Meghalt Bethlen István

Publikálás dátuma
2018.09.06. 12:23
Bethlen István
Fotó: Népszava
Hetvenkét éves korában kedden elhunyt Bethlen István egykori MDF-es országgyűlési képviselő, a Magyar Páneurópa Unió Egyesület (MPUE) volt elnöke.
A Magyar Páneurópa Unió Egyesület az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében azt írta: néhai elnökük pályafutása - a történelmi Bethlen család tagjaként - Magyarországtól Ausztriáig, Németországig és az Egyesült Államokig ívelt.
Hazatérése után az MDF-frakció tagjaként parlamenti képviselő, majd különböző cégek vezetőségi tagja, pénzügyi szakértő, politikai kommentátor és publicista volt.
Az MPUE elnökeként a Nemzetközi Páneurópa Unió elnökségi tagjává is választották. Korábban a bajor CSU választási szakértője volt. Írásait a magyar és a nemzetközi sajtó gyakran közölte. Országjáró körútjain és külföldön számos színvonalas előadást tartott, melyekkel a NATO-és az EU-csatlakozást jóval megelőzően integrációnkat sikeresen szolgálta - áll az egyesület közleményében.
Bethlen István 1946. június 19-én született Kolozsváron Bethlen László jogász, országgyűlési képviselő és Teleki Katalin gyermekeként; gróf Bethlen István egykori magyar miniszterelnök egyik leszármazottja volt. 1963-ban Nyugat-Európába ment, egyetemi tanulmányait Innsbruckban, Münchenben és Bécsben végezte, ahol közgazdasági, filozófiai és államtudományból szerzett diplomát. A német gazdasági- és bankéletben töltött be vezető állásokat, és egyetemen tanított. Több éven át az Egyesült Államokban élt. 1990 elején tért vissza Magyarországra. 1990-től 1994-ig az MDF országgyűlési képviselője volt. Antall József miniszterelnök pénzügyi tanácsadójaként is tevékenykedett. 1991-ben a Magyar Vállalkozói Kamara társelnöki teendőit is ellátta. 1994 és 2012 között volt a Magyar Páneurópa Unió Egyesület elnöke.
Szerző

Sargentini: ha megvan a kétharmad, az egy "nagyon erős politikai üzenet

Publikálás dátuma
2018.09.06. 08:33
Judith Sargentini
Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Senki sem tudja, mi történik, ha elfogadja az Európai Parlament a Judith Sargentini nevéhez fűződő jelentést, de az biztos, hogy a magyar jogállamiság helyzetével már régen foglalkoznia kellett volna az uniónak - derül ki a politikussal készült interjúból.
Ismerem a magyar kormány minden érvét, és épp ezek erősítenek meg a jelentés igazában – mondta a hvg.hu kérdésére Judith Sargentini, aki nagyon bízik benne, hogy az uniós tagállamok nem nézik tovább tétlenül a magyar jogsértéseket. A holland zöldpárti képviselő nem csak a gyűlölködést érzékeli, de azon magyarok reményét is, akik az Európai Parlamenttől várnak támaszt.
"Ez a jelentés a magyar polgárok jogait védi, hogy sokszínű demokráciában éljenek, amelyben tisztességes igazságszolgáltatás ítélkezik felettük, a tájékoztatás teljes körű, szabadon gyakorolhatják vallásukat, és nem korlátozzák a gyülekezési jogukat"

- fogalmazott Sargentini. Ugyan a kormánypártnak többsége van a parlamentben, de a választáson a „győztes mindent visz” nem különösebben demokratikus elve érvényesült.
"A demokrácia szempontjából a választás olyan, mint a hab a tortán. A demokráciának lényeges eleme, de önmagában nem egyenlő a demokráciával"

- tette hozzá. Sargentini szándékosan az áprilisi választás után nyújtotta be jelentését az Európai Parlamentnek, pedig az már korábban kész volt - a Fidesz állításaival szemben, nem a bosszúállás vezette. És nem is a menekültek miatt bünteti az országot Brüsszel:
"A jelentés 12 pontjából mindössze az utolsó előtti foglalkozik a migrációval. A magyar kormány által erőltetett, menekültválságról szóló vita szándékosan hivatott kitakarni mindazt, amiről ez a jelentés szól"

- mondta el a politikus. Hangsúlyozta azt is: a jelentés nem az ő személyes véleménye, hanem csapatmunka eredménye, amelynek megállapításait néppárti képviselők szavazatával, kétharmados arányban fogadta el az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. További négy másik európai parlamenti bizottság is dolgozott a jelentés pontosságáért, és mind kétharmados többséggel elfogadta az eredményeket.
Ami a Fideszt is soraiban tudó EPP-t illeti,
"tételesen tudom, milyen sokan támogatják az előterjesztést a Néppárton belül. A konzervatív pártcsalád számos nemzeti delegációja aggódik a magyar jogállamiság helyzete miatt"

