Juncker: a jogállamiság elleni támadásra a 7-es cikkely a válasz

Publikálás dátuma
2018.09.12. 09:20

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az EB elnökeként mondott utolsó évértékelőjében azt hangsúlyozta Juncker: az uniónak globális játékossá kell válnia. Ám ehhez előbb saját belügyeit kell rendeznie, így erősítve az EU egységét.
Az Európai Bizottság nemsokára leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtt az EP plenáris ülésén értékeli az EU elmúlt évét. Négy éves mandátuma ugyan a végéhez közelít, de még nem járt le - kezdett felszólalásába Juncker -, így nem von négy éves mérleget. A munkát folytatni kívánja, mint hogy van még dolga. Az Európai Unió szerinte a béke záloga, így vigyázni kell rá.
Először a pozitívumokról szólt: Belgium lakosságánál több új munkahely jött létre, és csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben. Görögország lassan kilábal a válságból, amihez szintén gratulált. Majd kitért a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira is Juncker. Az ezeken elért eredmények szerinte annak köszönhetőek, hogy Európa - a legnagyobb egységes piac - képes volt érdekei védelmében egységesen fellépni.
Szíriára is kitért az EB-elnök. Humanitárius katasztrófa fenyeget, hangsúlyozta, és "nem nézhetünk félre". A tegnapi szövetségesek lehet, hogy nem azonosak a jövőbeni szövetségesekkel, tette hozzá.
Ha Európa jobban tisztában lenne saját gazdasági és katonai erejével, globális játékossá válhatna - és azzá is kell válnia

- jelentette ki az előbbiek kapcsán Juncker. Nem a fegyverkezést sürgeti, hanem az egységesség és szuverenitás erősítését. A közös eredmények kapcsán a Galileo műholdak fellövését is példaként hozta fel: külön-külön nem állíthatta volna pályára egyik ország sem a 26 űreszközt, de együtt sikerült. Európa felül tud emelkedni a megosztottságon, és túl kicsi is az ilyesmihez - hangsúlyozta a politikus. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek "együtt kell elvetnie a szuverenitás magjait".
A környezetvédelemért és a műanyaghulladékok ellen való fellépést emelte ki elsőként a 2019-es EP-választások kapcsán. Szót emelt az óraátállítás ellen is. Az új szabályozások kapcsán hangsúlyozta, a terrorizmus elleni fellépés szigorúbb lesz. Ezen túl, a tisztességes és szabad választások védelmében is az eddigieknél határozottabban kell fellépni, mint hogy arra nézve Európa-szerte egyre nagyobb kockázatot jelentenek a harmadik országok beavatkozásai és a magánérdekek.
Nem akarok nemzeti határokat

- szögezte le Juncker. Ha a menekültválság miatt újra bevezetik a kemény határokat, a határellenőrzéseket a tagországok, az komoly visszalépés szerinte. Mindent összevetve pedig "szükség van bevándorlókra", hangsúlyozta.
A jövőt illetően azzal kezdte, meg kell erősíteni az EU afrikai kapcsolatait. A kontinens egyre fontosabb lesz; jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokra van szükség. A kontinens kereskedelmének 36 százalékát már így is az unióval folytatja - ezt kell továbbfejleszteni.
A Brexitről ugyan részletekbe nem kívánt belemenni az EB elnöke, de elmondta:
igazán megérthetné Nagy-Britannia, hogy ha elhagyja az uniót, akkor elveszti a belső piachoz való hozzáférés privilégiumát is.

Azt is hangsúlyozta: a két Írország közti határt nem az EU teszi láthatóvá, hanem a Brexit. Melynek lezárulta után Európa egyébként ugyanúgy számít Nagy-Britannia partnerségére, mint eddig.
Az euró nemzetközi szerepét is tovább kell erősíteni a politikus szerint, ami, mint mondta, a világ második legfontosabb valutája. Nevetségesnek nevezte, hogy az unió még mindig rengeteg tranzakciót folytat dollárban. A gazdasági és monetáris unió kiterjesztéséről és megerősítéséről is beszélt, ami elengedhetetlen az euró erősítéséhez.
A kínai nemzetközi jogsértések ellen pedig nem normális dolog, hogy egyetlen vétó miatt - ami Magyarországé volt - nem tudott egységesen felszólalni az unió.

