Vétlen kilakoltatottak, akik nem is tartoztak senkinek

Publikálás dátuma
2018.09.08. 08:00

Fotó: Radó Ferenc
A végrehajtók és a bíróságok nem mérlegelhetik, hogy ki miért nem fizet. Azt is kilakoltatják, aki azt sem tudta, hogy tartozik, például mert egy családtagjuk titokban vett fel kölcsönt az ő rovásukra.
Klára néni belépett a nyolcvanadikba, amikor kilakoltatták a kertvárosi házból, ahol 58 évig élt. Ide jött férjhez Erdélyből, azt hitte, innen viszik majd az Új Köztemetőbe, az ő drága Lajosa mellé. Utolsó percig koromfeketére festett hajával, mosolyával éveket tagadhatott le, csak a ház pusztult feltűnően a környék megújulásával ellentétben. Lógott már a rozsdás csatorna, mállott a bordó-sárga kőporos vakolat, tenyérnyi lyukak nyíltak a toldásnál. Amikor már biztos volt, mennie kell, azt kérte a fiától, vegyen annyi virágládát, hogy magával tudja vinni a 46 tő földiepret, amit az unokák miatt tartott a kertben. Lajos bácsi nyolc évvel korábban leesett a diófáról, beverte a fejét a betonlépcsőbe. Még két hétig élt. A hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy tízmilliós tartozást hagyott Klára nénire, meg a jelzálogot a házon. A család annyit tudott, hogy évekkel korábban beszállt egy volt kollégája „hihetetlenül jó mezőgazdasági üzletébe”, kicsit kiegészíteni a nyugdíjat. Azt mondta, nem is kell hozzá pénz, de majd ha beindul a bolt, rendesen fog hozni. Hát nem hozott, Lajos bácsi részét a korábbi cimbora hitelezte, aki a temetés után becsengetett, hogy Klárika jobb, ha csomagol, mert övé a ház. A család azzal érvelt a bíróságon, hogy csalárd módon vezették félre a papát, de nem sikerült visszaszerezniük az ingatlant. Pár utcával arrébb béreltek egy kis lakást a mamának, aki nem tudott elszakadni a környéktől, ahol leélte az életét.  Amikor kilakoltatásról esik szó, akkor jobbára a szociális lakásokból kitett emberek kerülnek fókuszba vagy a megroppant egzisztenciájú devizahitelesek, netán az önkényes lakásfoglalók – egy csoportról azonban gyakorlatilag senki nem beszél. Ők azok, akik saját családtagjaik, szeretteik, netán barátaik butasága, meggondolatlansága, tévedése, nemtörődömsége, gonoszsága miatt kerülnek bajba. Pedig vannak Klára néni történeténél cifrább esetek is. Balogh Szilvia szinkrontolmács és fordító. Okos, intelligens nő, három gyerekkel. Életében egy hibát követett el: hozzáment egy alkoholistához, vagy legalábbis nem vált el elég korán tőle. Így történhetett meg, hogy szigetszentmiklósi otthonát 2016 végén úgy adták el egy árverésen, hogy nem is tudott róla. Kétéves idegőrlő tortúra után választotta el őket a bíróság, de amikor a volt férjének két elvonókúra között nem volt hova menni, ismét megjelent az egykori közös otthonban. Ha a postás délelőtt csöngetett, a volt felesége nevére szóló értesítéseket szépen átvette, férjként aláírta, de soha nem adta tovább Szilviának. Az asszony egészsége a folyamatos feszültség miatt megromlott, épp az árverési tárgyalás napján, december elején műtötték meg vastagbél-daganattal. Csak a következő februárban tudta meg, hogy a férfi több mint hárommillió forinttal tartozik valakinek, az adósság fejében pedig még a válás előtt felajánlotta a közös tulajdonban lévő házukat. A végrehajtó az asszonyt arról értesítette, hogy 15 napja van a költözésre. Azonnal rohant intézkedni, s ekkor jött a második döbbenet: a volt férj titkolózása miatt túlfutott a határidőn, amikor még megállíthatta volna a ház árverezését. Hiába vitte a válás igazolását, a kórházi zárójelentést, a tértivevényes papírokat a férje aláírásával, az első fokon eljáró Szigetszentmiklósi Bíróság nem vette figyelembe azokat. A Budapest Környéki Törvényszékhez már a megadott határidőn belül nyújtotta be a fellebbezést, de itt is jóváhagyták az elsőfokú döntést.
