Levélben üzennek a közszolgák a leépítést tervező Fidesznek

Publikálás dátuma
2018.09.10. 09:00
Illusztráció
Fotó: Népszava
Megdöbbentőnek tartják az állami alkalmazottak, hogy a képviselők fizetésemelést kaptak, miközben ők 10 éve ugyanannyiért dolgoznak.
Arra figyelmezteti a Fidesz-frakció tagjait a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), hogy a beharangozott 15-20 százalékos, vagy a minisztériumoknál felröppent 40 százalékos leépítés csak akkor lehetséges, ha ezzel együtt csökkentik a feladatokat. A közszférában ugyanis sokfelé eleve létszámhiány van, egyre elviselhetetlenebb mennyiségű túlmunkát kell végezni a hivatalok dolgozóinak. A szakszervezet elnöke, Agg Géza a kormány napilapjának arra a hírére reagálva írt levelet Kocsis Máté frakcióvezetőnek, hogy a szerdán kezdődő velencei kihelyezett frakcióülésen - várhatóan csütörtökön - megvitatják a közszolgálati tisztviselők legújabb életpálya tervezetét és a létszámcsökkentés-ügyét. A központi közigazgatásban dolgozók szakszervezeteinek szövetsége szeretné elérni, hogy a döntéshozók emlékezetéből ne essen ki, mi mindent nyeltek már le az alkalmazottak az utóbbi tíz évben. Az elnöki levél emlékeztet rá, hogy az Orbán-kormány 2014-ben még három részből álló közszolgálati életpálya modellt ígért, ami rögzítette volna a béremelkedés ütemét, lakhatási támogatást és speciális közszolgálati biztosítási rendszert adott volna a közszolgáknak 50 százalékos béremelés kíséretében. Az ötletből azonban azóta sem lett semmi. Közben viszont jogállásuk folyton változott, hol köztisztviselők, hol kormánytisztviselők, hol közszolgálati tisztviselők lettek, 2008 óta béreiket befagyasztották, így a 25 százalékos infláció és a megvont 13. havi bér következtében reálkeresetük 35 százalékkal csökkent. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormány 25 százalékos béremelést ígért 2019-re a központi közigazgatás dolgozóinak, csak épp azt felejtette el hozzátenni, hogy a béremelés fedezetét magának a szektornak kell kitermelni.  A KSZSZ az új kormány megalakulása óta havonta levélben kérte a kancelláriaminisztert is, hogy üljenek le egyeztetni, de még csak választ sem kaptak Gulyás Gergely titkárságától. Pedig augusztus végén már erős mondatok szerepeltek az egyik neki címzett levélben, amelyben hangsúlyozták, hogy a nyári szabadságok alatt bejelentett nagyarányú leépítés terve sokkolta a dolgozókat. Különösen megdöbbentőnek tartják ezt az előtte elfogadott képviselői és miniszteri béremelések tükrében, miközben - ahogy fogalmaztak -  „a központi közigazgatás dolgozóinak tíz éve csak az ígérgetés és a riogatás jutott”. 

OLAF-vizsgálat indult az évek óta félkész csornai napelemgyár miatt

Publikálás dátuma
2018.09.10. 08:48
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Áder János azt ígérte, 2015-re kétszáz munkahelyet ad a csúcstechnológiás üzem. 2018 őszén még a gyártósor sincs meg, pedig mai árfolyamon 10 milliárd körüli összeg ment el a beruházásra.
Még gyártósor sincs az EcoSolifer csornai napelemgyárában, pedig már három éve ontania kéne termékeit a nemzetközi piacra - írja a hvg.hu. A gyárnak még Áder János tette le az alapkövét, azt ígérve, az 2015-től 212 munkahelyet jelent majd Csornának. 2018 őszén egyedül a biztonsági őr dolgozik az üres üzemcsarnokban. A beruházást vezető cég honlapján még mindig a 2015-ös tervezett kezdődátum szerepel.
A látható eredmények nélkül megvalósult projekt 1,9 milliárd forint uniós támogatást kapott. Az állami Eximbank által folyósított hatalmas 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelen keresztül - áttételesen - még az adófizetők is beszálltak a finanszírozásába.
A támogatás és a hitel összege a mai árfolyamon már a 10 milliárd forintos értéket közelíti.

Az Áder szerint egyedül Japánban ismert technológiával működő berendezéseket azonban senki nem látta még. Legutóbb augusztus végén bizonygatták a létét, egy közleményben, ami alapján egy közeli raktárban várja az átszállítást.
A hvg.hu úgy tudja, állampolgári bejelentésre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) áttekintette az EcoSolifer Kft. által uniós pénzek bevonásával fejlesztett csornai napelemgyár ügyét. Augusztus végén megszületett a döntés:
az OLAF hivatalos vizsgálatot indít a pénz felhasználása kapcsán.