Ezért azt javasolta Juncker, hogy a külügyi kérdésekben térjen át az unió a minősített többségi szavazásra. Kormányok és intézmények között egyre kevesebb a kompromisszum és egyre több vita alakul ki, ennek pedig nem örül Juncker. Mint ahogy annak sem, hogy egyes európai vezetők minden vitának véget akarnak vetni - mondta, egyértelműen Magyarországra utalva ezzel. Ezt a sajtószabadság kérdésével hozta összefüggésbe, és a szlovákiai újságíró-gyilkosságra utalva leszögezte: a sajtónak szabadnak kell lennie az Európai Unióban.
Az EU szembe kell hogy forduljon a jogállamiság elleni minden támadással, és alkalmaznia kell a 7. cikkelyt, ha ilyet lát tagállamai között.

Juncker hangsúlyozta azt is, az unió jogközösség. Az Európai Bíróság ítéleteit be kell tartani, csak úgy, mint a közös jogszabályokat.
Mindannyian felelősek vagyunk az unió állapotáért, és a jövőjéért is - jelentette ki a politikus. Hogy elérhesse célját az EU, megfelelő szellemiségben cselekednie kell. Alakítania kell az uniónak a világ dolgait, nem csak szemlélni. Mindennek érdekében pedig meg kell szüntetni a keleti és nyugati fele közti megosztottságot.
Nemet az egészségtelen nacionalizmusra és igent a felvilágosult patriotizmusra

- fogalmazott aztán a közelgő EP-választás kapcsán Juncker. Kiállt a Spitzenkandidat rendszere mellett is, melynek egyébként az ő elnöksége az első eredménye. "Európa életem nagy ügye" - zárta beszédét Juncker.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 11:12

Lemondott a spanyol egészségügyi miniszter

Publikálás dátuma
2018.09.12. 09:11

Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
Lemondott posztjáról Carmen Montón spanyol egészségügyi miniszter, miután szabálytalanságok merültek fel jogi diplomájának megszerzése körül.
A szocialista politikus kedden késő este jelentette be távozását, két nappal azután, hogy az eldiaro.es internetes lap megírta: a miniszter 2011-ben három hónappal a határidő lejárta után iratkozott be a János Károly király Egyetem képzésére, nem vett részt az órákon, és már a végzése után, utólag módosítottak osztályzatain. A La Sexta országos kereskedelmi televízió kedden plágiumgyanúról is beszámolt a miniszter diplomamunkájával kapcsolatban. "Nem követtem el semmilyen szabálytalanságot" - jelentette ki Carmen Montón, aláhúzva, hogy azért távozik posztjáról, hogy az ügy ne befolyásolja a kormány megítélését. Néhány órával a bejelentés előtt Pedro Sánchez kormányfő kiállt a miniszter mellett, és méltatta eddigi munkáját. A lemondás után Twitter-üzenetet tett közzé, amelyben bátornak nevezte Carmen Montón döntését. Az új egészségügyi tárcavezető, María Luisa Carcedo szerdán teszi le hivatali esküjét. Carmen Montón a második miniszter, aki távozik a június elején megalakult szocialista spanyol kormányból. Máxim Huerta kulturális miniszter mindössze hat nappal beiktatás után mondott le, miután El Confidencial internetes lap közölte: 366 ezer euró (117,5 millió forint) pénzbüntetést kellett fizetnie az adóhatóságnak 2006 és 2008 között elkövetett, 218 ezer euró értékű (70 millió) adócsalás miatt. Carmen Montón ugyanott szerezte jogi diplomáját, ahol Cristina Cifuentes, a madridi autonóm regionális kormány konzervatív néppárti elnöke, aki április végén kényszerült lemondásra miután a spanyol sajtó heteken át cikkezett diplomahamisítási botrányáról. Az ügyben a hatóságok is eljárást indítottak az egyetemen felmerült szabályságok miatt.
Szerző

