Juncker: a jogállamiság elleni támadásra a 7-es cikkely a válasz

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:20

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az EB elnökeként mondott utolsó évértékelőjében azt hangsúlyozta Juncker: az uniónak globális játékossá kell válnia. Ám ehhez előbb saját belügyeit kell rendeznie, így erősítve az EU egységét.
Az Európai Bizottság nemsokára leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtt az EP plenáris ülésén értékeli az EU elmúlt évét. Négy éves mandátuma ugyan a végéhez közelít, de még nem járt le - kezdett felszólalásába Juncker -, így nem von négy éves mérleget. A munkát folytatni kívánja, mint hogy van még dolga. Az Európai Unió szerinte a béke záloga, így vigyázni kell rá.
Először a pozitívumokról szólt: Belgium lakosságánál több új munkahely jött létre, és csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben. Görögország lassan kilábal a válságból, amihez szintén gratulált. Majd kitért a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira is Juncker. Az ezeken elért eredmények szerinte annak köszönhetőek, hogy Európa - a legnagyobb egységes piac - képes volt érdekei védelmében egységesen fellépni.
Szíriára is kitért az EB-elnök. Humanitárius katasztrófa fenyeget, hangsúlyozta, és "nem nézhetünk félre". A tegnapi szövetségesek lehet, hogy nem azonosak a jövőbeni szövetségesekkel, tette hozzá.
Ha Európa jobban tisztában lenne saját gazdasági és katonai erejével, globális játékossá válhatna - és azzá is kell válnia
- jelentette ki az előbbiek kapcsán Juncker. Nem a fegyverkezést sürgeti, hanem az egységesség és szuverenitás erősítését. A közös eredmények kapcsán a Galileo műholdak fellövését is példaként hozta fel: külön-külön nem állíthatta volna pályára egyik ország sem a 26 űreszközt, de együtt sikerült. Európa felül tud emelkedni a megosztottságon, és túl kicsi is az ilyesmihez - hangsúlyozta a politikus. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek "együtt kell elvetnie a szuverenitás magjait".
A környezetvédelemért és a műanyaghulladékok ellen való fellépést emelte ki elsőként a 2019-es EP-választások kapcsán. Szót emelt az óraátállítás ellen is. Az új szabályozások kapcsán hangsúlyozta, a terrorizmus elleni fellépés szigorúbb lesz. Ezen túl, a tisztességes és szabad választások védelmében is az eddigieknél határozottabban kell fellépni, mint hogy arra nézve Európa-szerte egyre nagyobb kockázatot jelentenek a harmadik országok beavatkozásai és a magánérdekek.
Nem akarok nemzeti határokat
- szögezte le Juncker. Ha a menekültválság miatt újra bevezetik a kemény határokat, a határellenőrzéseket a tagországok, az komoly visszalépés szerinte. Mindent összevetve pedig "szükség van bevándorlókra", hangsúlyozta.
A jövőt illetően azzal kezdte, meg kell erősíteni az EU afrikai kapcsolatait. A kontinens egyre fontosabb lesz; jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokra van szükség. A kontinens kereskedelmének 36 százalékát már így is az unióval folytatja - ezt kell továbbfejleszteni.
A Brexitről ugyan részletekbe nem kívánt belemenni az EB elnöke, de elmondta:
igazán megérthetné Nagy-Britannia, hogy ha elhagyja az uniót, akkor elveszti a belső piachoz való hozzáférés privilégiumát is.
Azt is hangsúlyozta: a két Írország közti határt nem az EU teszi láthatóvá, hanem a Brexit. Melynek lezárulta után Európa egyébként ugyanúgy számít Nagy-Britannia partnerségére, mint eddig.
Az euró nemzetközi szerepét is tovább kell erősíteni a politikus szerint, ami, mint mondta, a világ második legfontosabb valutája. Nevetségesnek nevezte, hogy az unió még mindig rengeteg tranzakciót folytat dollárban. A gazdasági és monetáris unió kiterjesztéséről és megerősítéséről is beszélt, ami elengedhetetlen az euró erősítéséhez.
A kínai nemzetközi jogsértések ellen pedig nem normális dolog, hogy egyetlen vétó miatt - ami Magyarországé volt - nem tudott egységesen felszólalni az unió.
Ezért azt javasolta Juncker, hogy a külügyi kérdésekben térjen át az unió a minősített többségi szavazásra. Kormányok és intézmények között egyre kevesebb a kompromisszum és egyre több vita alakul ki, ennek pedig nem örül Juncker. Mint ahogy annak sem, hogy egyes európai vezetők minden vitának véget akarnak vetni - mondta, egyértelműen Magyarországra utalva ezzel. Ezt a sajtószabadság kérdésével hozta összefüggésbe, és a szlovákiai újságíró-gyilkosságra utalva leszögezte: a sajtónak szabadnak kell lennie az Európai Unióban.
Az EU szembe kell hogy forduljon a jogállamiság elleni minden támadással, és alkalmaznia kell a 7. cikkelyt, ha ilyet lát tagállamai között.
Juncker hangsúlyozta azt is, az unió jogközösség. Az Európai Bíróság ítéleteit be kell tartani, csak úgy, mint a közös jogszabályokat.
Mindannyian felelősek vagyunk az unió állapotáért, és a jövőjéért is - jelentette ki a politikus. Hogy elérhesse célját az EU, megfelelő szellemiségben cselekednie kell. Alakítania kell az uniónak a világ dolgait, nem csak szemlélni. Mindennek érdekében pedig meg kell szüntetni a keleti és nyugati fele közti megosztottságot.
Nemet az egészségtelen nacionalizmusra és igent a felvilágosult patriotizmusra
- fogalmazott aztán a közelgő EP-választás kapcsán Juncker. Kiállt a Spitzenkandidat rendszere mellett is, melynek egyébként az ő elnöksége az első eredménye. "Európa életem nagy ügye" - zárta beszédét Juncker.
Frissítve: 2018.09.12 11:12