Házuk és a hozzá tartozó telek külön helyrajzi számon szerepel a földhivatali nyilvántartásban, és elsőként a házat árverezték el. A telekre három hónappal később került sor, ott már időben tudott lépni, mert volt férje épp a sokadik elvonón volt, így ő kapta meg az értesítést. Azonnal megkereste a végrehajtást kérőt, aki megismerve az asszony és gyerekei helyzetét, leállíttatta a földterület végrehajtását, majd meg is egyeztek a telekre eső adósságrész törlesztéséről. Szilvia biztos benne, hogy a házról is meg tudtak volna állapodni, ha időben tudtak volna beszélni egymással. Próbált egyezkedni a ház vevőjével is, de – mivel a végrehajtó nem adhatja vissza a pénzt az új tulajdonosnak –, érdemben nem volt miről tárgyalniuk. Most tehát van egy fiatal nő, aki megvette potom pénzért a házat, de nem tulajdonosa az alatta elterülő földnek, ami változatlanul Balogh Szilviáé és gyerekeié, ők viszont már csak pár napig mehetnek be a házukba. Tavaly májusban egyszer már összepakoltak, de végül az asszony egészségi állapota és a három gyerek miatt haladékot kaptak a költözésre. A múlt héten azonban megkapta az újabb értesítést: szeptember 19-én kilakoltatják őket, ha addig nem üríti ki önként a házat. Most lázasan keres albérletet, de három gyerekkel ez sem egyszerű feladat. Pár hétig sátrat verhet a saját udvarán is, de így akár még a gyerekeit is elveszítheti. „Ma Magyarországon nincs kényszergyógykezelés a szenvedélybetegek számára, vagyis a család tönkremehet, az alkoholista (vagy más függő) megfoszthatja a családot minden vagyonától, a másik szülő pedig teljesen tehetetlen. Ahogy mondani szokták, amíg nem folyik vér...”  – vont mérleget az asszony. A Magyar és Társai Ügyvédi Iroda az iratok ismerete nélkül nem vállalkozott teljes körű szakvélemény megfogalmazására, de abban biztosak, hogy a végrehajtó jogszerűen árverezheti a külön helyrajzi számon nyilvántartott épületet és a telket, hiszen két külön ingatlanról van szó. Másrészt a nemperes ügyekben, amilyen a végrehajtás is, fél év áll rendelkezésre, amíg kifogást lehet emelni az eljárás ellen, ha ez letelik, akkor semmilyen indokkal nem lehet megváltoztatni a döntést – így védi a jog a hitelezőket. Volt ügyvéd, aki úgy látta, a férj a saját tulajdoni hányadát jogszerűen felajánlhatta biztosíték gyanánt, de a végrehajtó tévedett, amikor a teljes ingatlant bocsátotta árverésre, mert a volt férj adósságának behajtásához csak az ő tulajdonrészét vihette volna kalapács alá. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem válaszolt kérdésünkre, hogy hány hasonló esettel találkoznak. Arra sem adtak választ, hogy a – legidősebbek kivételével most már kizárólag szakvizsgázott jogászokból álló – végrehajtói hálózat tagjai kapnak-e külön felkészítést, milyen magatartást tanúsítsanak ilyen esetekben.

