Európai Parlament;7-es cikkely;Sargentini-jelentés;

Csak abszolút többség dönthet Magyarországról

Magyar nagyhét kezdődik Strasbourgban, ahol felszólal Orbán Viktor, az EP-képviselők pedig eldönthetik, hogy veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése az eredeti tervek szerint szerdán szavaz arról a jelentésről, amely leszögezi, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek rendszerszintű megsértésének a veszélye. A szavazást megelőzően, kedd délután a képviselő-testület plenáris vitát tart a magyarországi helyzetről és a jelentés tartalmáról, az ülésen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is.

Az állásfoglalásban a testület felszólítja a kormányok illetékes minisztereiből álló Tanácsot, indítson vizsgálatot annak megállapítására, hogy a magyarországi fejlemények valóban szisztematikus fenyegetést jelentenek-e az EU alapértékeire, majd tegyen ajánlásokat. Ezt indoklással ellátott javaslatnak hívják, amellyel az EP kezdeményezi az úgynevezett 7. cikk első bekezdésének megfelelő eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ez a megelőzés szakasza, amikor az EU intézményei párbeszédet kezdeményeznek az érintett tagállammal annak érdekében, hogy elháruljon a jogállamiságot és a demokráciát fenyegető veszély.

A jelentést a parlament abszolút többségének kell elfogadnia. Ez azt jelenti, hogy a leadott szavazatok kétharmada szükséges a jóváhagyásához, ami nem lehet kevesebb 376 voksnál, vagyis az összes EP-képviselő felénél eggyel többnek kell megnyomnia az igen gombot. A politikai csoportok között vita alakult ki arról, hogy kétharmados többséget igénylő szavazáskor a tartózkodás szavazatnak, méghozzá “nem” szavazatnak számít-e. A parlament jogi szolgálata várhatóan hétfőn teszi közzé az erről szóló állásfoglalását.

A parlamenti jelentést Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő készítette el, a frakciók által delegált képviselők — az úgynevezett árnyék-jelentéstevők — közreműködésével. A szerző az EP felhatalmazása alapján, több mint egy évig dolgozott a szövegen, amelyet idén júniusban nagy többséggel hagyott jóvá a testület állampolgári jogi bizottsága. A magyarországi helyzetet emellett négy másik parlamenti bizottság is értékelte. Valamennyien indokoltnak tartották a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

A mindössze ötoldalas Sargentini-jelentést hosszú melléklet egészíti ki, amelyben a jelentéstevő megindokolja a véleményét (magyarul itt olvasható). Minden észrevétele nemzetközi szervezetek, így más szervezetek mellett az Európa Tanács, az ENSZ vagy az EBESZ véleményén alapszik, illetve nemzeti vagy nemzetközi bíróságok ítéletein.

Az állásfoglalásban lezárt és folyamatban lévő jogviták, uniós és tagállami hatáskörbe tartozó ügyek is helyet kaptak. A Judith Sargentini által felsorolt aggályok az alkotmányos és választási rendszer működésétől a gazdasági és szociális jogokig, 12 pontban foglalják össze az uniós értékek - álláspontja szerint - rendszerszintű megsértésének a bizonyítékait.

Mi történik, ha elfogadják a Sargentini-jelentést?A jelentés EP-s jóváhagyása után a “magyar ügy” tárgyalása átkerül a kormányok minisztereiből álló uniós intézményhez, az EU Tanácsához. Itt párbeszéd kezdődik a magyar kormány képviselőivel, amelynek a végén a Tanács megállapíthatja, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg. Ehhez a kormányok négyötödének az egyetértése kell. Ha Magyarország nem hajtaná végre az ajánlásokat, akkor a 7. cikkes eljárás a második szakaszába lép. Ebben a fázisban — ugyancsak egy hosszú konzultációs folyamat végén — a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek valóban sérültek Magyarországon. Ennek kimondásához már nem a miniszterek, hanem az állam- és kormányfők egyhangú szavazata szükséges. (Magyarország nem vehet részt a szavazáson.) Ezt a megállapítást az EP-nek is jóvá kell hagynia, méghozzá ismét abszolút többséggel. A 7. cikkes eljárás harmadik szakaszában kerülhet sor szankciók kiszabására, például a szavazati jog megvonására. Erről az EU Tanácsa már csak minősített többséggel dönt, és a parlamentnek nem kell hozzájárulnia.