Polgárháború dúl a brit kormánypártban

Publikálás dátuma
2018.09.12. 09:00

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Fennállásuk talán legsúlyosabb válságába sodródtak a brit konzervatívok. Boris Johnson nem titkolt célja a kormányfői szék megszerzése.
Bár fogadóirodák szerint Boris Johnson volt brit külügyminiszternek a legnagyobb az esélye arra, hogy Theresa May után a következő brit miniszterelnök legyen, a sajátos kijelentéseiről ismert politikus mindent elkövet azért, hogy az Egyesült Királyság legkevésbé szavahihető politikusává váljon. Pártjában, a konzervatívoknál is rendkívül megosztó személyiségnek tartják, többen egyenesen undorítónak vélik, ahogy Mayt támadja az ország uniós kilépésével kapcsolatos álláspontja miatt. Sokaknál verte ki a biztosítékot a Mail on Sunday című lapban megjelent cikkével, amelyben úgy vélte, a kormányfő „puha Brexittel” kapcsolatos terve egyfajta robbanómellény, s mintha Michel Barnier-nek, az Európai Unió Brexittel kapcsolatos főtárgyalójának a kezébe adta volna a robbanószerkezet kioldóját. A puha Brexit meglátása szerint Nagy-Britannia megalázását jelentené. Sok konzervatív politikus látja úgy, hogy Johnson most már túl messzire ment. Theresa May szóvivője hétfőn nem kívánta kommentálni a volt külügyminiszter kirohanását, mint fogalmazott, a miniszterelnök csak az EU-val folytatott tárgyalásokra kíván koncentrálni. Más tory politikusok nem voltak ennyire visszafogottak. A konzervatívok tucatnyi képviselője jelentette be, abban az esetben, ha Johnsont miniszterelnökké tennék meg, lemondanak mandátumukról. Közéjük tartozik Nicky Morgan volt oktatási miniszter is. Keményen nekiment Johnsonnak Alan Duncan, a külügyminisztérium államminisztere, aki szerint Johnson megnyilatkozása a modern brit politika „legundorítóbb momentuma volt”. A Twitteren kifejtette, „sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ez Johnson politikai végét jelenti. Ha ez nem történik meg most, gondoskodni fogok arról, hogy később bekövetkezzen.” Alistair Burt, aki szintén az államminiszter alárendeltségében dolgozik, a robbanómellényes metaforával kapcsolatban kifejtette, „semmi sem indokolja ezt az undorító, oda nem illő és fájdalmas analógiát”. Sajid David belügyminiszter pedig a BBC-nek elmondta, sokkal jobb módja is lehetne annak, hogy Johnson kifejtse ellenvéleményét. Több brit lap, így a Guardian, a Financial Times, illetve az Independent egyenesen azt írta, hogy a toryknál polgárháború tombol. Johnson rengeteget árt a konzervatívoknak - állapították meg a véleménycikkekben, hiszen még mélyebbé válik a szakadék a puha és a kemény Brexit hívei között.
A Financial Times és a Guardian úgy értékelt, hogy ezzel Johnson megkezdte kampányát, melynek nem is titkolt célja a miniszterelnöki szék megkaparintása. A volt külügyminiszter ebben Donald Trump segítségére is számít, hétfői, a Daily Telegraphban megjelent írásában ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britanniának követnie kellene az amerikai elnök példáját, aki csökkentette az adókat az Egyesült Államokban. Johnson köre valóban mintha polgárháborús hangulatban lenne. A konzervatív Daily Telegraph a volt külügyminiszter köreit idézte. Szerintük May kormánya összeesküvést hajt végre Johnson ellen, és a kormányfő csapata már 2016-ban piszkos részleteket gyűjtött magánéletéről. Ugyanakkor Johnson maga is gondoskodik magánéleti botrányokról. Pénteken jelentették be, hogy 25 évnyi házasság után válik feleségétől, Marina Wheelertől. A Sun szerint az ok: Johnson többször is megcsalta a nejét. A Daily May szerint románc alakult ki a politikus és a konzervatívok egykori 30 éves PR-tanácsadója között. Carrie Symondsról van szó, aki már 2012-ben részt vett az akkor még londoni polgármesterként működő Johnson kampányában. A Sun szerint Boris Johnson lánya, Lara is teljesen kibukott az apjára. A botrányos kijelentések és a botrányok megtépázták Johnson egykori népszerűségét. Arra a kérdésre, kit tart alkalmasabb miniszterelnöknek, 55 százalék Mayt, 29 százalék Johnsont nevezte meg. Nagy feltűnést keltett Steve Baker konzervatív képviselő azon kijelentése is, amely szerint a toryk 315 képviselőjéből 80-an szavaznak majd May Brexit-terveivel szemben. Más konzervatív politikusok korábban úgy vélték, kevesebben lázadnak majd a kormányfővel szemben. Mindez azt mutatja, három héttel a toryk kongresszusa előtt áll a bál a pártnál. Nagy-Britanniának 2019. március 29-ig kell kilépnie az EU-ból.