Mit kap a pénzéért? - Iskolakezdés itthon és külföldön

Publikálás dátuma
2018.09.08. 16:55

Fotó: Laurie Diffembacq / AFP
A szeptember mindenütt az iskolakezdés ideje. Miközben idehaza több mint egymillió nebuló kezdte meg a tanulmányait, becslések szerint csaknem százezer magyar gyerek ezt valamelyik európai általános vagy középiskolában teszi. Ami közös: az iskolakezdés mindenhol pénzbe kerül, de az korántsem mindegy, mit kap a pénzéért a szülő és a gyerek.
Móni a Spanyolországhoz tartozó Tenerifén két gyermekét járatja iskolába. A nagyobbik már nyolcadikos, a kisebbik most megy negyedikbe. Azért választották a Martin Luther Kingről elnevezett iskolát, mert messze ennek volt a legjobb híre. Magániskoláról van szó, de az állam felerészben támogatja. Vagyis az általánosan bevett 4-500 eurós havidíj helyett mindössze 244-et fizetnek egy gyermek után (ez mintegy 75 ezer forint) - írja riportjában a Vasárnapi Hírek. Ebben viszont benne van minden: a háromszori étkezés, az összes tanszer és a választott különórák is. Évi 90 euróért az iskola felkészíti a gyerekeket a nemzetközi (Cambridge) nyelvvizsgára is, és magát a vizsgát is lebonyolítja. Az iskolakezdés itt is pluszpénzbe kerül: 2-300 eurót költenek tankönyvekre és az egyenruhára. „Julinak nincsenek könyvei, ők egy laptopra letöltve kapják meg az összes tananyagot – mondja Móni. – Ez egyrészt jó a gyereknek, mert nagyobb önállóságra neveli, másrészt sokkal könnyebb az iskolatáskája. De a legjobb az, hogy simán aláhúzhatnak, beleírhatnak, kiemelhetnek, és nem teszik tönkre a papírt. A hátránya az, hogy soha nem tudom, hol is tartanak az anyagban” – teszi hozzá.

Nincs túlterheltség

A tanév Spanyolországban két héttel később kezdődik, mint nálunk, cserébe a gyerekek ugyanennyivel tovább járnak iskolába. A szeptember különleges hónap, ilyenkor fél 10-kor kezdődik a tanítás, hogy legyen idő visszazökkenni a megszokott kerékvágásba. A spanyol iskolák kerülik a nálunk bevett formaságokat: nincs tanévnyitó (sem záró), és szülői értekezlet sincs. „A tanév nálunk úgy indul, hogy minden gyereket és szülőt adott időpontra behívnak az iskolába. Itt találkozom egyedül a tanárokkal, és a srácok is itt kapják meg az összes felszerelést. Ha kérdésem van, feltehetem. Ha év közben szeretnék valamit, vagy az iskolának van mondanivalója, e-mailben vagy az üzenőfüzetben kommunikálunk.” A diák minden évben tiszta lappal indul, tudniillik a tanárok évről évre váltják egymást. „Itt nincs bratyizás, vagy hogy felhívom a tanárt, ugyan már, ne bántsa a gyereket. Ha akarok valamit, beírok az üzenőfüzetbe vagy a titkárságon kérek időpontot” – fejezi be Móni. Kati kisfia ugyancsak Tenerifén tanul, de állami suliban. Itt annyi a különbség, hogy a szülő 70 eurót fizet egy hónapban a napi háromszori étkezésért, és a tanítás 2-ig tart. Innen kezdve óránként 25 euróért foglalkoznak a gyerekkel (persze ez az összeg egy hónapra értendő). Az államiban mindent meg kell venni a gyereknek: az iskolakezdés 150-200 eurót jelent, plusz havonta 25-30 euró az elhasználódott ceruza, körző, radír. Ha iskolabuszt is kér a család, és a nebuló 5-ig marad bent, akkor csak egy kicsivel olcsóbb, mint az, ahova Móni gyerekei járnak. Azt mindketten elmondták, hogy a spanyol pedagógusokat tisztességesen megfizetik, és a diákok nem panaszkodnak túlterheltségre.