Féléves összegzés

Idén az első félévben 1486 kilakoltatás történt az országban – az adat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar internetes oldalán jelent meg néhány nappal ezelőtt. Ezek 60 százaléka olyan eset, amikor az ingatlant már eladták egy árverésen, de az új tulajdonos eddig nem tudott beköltözni a lakásba. A hivatalosan december 1. és március 1. között érvényes kilakoltatási moratóriumot az Orbán-kormány a választás miatt április végéig meghosszabbította, a végrehajtások több mint 90 százaléka tehát májusra és júniusra esett. Kizárólag ezzel magyarázható – ismeri el az igazságügyi tárca felügyelete alá tartozó hivatal –, hogy több mint 20 százalékkal kevesebb eljárás történt idén január és június között, mint tavaly ilyenkor. A második negyedévben aztán drasztikusan, több mint a tavalyi kétszeresére ugrott a Nemzeti Eszközkezelő Társaság kérésére indított kilakoltatások száma, és majdnem másfélszeresére emelkedett az önkényesen elfoglalt lakások kiürítése is. A végrehajtók próbálják behozni a lemaradást. 

Debrecenben tarolt az Eszközkezelő

Az idei első félévben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET Zrt.) összesen 144 ingatlan kiürítését kezdeményezte, a kilakoltatások 40 százaléka az ország észak-keleti térségében történt. A társaság fennállása alatt a végrehajtási eljárások nem érik el a szerződéses állomány 1,5 százalékát – felelte kérdésünkre a szervezet sajtóirodája. Főként akkor kérik ezt, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és anélkül hagyja ott a lakást, hogy távozását bejelentené. Ilyenkor a jogszabályok értelmében csak végrehajtói közreműködéssel tudják visszavenni az ingatlant – írták, de hozzátették: „aki az eljárás bármely szakaszában jelzi az együttműködési készségét, fizetési haladékot kér, annak a NET Zrt. megadja a szükséges segítséget, hogy továbbra is biztosítva legyen a lakhatása. Az eljárások számának emelkedése pedig szerintük annak következménye, hogy az elmúlt két évben megkétszereződött az általuk kezelt ingatlanállomány.

Témák
kilakoltatás
Frissítve: 2018.09.08. 08:01

A Terror Házából érkezik a külügy fontos embere

Publikálás dátuma
2018.09.08. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába a Külügyminisztérium egyik legfontosabb egysége a Stratégiai Tervező-Elemző Főosztály, tapasztalt szakember helyett a Terror Háza Múzeumból igazoltak egy történész végzettségű vezetőt.
Nagy az értetlenség és a felháborodás a Külügyminisztériumban a Stratégiai Tervező-Elemző Főosztály új vezetője miatt – értesült lapunk kormányzati forrásból. A külügy egyik legfontosabb osztályát egy olyan vezetőre, Baczoni Dorottyára bízták, akinek nincs diplomáciai tapasztalata, a Terror Háza Múzeum történésze volt. Ezt a főosztályt – forrásunk szerint – jellege és fontossága miatt számos más európai ország Külügyminisztériumában közvetlenül a tárcavezető felügyelete alá rendelik, hazánkban viszont folyamatosan csökken a jelentősége. Mindenesetre tapasztalt, több külszolgálattal rendelkező – gyakran nagyköveti rangú – diplomaták szokták vezetni. 2010 nyarától, még Martonyi János miniszterségének idején például Szestay Ádám alá tartozott ez a főosztály. A diplomatát első kiküldetése a Felvidékhez kötötte, 2002-ben Pozsonyba került. Utána rövid ideig szerb referensként, majd két évet Bukarestben beosztott diplomataként szolgált. 2008-tól az Országgyűlés Külügyi Hivatalában a szomszédsági kapcsolatok kérdéskörével foglalkozott.
Baczoni nem rendelkezik hasonló pályaívvel, PhD végzettségű történész. Kerestük a főosztályvezetőt, hogy megtudjuk: miért pont rá esett a választás egy tapasztalt diplomata helyett, de Baczoni a Külügyminisztérium sajtóosztályához irányította lapunkat. Onnan azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Balázs Péter volt külügyminiszter érdeklődésünkre azt mondta: „ahol van külpolitikai ott kell, hogy legyen egy stratégia részleg is, ez pedig olyan, mint az adott ország külpolitikája.” Balázs Péter hangsúlyozta: a külpolitika egyik legfontosabb pillére a stratégiaalkotás, amellyel a napi politikán felülemelkedve, nagyobb perspektívában gondolkodva keresik az ország optimális beágyazódását a nemzetközi viszonyokba. – Osztályvezetőnek olyan tapasztalt diplomaták kellenek, akik képesek stratégiát is alkotni – fogalmazott az egykori külügyminiszter. Mindenesetre hiába a stratégiaalkotás fontossága és a külügyesek „kiakadása”, Baczoni vélhetően élvezi Szijjártó Péter tárcavezető bizalmát. Legalábbis erről tanúskodik az az e-mail, amelyet a szervezeti egységek irányítóinak és a misszióvezetőknek küldtek szét a Külügyminisztériumban az új főosztályvezető kinevezéséről. Azt írták: „A főosztály a tevékenységével proaktív módon kíván hozzájárulni a magyar külpolitikai döntéshozatal elősegítéséhez. Mindezt a többi szervezeti egységgel szorosan együttműködve, egymás munkáját kölcsönösen segítve szeretné megvalósítani.” A főosztály illetékességi körébe tartozik többek között a minisztérium szakmai és területi főosztályai elemző és tervező tevékenységének nyomon követése, stratégiai háttértanulmányok készítése, új innovatív szakmai, politikai javaslatok megfogalmazása.
Frissítve: 2018.09.08. 08:24

