Juncker: a jogállamiság elleni támadásra a 7-es cikkely a válasz

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:20

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az EB elnökeként mondott utolsó évértékelőjében azt hangsúlyozta Juncker: az uniónak globális játékossá kell válnia. Ám ehhez előbb saját belügyeit kell rendeznie, így erősítve az EU egységét.
Az Európai Bizottság nemsokára leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtt az EP plenáris ülésén értékeli az EU elmúlt évét. Négy éves mandátuma ugyan a végéhez közelít, de még nem járt le - kezdett felszólalásába Juncker -, így nem von négy éves mérleget. A munkát folytatni kívánja, mint hogy van még dolga. Az Európai Unió szerinte a béke záloga, így vigyázni kell rá.
Először a pozitívumokról szólt: Belgium lakosságánál több új munkahely jött létre, és csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben. Görögország lassan kilábal a válságból, amihez szintén gratulált. Majd kitért a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira is Juncker. Az ezeken elért eredmények szerinte annak köszönhetőek, hogy Európa - a legnagyobb egységes piac - képes volt érdekei védelmében egységesen fellépni.
Szíriára is kitért az EB-elnök. Humanitárius katasztrófa fenyeget, hangsúlyozta, és "nem nézhetünk félre". A tegnapi szövetségesek lehet, hogy nem azonosak a jövőbeni szövetségesekkel, tette hozzá.
Ha Európa jobban tisztában lenne saját gazdasági és katonai erejével, globális játékossá válhatna - és azzá is kell válnia
- jelentette ki az előbbiek kapcsán Juncker. Nem a fegyverkezést sürgeti, hanem az egységesség és szuverenitás erősítését. A közös eredmények kapcsán a Galileo műholdak fellövését is példaként hozta fel: külön-külön nem állíthatta volna pályára egyik ország sem a 26 űreszközt, de együtt sikerült. Európa felül tud emelkedni a megosztottságon, és túl kicsi is az ilyesmihez - hangsúlyozta a politikus. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek "együtt kell elvetnie a szuverenitás magjait".
A környezetvédelemért és a műanyaghulladékok ellen való fellépést emelte ki elsőként a 2019-es EP-választások kapcsán. Szót emelt az óraátállítás ellen is. Az új szabályozások kapcsán hangsúlyozta, a terrorizmus elleni fellépés szigorúbb lesz. Ezen túl, a tisztességes és szabad választások védelmében is az eddigieknél határozottabban kell fellépni, mint hogy arra nézve Európa-szerte egyre nagyobb kockázatot jelentenek a harmadik országok beavatkozásai és a magánérdekek.
Nem akarok nemzeti határokat
- szögezte le Juncker. Ha a menekültválság miatt újra bevezetik a kemény határokat, a határellenőrzéseket a tagországok, az komoly visszalépés szerinte. Mindent összevetve pedig "szükség van bevándorlókra", hangsúlyozta.
A jövőt illetően azzal kezdte, meg kell erősíteni az EU afrikai kapcsolatait. A kontinens egyre fontosabb lesz; jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokra van szükség. A kontinens kereskedelmének 36 százalékát már így is az unióval folytatja - ezt kell továbbfejleszteni.
A Brexitről ugyan részletekbe nem kívánt belemenni az EB elnöke, de elmondta:
igazán megérthetné Nagy-Britannia, hogy ha elhagyja az uniót, akkor elveszti a belső piachoz való hozzáférés privilégiumát is.
Azt is hangsúlyozta: a két Írország közti határt nem az EU teszi láthatóvá, hanem a Brexit. Melynek lezárulta után Európa egyébként ugyanúgy számít Nagy-Britannia partnerségére, mint eddig.
Az euró nemzetközi szerepét is tovább kell erősíteni a politikus szerint, ami, mint mondta, a világ második legfontosabb valutája. Nevetségesnek nevezte, hogy az unió még mindig rengeteg tranzakciót folytat dollárban. A gazdasági és monetáris unió kiterjesztéséről és megerősítéséről is beszélt, ami elengedhetetlen az euró erősítéséhez.
A kínai nemzetközi jogsértések ellen pedig nem normális dolog, hogy egyetlen vétó miatt - ami Magyarországé volt - nem tudott egységesen felszólalni az unió.
Ezért azt javasolta Juncker, hogy a külügyi kérdésekben térjen át az unió a minősített többségi szavazásra. Kormányok és intézmények között egyre kevesebb a kompromisszum és egyre több vita alakul ki, ennek pedig nem örül Juncker. Mint ahogy annak sem, hogy egyes európai vezetők minden vitának véget akarnak vetni - mondta, egyértelműen Magyarországra utalva ezzel. Ezt a sajtószabadság kérdésével hozta összefüggésbe, és a szlovákiai újságíró-gyilkosságra utalva leszögezte: a sajtónak szabadnak kell lennie az Európai Unióban.
Az EU szembe kell hogy forduljon a jogállamiság elleni minden támadással, és alkalmaznia kell a 7. cikkelyt, ha ilyet lát tagállamai között.
Juncker hangsúlyozta azt is, az unió jogközösség. Az Európai Bíróság ítéleteit be kell tartani, csak úgy, mint a közös jogszabályokat.
Mindannyian felelősek vagyunk az unió állapotáért, és a jövőjéért is - jelentette ki a politikus. Hogy elérhesse célját az EU, megfelelő szellemiségben cselekednie kell. Alakítania kell az uniónak a világ dolgait, nem csak szemlélni. Mindennek érdekében pedig meg kell szüntetni a keleti és nyugati fele közti megosztottságot.
Nemet az egészségtelen nacionalizmusra és igent a felvilágosult patriotizmusra
- fogalmazott aztán a közelgő EP-választás kapcsán Juncker. Kiállt a Spitzenkandidat rendszere mellett is, melynek egyébként az ő elnöksége az első eredménye. "Európa életem nagy ügye" - zárta beszédét Juncker.
2018.09.12 09:20
Frissítve: 2018.09.12 11:12

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29