Európai és nemzeti is

Zsuzsa lánya egészen különleges intézménybe, a brüsszeli Európai Iskolába jár. A 13 iskolából álló hálózatot annak idején az európai intézményekben dolgozók gyerekei számára hozták létre. A cél az volt, hogy a különböző tagállamokból érkező gyerekeknek ne kelljen újra és újra megszokniuk egy adott ország iskolarendszerét, hiszen gyakori, hogy a szülők évente-kétévente máshol kapnak feladatot. A tanítás nyelve általában az angol, a német vagy a francia, de a gyerekek (óvodától a felső tagozatig) anyanyelven is tanulhatnak. Sőt! Az iskola fő célja, hogy egyformán erősítse az európai és a nemzeti identitást. A tantervet viszont szigorúan szakmai alapon, a tagállamok által delegált szakemberek állítják össze. „Nálunk nincs formális iskolakezdés, a tanárokkal később a fogadónapokon találkozhatunk – mondja Zsuzsa. – Később viszont van egy sor ünnep, amit az egész iskola közössége együtt tart. Ezek inkább népünnepélyek, de minden nemzet megtartja a maga nemzeti ünnepeit. Március 15-én nálunk volt kokárda és fehér blúz, de ezt nem az iskolai, hanem a magyar szokásjog írja elő. Szalagavató nincs, viszont van a diákok által szervezett bál a felső évfolyamoknak, ahol öltöny és kisestélyi a dress code.” Az iskolai megmozdulásokat általában a szülői közösség, az APEEE szervezi, amelynek itt sokkal nagyobb szerepe van, mint a szülői munkaközösségeknek Magyarországon. Nélküle nem születhetnek a gyerekeket érintő, fontos döntések: a szervezet köt szerződést az iskolai menzát és az iskolabuszt üzemeltető cégekkel. Itt általában mindent demokratikusan döntenek el, a tantervtől a kirándulásig. Az Európai Iskolában az osztályfőnök szerepe is más. Nem adminisztrál, arra ott van az úgynevezett conseille, vagyis évfolyamfelelős. Ő kezeli a hiányzások adminisztrációját, az órarendi kérdéseket, a vizsgák szervezését. A fegyelmi ügyek is hozzá tartoznak. Az iskola(kezdés) egyébként itt sem olcsó. Zsuzsáék 50 euróért vettek füzeteket és ugyanennyiért könyveket. Befizették az éves szekrényhasználati díjat (20 euró) és fél évre az ebédet. Utóbbi 370 euró, de az iskola menzáját egy középkategóriás belvárosi étterem is megirigyelhetné (alkalmanként mindössze 5 euróért).

Ellátni Szicíliáig

Máltán még tombol a vakáció és a kánikula ezekben a napokban. A parányi földközitengeri szigetországban majd csak szeptember végén kezdődik a tanév, mert a párás forróságban egyelőre teljesen értelmetlen volna iskolapadba kényszeríteni a gyerekeket. Tapasztalatairól Bence, egy 43 éves budapesti születésű apa beszélt a VH-nak, akinek két gyermeke (egy fiú, egy lány) járt Máltán állami iskolába. „Egy rossz szavam sem lehet – összegez a férfi. – A környezet, a pedagógusok, a szülőtársak barátságosak voltak. A tankönyvek nem drágák. Kötelező viszont az iskolai egyenruha a közoktatásban is, méghozzá téli és nyári változatban. Ez a szociális helyzettől függően, kedvezményekkel nagyjából 60 euróba kerül gyerekenként, és elég körülményes volt méretre csináltatni tanévkezdetre. És persze minden évben új kell, mert a gyerekek nőnek.” A tanítás az ország két hivatalos nyelvén, máltaiul és angolul zajlik. Hatalmas segítség volt, hogy amíg a helyi diákok a máltai irodalomról tanultak, a külföldieknek felzárkóztató órákat tartottak angolból. Magyar szemmel feltűnően nagy súlyt kap a vallásoktatás az általánosban, ami persze a hagyományosan katolikus szigetországban, különösen vidéken nem meglepő. Az egyház befolyása továbbra is nagy, de azért modernizálódik a közoktatás, például néhány éve már a középiskolákban is indítanak koedukált osztályokat – nagy újdonság ez arrafelé. Előfordult, hogy a gyerekek iskolai szervezésben fákat ültettek a kopár szigeten. „Kár, hogy csak ők, rajtuk kívül senki más” – mosolyodik el Bence. Visszatekintve a három máltai iskolaév legszebb emléke, hogy a gyerekek egy lenyűgöző szépségű mediterrán hegyi faluban, festői környezetben tanulhattak, ahol az iskolából jól látszik a tenger, sőt tiszta időben néhanap még Szicília szigete is.
Frissítve: 2018.09.08. 17:07

Igazi kirándulóidővel búcsúzik a hét

Publikálás dátuma
2018.09.08. 16:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható, sok napsütés lehet.
Lényeges változás továbbra sem várható időjárásunkban: vasárnap az ilyenkor szokásosnál néhány fokkal melegebb, változóan felhős időre számíthatunk, a legtöbb helyen többórás, helyenként szűrt napsütéssel – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. A változó mennyiségű és vastagságú felhőzet mellett mindenütt számíthatunk napsütésre. Keleten, északkeleten néhol még zápor kialakulhat, és megélénkül, a Nyírségben meg is erősödik az északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 16 fok között alakul, a magasabb értékek a nagyvárosokban, vízpartokon lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható. A következő időszakban egyre inkább anticiklonális hatások dominálnak majd, így kevés felhő, sok napsütés várható.
Szerző

