talált el, 51 ember, köztük legalább 40 gyermek életét kioltva. Az esetet a Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetek élesen bírálták, augusztus végén pedig az ENSZ emberi jogi főbiztossága is jelentést készített a jemeni helyzetről. Ebben arra jutottak, hogy mind a Szaúd-Arábia vezette koalíciós és jemeni biztonsági erők, mind a lázadó húszik követtek el olyan tetteket, melyeket egy független bíróság háborús bűntettként határozhat meg. A jelentés például rámutat, hogy a háború elmúlt három évében legalább 6475 civil halt meg és 10231 megsebesült, elsősorban a koalíciós légicsapások következtében, melyek olykor piacok, gyülekezések (például temetés vagy esküvő), és más, elvileg védett célpontok ellen irányultak. Ugyanakkor a húszik szemére veti többek között gyermekkatonák toborzását és tüzérségi fegyverek használatát városi területen.  A busz elleni támadást a koalíciós erők is kivizsgálták. Jelentésükben hangsúlyozták, hogy célpontjaik nem civilek, hanem hírszerzési információk alapján azonosított húszi vezetők voltak. Megkérdőjelezték a bemutatott bizonyítékok - például telefonos videó felvételek - hitelességét is, például azzal érvelve, hogy abban az időben Jemenben nincs is iskola. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a csapást végrehajtó repülőgép csak jelentős késéssel tudott felszállni, a célpont kiválasztó rendszerük felülvizsgálatát ígérték, egyben bocsánatot kértek a hibáért, és kárpótlást fizetnek az áldozatok családjainak is. Ilyen körülmények között kezdődik meg csütörtökön Genfben a jemeni béketárgyalások következő köre. Miután a minap a húszik ismét rakétákat lőttek ki Szaúd-Arábiára, és már a lázadók megjelenése sem biztos, gyors áttörésre nem lehet számítani.  

Kínos helyzet

A botrány kezd kínossá válni már a Nyugatnak, elsősorban az Egyesült Államoknak is. Különösen miután a CNN kiderítette, hogy a busz - és más, civil életeket követelő célpont - ellen főként amerikai gyártmányú bombákat vetettek be. Sőt az amerikai, brit és más nyugati katonák is ott vannak Jemenben, bár hivatalosan csak tanácsadóként, és a célpontkiválasztási eljárásban nem vesznek részt. A fokozódó nyomás hatására a Pentagon is vizsgálatot és változtatásokat követel, az ugyanakkor valószínűtlen, hogy emberi jogi aggályok miatt Washington is visszatáncoljon a fegyverüzletektől. Főként, miután 2017-ben Donald Trump első külföldi útja is Szaúd-Arábiába vezetett elnökként, ahol egy 110 milliárd dolláros - elemeiben már korábban megkötött - fegyverüzletet hozott tető alá.    

Szerző
Frissítve: 2018.09.05. 20:51

Robbantottak egy kabuli birkózó klubban, sokan meghaltak

Publikálás dátuma
2018.09.05. 19:14
A kép illusztráció
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A második robbanás azután történt, hogy a rendőrök és az újságírók is a helyszínre értek.
Legkevesebb 20 ember életét vesztette és 70-en megsérültek egy kettős robbantásos merényletben Kabulban, egy birkózó klubban – írja a Reuters. Először öngyilkos merénylő robbantott, a második robbanás pedig akkor történt, amikor rendőrök és mentők próbálták ellátni a sérülteket, valamint már számos újságíró is a helyszínen volt. A támadás az afganisztáni főváros egy főként síita hazarák lakta negyedében történt.
Szerző