Titkos bejárás a szétázott egri iskolában

Publikálás dátuma
2018.09.07. 21:30

Fotó: Népszava
Kivételes szerencse, hogy nem történt katasztrófa – mondták azok a képviselők, aki bejutottak az intézménybe. Fotót nem készíthettek, a sajtót kizárták. A gyerekeket egyelőre más termekbe, épületekbe költöztetik.
Nagy hiba volt átadni az államnak az iskolák működtetését, mert az agyoncentralizált rendszer nem tud megbirkózni a feladattal, miként az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola példája is mutatja – erről beszéltek pénteken Egerben ellenzéki képviselők, miután bebocsátást nyertek az iskolába. A bejárásról a sajtót kizárta Ballagó Zoltán tankerületi igazgató, de az önkormányzati képviselőknek sem engedte meg, hogy odabent fényképeket készítsenek az egyébként városi tulajdonban lévő, állami fenntartású ingatlanban, ami sokat elárul a bent uralkodó állapotokról.  A hét elején a Népszava írta meg elsőként, hogy a tetőfelújítás elodázása miatt az épület az elmúlt egy évben – és nem az elmúlt két napban, miként azt az egri tankerületi igazgató még tegnap a képviselőknek is kommunikálta – folyamatosan beázott. Az idei szeptemberi tanévnyitó után pedig már totálisan vizes, penészes falak, padlón csorgó esővíz, és áldatlan körülmények fogadták a gyerekeket és a tanárokat. Cikkünk, és egy újabb esőzés után szerdán kétnapos rendkívüli szünetet rendelt el az iskolaigazgató, a szülőket pedig péntek este tájékoztatták arról, hogyan tovább. Tizenhét osztálynak ideiglenes másik helyet keresnek, az érintett négyszáz gyerek négy, részben üresen álló oktatási épületbe kerül majd a város különböző pontjain. Tizenegy osztály pedig a Hunyadi épületegyüttesének egy olyan szárnyába költözik, ahol nem áztak el a falak. Mirkóczki Zita szocialista, Földvári Győző DK-s és Komlósi Csaba LMP-s önkormányzati képviselő pénteken személyesen járt végig néhány termet, s ezt követőn számoltak be arról, mit tapasztaltak odabent. – A benti állapotokra nincs mentség – mondták. – A tankerületi igazgató csúfosan leszerepelt, amikor azzal érvelt, hogy eddig nem találtak kivitelezőt, aki a tetőt átépítette volna.
– Ha stadiont kell építeni, nyilván rögtön van kivitelező. Hol van ilyenkor a polgármester, vagy Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, miért nem kértek segítséget azoktól a kormányközeli építőipari cégektől, amelyeket eddig zsíros munkákkal tömött ki a város? – tette fel a kérdést Mirkóczki Zita. Szerinte elképesztő, hogy csak egy újságcikk nyomán derült fény arra, mi történik egy városi iskolában, s csak ezt követően kezdenek el intézkedni az életveszélyes épületben a gyerekek sorsáról. A gépészmérnök végzettségű Földvári Győző szerint még a termek kiszárításához is dilettáns módon kezdtek hozzá: ahogy odabent látta, hőlégbefúvással próbálják szárazzá tenni a falalkat, ami viszont csak növeli a párát, arról nem is beszélve, hogy a nedves, penészes, itt-ott már gombás falak milyen káros hatással voltak eddig is a gyerekek és a tanárok egészségére. Komlósi Csaba szerint semmi nem indokolta, hogy 2016-ban a jobboldali vezetésű város a tankerületnek adta oda az épület fenntartásának jogát, mert ezzel nem a gyerekek, a szülők és a tanárok érdekét szolgálta, hanem az Orbán-kormány meghosszabbított csápjaként működött. Abban valamennyien egyetértettek: kivételes szerencse, hogy eddig nem történt katasztrófa – áramütés, rövidzárlat vagy tűz – az épületben, bár az semmiképp nem tartozik a normális működési rendhez, hogy a tanárok távolról, bottal kapcsolgatták a villanyt hónapokon át, nehogy megrázza őket az áram. Megjegyezték: sajnálatos, hogy egy sajtóbotrány kellett ahhoz, hogy végre elinduljon valami az iskola felújítása ügyében, de az is elképesztő, hogy a XXI. század Magyarországán egy önkormányzati képviselőnek külön engedélyt kell kérnie a tankerülettől, hogy beengedjék egy állami iskolába.
Szerző
Témák
iskola
Frissítve: 2018.09.08. 09:09