Záporozó kérdések, elslisszoló politikusok - Őszi szezonnyitó Kötcsén (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.08. 15:21

Fotó: Vajda József / Népszava
A jövő évi EP-választás, valamint a Sargentini-jelentés szavazása jelentette a két fő témát az idei kötcsei pikniken. A kormánypártok hagyományos őszi politikai szezonnyitóján mindenki Orbán Viktor beszédét várta a legnagyobb érdeklődéssel, s noha előzetesen kiderült, a kormányfő mire helyezi a hangsúlyt, tőle ezt nem lehetett megtudni, ugyanis szokás szerint negligálta a sajtót.
Készül a marhapofa pörkölt, posztolta ki a Facebookra nem sokkal kilenc óra után Németh Szilárd, amikor a sajtó első képviselői megérkeztek a kötcsei Dobozy-kúria elé, a hagyományos polgári piknikre. A potentátok közül bő óra múlva Kásler Miklós emberierőforrás miniszter bizonyult a legfrissebbnek: negyed tizenegykor fürgén kipattant a kocsijából, majd szó nélkül beviharzott a kúria udvarába. Elődje, a rendezvény házigazdája, Balog Zoltán viszont megállt a kamerák előtt. - Egy kedves, baráti rendezvényre jöttem – próbálta elhárítani az aktuális politikai kérdéseket, ám végül elmondta, az egyik téma bizonyosan a kereszténydemokrácia megújítása lesz, hiszen megvan hozzá a stabilitás. – Reméljük, a jövő évi uniós választásokon is olyan átrendeződés valósul meg, melyet mi is képviselünk. 
Sargentini-jelentéssel kapcsolatban megjegyezte, tiszta a lelkiismerete, s bízik benne, egyre többen jönnek rá, hogy Magyarországnak igaza van – majd bedobott egy ötezrest a gyűjtőurnába, s elvegyült a vendégek között. Az idén a kárpátaljai keresztény roma közösségek templomának és óvodájának adakoztak a piknikre érkezők – legalábbis a többség, ugyanis akadtak, akik látványosan elslisszoltak a hatalmas műanyaggömb mellett. De azért derekasan hullottak a bankók, jobbára öt- és tízezresek, bár néhány ötszázas is látszott a pénzhalomban. Utóbbiakat a kúria melletti, ideiglenes parkolónak kijelölt focipályán sorakozó autók nemigen indokolták, a Mercedes-Audi-BMW-számláló egy idő után kiakadt, felhördülést egy piros Jaguár után érkező szürke Suzuki Swift keltett csak, melyből ráadásul öten kászálódtak elő.
- Ezek még nem államtitkárok – állapította meg az egyik újságíró, aztán rohant, mert érkezett Balázs Fecó. - Mindenkit szeretek, amit érzek, azt játszom, és persze mindenkinek – hárította el a kormánypárti sajtó által gründolt kultúrkampfra vonatkozó kérdést az énekes, ahogyan Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnöke is, aki teljesen tájékozatlannak vallotta magát a témában. Rákay Philip szó nélkül csusszant át a sajtósokon, ahogyan Hende Csaba egykori, s Benkő Tibor jelenlegi honvédelmi miniszter is kerülték a kérdéseket.
- Milyen lehet ez kívülről nézve? – morfondírozott el az egyik operatőr a potentátok láttán meglóduló sajtóhadra utalva. - Mint légy a szarra – jött azonnal a válasz. – De mi legalább a legyek vagyunk… Erre még a közelben álló biztonságiak is elmosolyodtak, nem úgy, amikor Bencsik Gábor közvetlenül a bejárat előtti elzárt részen parkolt le. Hamarost kiderült, nem úri passzióból, hanem mert hatalmas mennyiségű Magyar Krónikával érkezett, melyeket nem akart túl messziről behordani.
- Sok a félreértés a genderképzés körül – magyarázta pakolás közben -, szerintem meg kellene várni, hová futja ki magát. Ha segít, hogy minél több gyerek szülessen, szükség van rá, ellenkező esetben abba kell hagyni. A Magyar Krónika után magyar népviselet érkezett zsákokban: a nógrádi Iliny asszonyainak fellépőruhái. Németh Szilárd mellett ugyanis többek között ők feleltek a menázsiért: sztrapacskával és palóclevessel készültek nagy serényen. Míg ők kondérban cipelték a krumplit befelé, kijött az újságírókhoz Havasi Bertalan, a kormányfő sajtósa, s közölte, főnöke dél és egy óra között érkezik, így még várni kell rá. - És megéri várni? – érdeklődött az egyik riporter, mire egy fagyos mosoly érkezett válaszként. 
