Sneider nem érez felelősséget a pártszakadás miatt

Publikálás dátuma
2018.09.10 08:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A Jobbik új stratégiájának két kulcsszava: szabadság és igazságosság – mondta lapunknak Sneider Tamás pártelnök. A stratégiát a szeptember végére összehívott kongresszuson vitatják meg a Jobbik küldöttei.
A mai helyzet Sneider szerint azért alakult ki az országban, mert a politikai elit ténykedése folyamatos elszegényedéshez, a kiszolgáltatottság növekedéséhez vezetett. „A gazdaságban és a politikában meglévő liberális túlsúly után az emberek erős vezetőt akartak. A baj az, hogy átestünk a ló másik oldalára” – közölte Sneider Tamás. A Jobbik – folytatta – megpróbálja megtalálni az „individualizmus és a kollektivizmus között az arany középutat”. Sneider fideszes propagandának minősítette azokat a kormánypárti sajtóban megjelent cikkeket, amelyek szerint a Jobbikon belül egyre nagyobb az elégedetlenség vele és helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal szemben. Pont az ellenkezője igaz – állította. Úgy érzi, „stabilizálódik a vezetői szerepünk, dolgozunk, irányt mutatunk a Jobbiknak”. Volner János alelnök múlt hónapban keményen bírálta saját pártját: a Népszavának egyebek mellett azt mondta, hogy a Jobbik jelenleg nem tud kezdeményezni a politikai térben, béna kacsa módjára sodródik az eseményekkel. Kérdésünkre, hogy milyen a viszonya Volner Jánossal, a pártelnök közölte: „Jó. Annak ellenére is, hogy voltak bizonyos kiszólásai. Ötletekkel és tanácsokkal segíti a Jobbik munkáját”. A volt jobbikosokból alakult Mi Hazánk Mozgalomról egyik facebookos bejegyzésében Volner azt írta, hogy talán sikerült volna megakadályozni a pártszakadást, ha a parlamenti választás utáni tisztújításon ő is elindul az elnöki posztért és a párt vezetőjévé választják. Sneider máshogyan látja. A Jobbik szerinte tisztulási folyamaton ment keresztül, a pártszakadás a másik tábor miatt mindenképpen megtörtént volna, bárki is a Jobbik elnöke. „Nem érzek személyes felelősséget” – jelentette ki Sneider Tamás, hozzátéve, hogy a Mi Hazánkból többen jelezték, szeretnének visszalépni a Jobbikba. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke erre azt közölte: kreatív felvetés, de semmi ilyenről nem tudnak, még ha az átlépők százai mellé „küldhettek is valakit” ezzel a feladattal a Jobbikból. Novák ugyanazt válaszolta Sneider állítására, amit az Európai Néppárt sajtófőnöke a Jobbik csatlakozási szándékára: „Nem tudom, mit szívnak, de láthatóan hatásos”. Bár egy jobbikos politikustól azt hallottuk, hogy a Mi Hazánk szeretné rávenni Morvai Krisztinát, induljon el az új párt színeiben a jövő évi EP-választáson, Novák Előd ezt alaptalannak nevezte: „Nem merült fel a neve, és maga is bejelentette, hogy visszavonul a képviselőségtől a ciklus végén”. Morvai Krisztina, amikor nyáron hasonlóval kerestük meg, határozott „nemmel” felelt arra a kérdésünkre, hogy hajlandó lenne-e valamilyen szerepet vállalni a Mi Hazánkban. Visszatérve a Jobbikhoz: a párt név nélkül nyilatkozó képviselői szerint a fideszes sajtó tudatosan próbál hangulatot kelteni Sneider és Gyöngyösi ellen. A támadások függetlenek attól, hogy Sneiderék valójában milyen teljesítményt nyújtanak. „Viták persze vannak, ami természetes. A kormánymédia ezeket igyekszik felfújni” – mondta az egyik megkérdezett. Volner János esetleges pártelnöki ambícióiról megoszlottak a vélemények. Volt, aki úgy vélte, „kevéssé valószínű, hogy elnöke szeretne lenni a Jobbiknak, nem az a típusú ember”. Másvalaki számolt ezzel a lehetőséggel, de csak a soron következő, két év múlva esedékes tisztújításon. A Jobbikban „furcsállották” azt a cikkünkben is idézett facebookos bejegyzést, amelyben Volner arról értekezett, hogy pártelnökként képes lett volna megakadályozni a szakadást. Ennek azonban a párton belül nem lett komoly következménye. Lehet, hogy tesztelni akarta, meddig mehet el – az erről beszélő jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a zűrzavaros időszak után a pártban most „mindenki nyugalmat akar”. A „Habony-művek bulvármédiájával” szemben egyáltalán nem gondolja, hogy Volner János „katonai puccsot szervezne” a Jobbikban.
2018.09.10 08:00
Frissítve: 2018.09.10 08:55

Macedónia a kormány szerint nem jogállam, és politikai menekültként Gruevszki oda utazik, ahová akar