Egyre több EU-tagállamnál húzzák ki a gyufát Orbánék az új plakátkampánnyal

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:48
A szóban forgó plakát...
Magyarország Kormánya
Ismét napirenden van a magyar jogállamiság helyzete az Európai Unióban, a legújabb, Soros és Juncker ellen hergelő, hirdetések miatt pedig egyre több és hevesebb kritika zúdul a kormányra.
Kedden ülésezett az úgynevezett általános ügyek tanácsa Brüsszelben, ahol külügyminiszterek, EU-s miniszterek vagy a helyetteseik ülnek, és tavaly ősz - vagyis a Sargentini-jelentés elfogadása -  óta rendre előkerül a "magyar kérdés" is. A mostani tárgyaláson legalább 11 tagállam képviselője fejezte ki aggodalmát a magyarországi helyzet miatt, miközben egy se vette védelmébe az Orbán-kormányt- írja a 444.hu. Ráadásul a bizottság újabb problémákat is felvetett.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök azt mondta, a bizottság eddig is egyetértett a Sargentini-jelentés legtöbb megállapításával, de az utóbbi hónapok fejleményei csak erősítették az aggodalmaikat. Az alelnök az újdonsült kedvezőtlen fejlemények között említette többek közt, hogy
  • kiderült, a magyar hatóságok két embert éheztettek a tranzitzónában
  • a kormány elüldözte a CEU amerikai diplomát adó képzéseit Magyarországról, ami példa nélküli gesztus az EU történetében
  • több mint 400 sajtóterméket vontak össze egy Fidesz-közeli kuratórium által vezetett alapítványba, és a kormány nem engedi, hogy a versenyhivatal és a médiahatóság kivizsgálja a lépés törvényességét
  • "teljes hazugságokon alapuló" reklámkampányt indított a magyar kormány az Európai Bizottság és annak elnöke, Jean-Claude Juncker ellen
A "bűnlajstrom" után a tanács dán, francia, holland, német és svéd tagja azt kérte a román elnökségtől, hogy következő lépésként tartsanak formális meghallgatást a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében,
vagyis szenteljenek egy ülést annak, hogy alaposan kikérdezik a magyar kormány valamelyik tagját.
A hírek szerint a vita egyik legaktívabb résztvevője Michael Roth német külügyi államtitkár volt. Ő többször is szót kért, egy ízben azt javasolta, hogy a magyar sajtószabadság helyzete legyen a további vizsgálatok egyik központi témája. Máskor pedig arról beszélt, hogy nagyon komoly problémája van a kormányának azzal, hogy Magyarországon állami pénzből kampányolnak az Európai Bizottság elnöke ellen.

A magyar kormány részéről Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár válaszolt a vádakra, azt követelve, hogy a májusi európai parlamenti választásokig függesszék fel ezt a vitát, mert túlságosan átpolitizálódott. Takács többek közt megjegyezte azt is, a Sargentini-jelentés elfogadásakor szerintük csaltak az EP-ben, ezzel kapcsolatban pedig még várják az EU bíróságának döntését.

Most alapvetően a román elnökségen múlik a folytatás, vagyis az, hogy mikor veszik újra napirendre a magyar ügyet, és hogy például beidéznek-e a tanácsülésre egy magyar minisztert.
Frissítve: 2019.02.20 17:54

Meghalt egy nő egy Michelin-csillagos vacsora után Valenciában

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:41
Bernd H. Knölle, a RIFF tulajdonosa
restaurante-riff.com
Az asszony férjén és fián kívül további 23 vendég is rosszul lett a valenciai RiFF-ben étteremben elköltött vacsora után. A közegészségügyi hatóság vizsgálatot indított, az éttermet bezárták.
Az ételmérgezést február 17-én jelentették a hatóságoknak, miután a 46 éves nőnek, a férjének és 12 éves fiuknak is hasmenése volt és hányt a RiFF étteremben elfogyasztott vacsorát követően – írta a 444.hu az El País alapján. 
Az Europa Press szerint a férj és a gyerek meggyógyult, de a nő állapota sokkal súlyosabb volt, vasárnap reggel halt meg otthonában. Később kiderült, hogy a Michelin-csillagos étteremben vacsorázók közül még 23-an észlelték magukon az ételmérgezés tüneteit.
A hatóság vizsgája, hogy az étterem aznapi menüjén szereplő kucsmagomba okozta-e a mérgezést. Azt pedig a boncolás során derül ki, hogy a nő halálát az elfogyasztott étel okozta vagy esetleg a saját hányásába fulladt bele. 
A RiFF tulajdonosa, Bernd H. Knölle közleményt adott ki, amely szerint az étterem addig zárva marad, amíg ki nem derül, mi okozta a tömeges ételmérgezést.
Frissítve: 2019.02.20 16:42