- fogalmazott Sargentini. Ha a jelentést elfogadták, akkor az az Európai Tanács asztalára kerül. "Nincs kialakult menetrend onnantól kezdve", de az EP kétharmados támogatása egy "nagyon erős politikai üzenet a tagállamok felé, hogy cselekedjenek".
"Ez egy döntő pillanat Európában, mindenkinek döntenie kell, hogy megvédi-e az európai polgárok jogait, vagy tagállamok belső ügyének tekinti azok korlátozását"

- tette hozzá. "Nem vagyok boldog, ha azt látom, hogy Romániában rendőri erőt alkalmaznak tüntetők ellen, Máltán és Szlovákiában újságírók ellen követnek el merényletet, míg Lengyelország copy-paste jelleggel másolja a magyar jogállamiságot felszámoló törvényeket" - sorolta Sargentini, aki szerint mindezzel kapcsolatban az EU politikusainak éppen az a dolguk, hogy megszólaljanak és néven nevezzék a dolgokat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.06. 09:08

Termálfürdőt csinál a Dunából az atomerőmű-bővítés

Publikálás dátuma
2018.09.06. 08:00

Fotó: Paksi Atomerőmű
A hivatalos mérésekkel trükközve is éppen csak 30 fok alatt marad a folyó hőmérséklete, de ha működni kezd a két új blokk, biztosan jóval melegebb lesz a víz, ami kifejezetten káros az élővilágra.
A paksi hűtővízcsatorna befolyója alatt a Duna vizének hőmérséklete augusztusban minden bizonnyal túllépte a környezetvédelmi engedélyben szereplő határértéket, vagyis az atomerőművet a szabályok betartása esetén le kellett volna állítani – erre a következtetésre jutott a hivatalos hatósági adatok kikérése után Vajnai Attila (a villamosmérnök-közgazdász Vajnai a sajtóban a Munkáspárt majd az Európai Baloldal politikusaként szerepelt, ám civilben az MVM munkatársa, és elismert energetikai szakértőnek számít). Mint Facebook-oldalán írja, szeptember 4-én elektronikus formában kapta meg a kért információkat, amelyek alapján „reális a gyanú, hogy 2018. július 30. és augusztus 12. között a paksi atomerőmű hűtővizének kifolyójától 500 méterre folyásirányban meghaladta a Duna vizének hőmérséklete a 30 Celsius fokot”.
Szerinte a kapott adatokból kiderül, hogy az atomerőmű a méréseit a reggeli órákban végezte, amikor a leghidegebb volt a folyó vize. Holott azokban a napokban a kora délutáni órákban akár 1,5 fokkal is magasabb volt a víz hőmérséklete a reggel mért értékeknél. Márpedig „a reggeli órákban végzett mérések is azt mutatják, hogy július 30. és augusztus 12. között 1-2 tized fokkal maradt a 30 Celsius fokos szint alatt a Duna vizének hőmérséklete (…) ebben az időszakban az atomerőmű hűtővizének hőmérséklete – amit közvetlenül a Dunába eresztenek – 35 és 36 Celsius fok között mozgott” - írja a szakember. Vajnai Attila leszögezi: a nyilvánosságra került adatok felvetik annak a gyanúját, hogy az atomerőmű megsértette a hőmérsékleti korlátra vonatkozó rendeletet, és a mérések elvégzésének módszere is felülvizsgálatra szorul. Korábban szintén Vajnai hívta föl rá a figyelmet, hogy a mérések körül a napszak megválasztásán túl más furcsa körülmény is akadt: „Augusztus 24-től 10 napon át csak három blokk üzemelt, mert a 3. blokk terven felüli karbantartás miatt leállt. Ha mind a négy blokk üzemelt volna, akkor valószínűleg még a jelenlegi hivatalos mérések is a 30 fokos határ túllépést regisztrálták volna.” Mindennek nem csak a jelen, hanem a jövő szempontjából is jelentősége van: a kormány tervei szerint 2026-től már nem csupán a mostani 2000, hanem összesen 4400 megawattnyi atomerőművi kapacitás üzemel majd Pakson, és akkor is tartani kell majd a 30 fokos környezetvédelmi határértéket, ami a több mint a duplájára bővülő teljesítmény mellett, az ideihez hasonló forró és aszályos periódusokban fizikai képtelenségnek tűnik. Emiatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a napokban a kiadott engedély, illetve az engedélyezési eljárás felülvizsgálatát kezdeményezte az összes érintett szakhatóságnál (kitérve arra a kérdésre is, hogy az európai gyakorlatban szokásos, a vízi élővilág tűréshatárához igazodó 28 fok helyett nálunk miért 30 fok a határérték). Az ügyben ugyancsak a környezetvédelmi hatósághoz fordult az Energiaklub, hatósági eljárást sürgetve az eset tisztázása és a vélelmezhető szabálysértés kivizsgálása érdekében.
Frissítve: 2018.09.06. 11:21