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:03

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
A jövőben Gruevszkiszabad mozgását mi sem korlátozza, és immár tuti, hogy nem adják ki.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadatását kérte Szkopje Budapesttől, közölte a macedón sajtó. Renata Deszkoszka igazságügyi miniszter kedden a sajtónak azt mondta: a kiadatáshoz szükséges dokumentumok egy részét már lefordították, egy másik részét pedig utólag küldik el. "Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják".
Amire kevés az esély. Noha a HírTV-n Halász János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke ugyan nem erősítette meg, hogy Gruevszki megkapta a menekültstátuszt (az érintett maga viszont ezt hirdeti), viszont értelmezte a történéseket - szigorúan a kormányzati narratíva keretei között. Eszerint nagyon helyes, ha Gruevszki megkapta a menekültstátuszt, ugyanis nem terrorista, sokkal inkább egy űzött néppárti politikus, akit egy baloldali párt vegzál. Na, és ki támogatja ezt a formációt, persze, hogy Soros György.
Trócsányi László az ATV-n már beleállt, hogy a volt macedón miniszterelnök hivatalosan is menekült. Az igazságügyminiszter nem látta, nem olvasta az indokolást, de biztos benne, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal alapos vizsgálat után hozza meg a döntését, egy nagyon hosszú meghallgatás után. Nikola Gruevszkinek pedig – aki hivatali visszaélés miatt a rá kiszabott kétéves börtönbüntetés miatt menekült el a hazájából – részletesen el kellett mondania, kapott-e olyan fenyegetést, hogy joggal feltételezhető, hogy az életére törnek, üldözik a hazájában. A BMH-nak pedig mérlegelnie kellett a macedón börtönviszonyokat, hogy kapott-e ilyen fenyegetést, és helytállóak-e az ezzel kapcsolatos félelmei. Trócsányi szerint a lényeg az, hogy abba az országba már nem lehet kiadni, ahol az üldözés történt.
Ráadásul a nemzetközi szabályok szerint menekültként Gruevszkit megilleti az utazás joga, így szabadon elhagyhatja Magyarországot.
Amennyiben viszont egy köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt személyt a magyar kormány politikai menekültté emel, ez azt jelzi, hogy megkérdőjelezi Macedónia jogállamiságát. Amit nem tehetne, hiszen Magyarország maga nyilvánította a balkáni országot biztonságos országnak (értsd: ahol érvényesül a jog uralma), és így deklarálhatta: az oda érkező menekültek tisztességes eljárásra számíthatnak, azaz nincs indokuk, hogy hazánkba jöjjenek. Ráadásul az amerikai külügy is jelezte: Gruevszkit jogszerűen ítélték el. 
2018.11.21 09:03
Frissítve: 2018.11.21 09:16

A szegény családokat még mélyebben nyomja a nincsbe a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Miközben a kormány adóforintok millióiból indított nemzeti konzultációval igyekszik „megvédeni” családpolitikáját, újabb és újabb adatok jelzik: épp a legrászorultabb gyerekeket és szüleiket hagyja magára a kabinet. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a késő ősszel megjelent Demográfiai portré című tanulmánykötet egyik elemzésében például arról írt: 2010 és 2016 között „jelentősen nőtt a biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatások súlya, kiadási oldalon összesen mintegy 302 milliárd forinttal, miközben 50,6 milliárddal csökkent a nem munkaviszonyhoz kötött támogatásokra fordított összeg”. Vagyis az adókedvezmények réven a többet keresők egyre jobban jártak, míg a munkanélküliek, alacsony járandóságúak mind rosszabbul. A szakember egy másik elemzésében azt is hozzátette, hogy miközben a korábbi munkához kötött gyed maximális összege nőtt, addig a szintén majdnem tíz éve befagyasztott minimálnyugdíjhoz kötött ellátások, a gyes, a gyet és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elértéktelenedett. „Ennek következtében az egyenlőtlenségek növekedtek” – írta Makay Zsuzsanna.
A tíz éve változatlan összegű családi pótlékot 2017-ben 1 millió 770 ezer gyermek után folyósítottak nagyjából 1,1 millió családnak. A legszegényebb családok számára elérhető egyik legfontosabb lehetőség a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit majdnem 400 ezer gyerek után fizet az állam. Az igénylő családok fele egyszülős. A szociális demokrácia programjának kidolgozásán munkálkodó Új Egyenlőség csapata épp a hónap elején mutatta be szociálpolitikai javaslatait, amelyek közt kiemelkedő szerepet kaptak a családtámogatási eszközök. A Lakner Zoltán politológus neve alatt futó program szerint „érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az alapvető megélhetéshez szükséges minimum”. Makay Zsuzsanna szerint azonnal meg kellene emelni a családi pótlék összegét, évenkénti indexálással kellene biztosítani értékállóságát, az egyszülős családoknak magasabb összegű támogatást kellene adni. Ugyanígy szükség lenne a gyes összegének emelésére, de évente csökkenő támogatás mellett.
2018.11.21 09:00
Frissítve: 2018.11.21 09:29