A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha "cápaléptékkel" meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is - írta az MTI a The Guardian honlapján ismertetett, a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány alapján.
A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézménye és a miami Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói azért kezdték tanulmányozni ennek a cápafajnak az étrendjét, mert több beszámoló is szólt arról, hogy ezek a cápák tengeri füvet szoktak rágcsálni.
Annak kiderítése érdekében, hogy a kerekfejű pörölycápa valóban félig vegetáriánus étrendet folytat-e, a szakemberek tengeri füvet gyűjtöttek be Florida déli partjainál, majd miután a növények gyökeret eresztettek a laboratóriumban, a vizükön keresztül egy speciális kémiai jelzőanyagot juttattak beléjük.
Ezután a kutatók befogtak öt kerekfejű pörölycápát, majd miután az állatok már megszokták a laboratóriumi környezetet, három héten át tengeri füvet és tintahalat adtak nekik. A tanulmány ideje alatt az állatok mindegyikének gyarapodott a súlya. A kutatók számos vizsgálatot végeztek az állatokon. Az eredmények szerint a cápák megemésztették a tengeri füvet, amelynek összetevőit - a keményítőt és a cellulózt - enzimekkel bontották le. A növények megrágására leginkább alkalmas fogak híján a cápák feltehetőleg erős gyomorsavuk révén "gyengítik meg" a növények sejtjeit, hogy az enzimek könnyedén munkához láthassanak. A tengeri fűben lévő szerves anyagoknak végül több mint a felét sikerült megemészteniük a cápáknak.
A további vizsgálatokkal a cápák vérében és májszöveteiben is nagy mennyiségben kimutatták a tengeri fűből származó kémiai jelzőanyagot, ami azt mutatja, hogy a megemésztett tengeri füvet a testük építésére és "karbantartására" használták fel az állatok. Az eredmények alapján a kutatók arra jutottak, hogy a kerekfejű pörölycápa a világ első ismert mindenevő cápafaja.
Mindez megdönti azt az elképzelést, hogy minden cápafaj kizárólag húst eszik, hanem azért is, mert új megvilágításba helyezik a tengerifűmezők jelentette törékeny és kulcsfontosságú élőhelyeket. Leigh szerint az ilyen területekkel foglalkozó kutatóknak a jövőben azt is számításba kell venniük, hogy a kerekfejű pörölycápák nem csupán alkalomadtán csemegéznek a tengeri fűből, hanem az az étrendjük akár 60 százalékát is kiteheti.
A mostani eredmények nyomán felvetődik a kérdés, hogy mennyire is ismeri jól a tudomány a különböző szárazföldi és tengeri fajok táplálkozási szokásait.
Hozzátette, amennyiben más cápafajokról is kiderül, hogy mindenevők, az a csúcsragadozóként való meghatározásuk újraértékelését eredményezheti.