Majd Németh Zsolt, Schmidt Mária és Szájer József érkezett, ám a trióból csak utóbbi állt meg egy pillanatra, hogy közölje: a Sargentini-jelentéssel az EU bosszút akar állni Magyarországon. Csizmadia László, a CÖF elnöke pedig arról beszélt, a francia államfő, Emmanuel Macron beindította a gőzhengert Magyarország ellen, de szó sem lehet róla, hogy Európa elfogadja a macroni értékeket. - Fontos a nemzeti kultúra megerősítése – válaszolta az újabb kultúrharcra vonatkozó érdeklődésre Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki a „Nem fog a magyar kihalni?” kérdésre is reagált: - Látják, milyen egészségesek vagyunk!
Eperjes Károly színművész szerint szükség van változásokra a hazai kulturális életben, méghozzá a jó erkölcsök mentén, Andy Vajna filmügyi biztos és médiatulajdonos pedig úgy vélekedett, a művészetekben a tehetség a fontos. - Nem szoktam megkérdezni a rendezőktől, milyen a politikai beállítottságuk – állította. – Nálam nincs ellenzéki vagy kormánypárti művészet, csak jó és rossz. 
L. Simon László szerint a kultúrában sok érték és érdek feszül egymásnak, ám ez mindig is így volt, ahogyan az sem újdonság, hogy átpolitizálódott a terület. - Az állami támogatás viszont sohasem a politikai irányultságtól függött – jegyezte meg. – Most azért került ennyire előtérbe a téma, mert a harmadik kétharmados választási siker lehetőséget teremtett rá, hogy ezzel is foglalkozzunk. A nem sokkal utána érkező Rétvári Bence arról akarta meggyőzni a sajtó képviselőit, hogy radikálisan nőttek a bérek az egészségügyben, érdemi választ tekintve figyelmen kívül hagyva a kérdést: mit szól hozzá, hogy több kórházban is tömeges felmondásokról érkeztek hírek az elmúlt napokban? A Sargentini-jelentésről megemlítette, a kormány a magyar emberek véleményét képviseli, s akkor tudja tovább emelni a fizetéseket, ha megóvja az országot a bevándorlástól és a terrorizmustól. Deutsch Tamás szerint a jelentés mögött politikai nyomásgyakorlás áll, egész egyszerűen csak egy ürügy, hogy támadni lehessen Magyarországot a kormány menekültpolitikája miatt.
- Orbán Viktor arról fog beszélni a hallgatóságnak – mondta Rogán Antal, miután egy perc türelmet kért, hogy bekísérhesse tortával érkező családját -, hogy a következő időszak legfontosabb kérdése az EP-választás. Európában ugyanis durva demokráciadeficit lépett fel, az EP-ben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben, az európai emberek nagyobb része viszont éppen elutasítja ezt a politikát. Ebben hozhat változást a jövő évi választás. Nekünk mindegy, milyen döntés születik a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban, ugyanis az igazi vélemény az EP-választás lesz. Az uniós támadás nem a kormány, hanem a magyar emberek ellen szól, s éppen ezért nem engedünk a zsarolásnak. Főképpen nem egy olyan intézménynek, mely a jelentés jövő heti voksolásán negligálni akarja a tartózkodó szavazatokat, pedig ilyen egy banánköztársaságban sem fordulhatna elő.
Több újságíróban is felmerült, hogy banánköztársaságos példát idehaza is találni eleget, de ezzel már nem sikerült szembesíteni a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, ugyanis befordult a kúria elé a kormányfői konvoj. Hatalmas tülekedés kezdődött, ám Orbán Viktor csak Balog Zoltán kéznyújtására reagált, s bár záporoztak felé a kérdések, egy szó nélkül vonult be a bitrokra. Nem sokkal utána megérkezett Tiborcz István is: a miniszterelnök veje is megpróbálta eljátszani a Néma Leventét, ám arra végül reagált: nem érzi-e etikátlannak, hogy bevásárolta magát Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha egyik cégébe?
- Egy nyitott részvénytársaságba bárki bevásárolhatja magát – szólt vissza a kapuból. Arra viszont már nem felelt, honnan lehet elegendő hozzá elég pénzt szerezni? Persze nem ez volt az egyetlen megválaszolatlan kérdés ezen a napon…
Szerző
Témák
Kötcse Fidesz
Frissítve: 2018.09.08. 16:38