Csornán már akkor az OLAF mozgolódására tippeltek, amikor augusztus végén jött a közlemény a csornai gyártósor küszöbön álló leszállításáról. Ahogy mondják, egy közleményt kiadni lényegesen olcsóbb, mint megvenni az eszközöket.
A cég ugyanakkor állítja, hogy „az EcoSolifer Kft.-vel kapcsolatosan nem volt és nincs OLAF vizsgálat folyamatban”.Az Eximbankot is kereste a lap, ők nem cáfolták az uniós testület eljárásának tényét, de ahogy írják, a bank „az OLAF vizsgálattal kapcsolatban nem kíván állást foglalni”. Ha ennél többen mondanának, az pedig már banktitkot sértene, nyilatkozták.
Szerző

Sneider nem érez felelősséget a pártszakadás miatt

Publikálás dátuma
2018.09.10. 08:00

Fotó: Mónus Márton / MTI
A Jobbik új stratégiájának két kulcsszava: szabadság és igazságosság – mondta lapunknak Sneider Tamás pártelnök. A stratégiát a szeptember végére összehívott kongresszuson vitatják meg a Jobbik küldöttei.
A mai helyzet Sneider szerint azért alakult ki az országban, mert a politikai elit ténykedése folyamatos elszegényedéshez, a kiszolgáltatottság növekedéséhez vezetett. „A gazdaságban és a politikában meglévő liberális túlsúly után az emberek erős vezetőt akartak. A baj az, hogy átestünk a ló másik oldalára” – közölte Sneider Tamás. A Jobbik – folytatta – megpróbálja megtalálni az „individualizmus és a kollektivizmus között az arany középutat”. Sneider fideszes propagandának minősítette azokat a kormánypárti sajtóban megjelent cikkeket, amelyek szerint a Jobbikon belül egyre nagyobb az elégedetlenség vele és helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal szemben. Pont az ellenkezője igaz – állította. Úgy érzi, „stabilizálódik a vezetői szerepünk, dolgozunk, irányt mutatunk a Jobbiknak”. Volner János alelnök múlt hónapban keményen bírálta saját pártját: a Népszavának egyebek mellett azt mondta, hogy a Jobbik jelenleg nem tud kezdeményezni a politikai térben, béna kacsa módjára sodródik az eseményekkel. Kérdésünkre, hogy milyen a viszonya Volner Jánossal, a pártelnök közölte: „Jó. Annak ellenére is, hogy voltak bizonyos kiszólásai. Ötletekkel és tanácsokkal segíti a Jobbik munkáját”. A volt jobbikosokból alakult Mi Hazánk Mozgalomról egyik facebookos bejegyzésében Volner azt írta, hogy talán sikerült volna megakadályozni a pártszakadást, ha a parlamenti választás utáni tisztújításon ő is elindul az elnöki posztért és a párt vezetőjévé választják. Sneider máshogyan látja. A Jobbik szerinte tisztulási folyamaton ment keresztül, a pártszakadás a másik tábor miatt mindenképpen megtörtént volna, bárki is a Jobbik elnöke. „Nem érzek személyes felelősséget” – jelentette ki Sneider Tamás, hozzátéve, hogy a Mi Hazánkból többen jelezték, szeretnének visszalépni a Jobbikba. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke erre azt közölte: kreatív felvetés, de semmi ilyenről nem tudnak, még ha az átlépők százai mellé „küldhettek is valakit” ezzel a feladattal a Jobbikból. Novák ugyanazt válaszolta Sneider állítására, amit az Európai Néppárt sajtófőnöke a Jobbik csatlakozási szándékára: „Nem tudom, mit szívnak, de láthatóan hatásos”. Bár egy jobbikos politikustól azt hallottuk, hogy a Mi Hazánk szeretné rávenni Morvai Krisztinát, induljon el az új párt színeiben a jövő évi EP-választáson, Novák Előd ezt alaptalannak nevezte: „Nem merült fel a neve, és maga is bejelentette, hogy visszavonul a képviselőségtől a ciklus végén”. Morvai Krisztina, amikor nyáron hasonlóval kerestük meg, határozott „nemmel” felelt arra a kérdésünkre, hogy hajlandó lenne-e valamilyen szerepet vállalni a Mi Hazánkban. Visszatérve a Jobbikhoz: a párt név nélkül nyilatkozó képviselői szerint a fideszes sajtó tudatosan próbál hangulatot kelteni Sneider és Gyöngyösi ellen. A támadások függetlenek attól, hogy Sneiderék valójában milyen teljesítményt nyújtanak. „Viták persze vannak, ami természetes. A kormánymédia ezeket igyekszik felfújni” – mondta az egyik megkérdezett. Volner János esetleges pártelnöki ambícióiról megoszlottak a vélemények. Volt, aki úgy vélte, „kevéssé valószínű, hogy elnöke szeretne lenni a Jobbiknak, nem az a típusú ember”. Másvalaki számolt ezzel a lehetőséggel, de csak a soron következő, két év múlva esedékes tisztújításon. A Jobbikban „furcsállották” azt a cikkünkben is idézett facebookos bejegyzést, amelyben Volner arról értekezett, hogy pártelnökként képes lett volna megakadályozni a szakadást. Ennek azonban a párton belül nem lett komoly következménye. Lehet, hogy tesztelni akarta, meddig mehet el – az erről beszélő jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a zűrzavaros időszak után a pártban most „mindenki nyugalmat akar”. A „Habony-művek bulvármédiájával” szemben egyáltalán nem gondolja, hogy Volner János „katonai puccsot szervezne” a Jobbikban.
Szerző
Frissítve: 2018.09.10. 08:55