Juncker: a jogállamiság elleni támadásra a 7-es cikkely a válasz

Publikálás dátuma
2018.09.12 09:20

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az EB elnökeként mondott utolsó évértékelőjében azt hangsúlyozta Juncker: az uniónak globális játékossá kell válnia. Ám ehhez előbb saját belügyeit kell rendeznie, így erősítve az EU egységét.
Az Európai Bizottság nemsokára leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker szerda délelőtt az EP plenáris ülésén értékeli az EU elmúlt évét. Négy éves mandátuma ugyan a végéhez közelít, de még nem járt le - kezdett felszólalásába Juncker -, így nem von négy éves mérleget. A munkát folytatni kívánja, mint hogy van még dolga. Az Európai Unió szerinte a béke záloga, így vigyázni kell rá.
Először a pozitívumokról szólt: Belgium lakosságánál több új munkahely jött létre, és csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben. Görögország lassan kilábal a válságból, amihez szintén gratulált. Majd kitért a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásaira is Juncker. Az ezeken elért eredmények szerinte annak köszönhetőek, hogy Európa - a legnagyobb egységes piac - képes volt érdekei védelmében egységesen fellépni.
Szíriára is kitért az EB-elnök. Humanitárius katasztrófa fenyeget, hangsúlyozta, és "nem nézhetünk félre". A tegnapi szövetségesek lehet, hogy nem azonosak a jövőbeni szövetségesekkel, tette hozzá.
Ha Európa jobban tisztában lenne saját gazdasági és katonai erejével, globális játékossá válhatna - és azzá is kell válnia
- jelentette ki az előbbiek kapcsán Juncker. Nem a fegyverkezést sürgeti, hanem az egységesség és szuverenitás erősítését. A közös eredmények kapcsán a Galileo műholdak fellövését is példaként hozta fel: külön-külön nem állíthatta volna pályára egyik ország sem a 26 űreszközt, de együtt sikerült. Európa felül tud emelkedni a megosztottságon, és túl kicsi is az ilyesmihez - hangsúlyozta a politikus. Keletnek, nyugatnak, északnak és délnek "együtt kell elvetnie a szuverenitás magjait".
A környezetvédelemért és a műanyaghulladékok ellen való fellépést emelte ki elsőként a 2019-es EP-választások kapcsán. Szót emelt az óraátállítás ellen is. Az új szabályozások kapcsán hangsúlyozta, a terrorizmus elleni fellépés szigorúbb lesz. Ezen túl, a tisztességes és szabad választások védelmében is az eddigieknél határozottabban kell fellépni, mint hogy arra nézve Európa-szerte egyre nagyobb kockázatot jelentenek a harmadik országok beavatkozásai és a magánérdekek.
Nem akarok nemzeti határokat
- szögezte le Juncker. Ha a menekültválság miatt újra bevezetik a kemény határokat, a határellenőrzéseket a tagországok, az komoly visszalépés szerinte. Mindent összevetve pedig "szükség van bevándorlókra", hangsúlyozta.
A jövőt illetően azzal kezdte, meg kell erősíteni az EU afrikai kapcsolatait. A kontinens egyre fontosabb lesz; jótékonykodás helyett igazi partnerségre alapuló kapcsolatokra van szükség. A kontinens kereskedelmének 36 százalékát már így is az unióval folytatja - ezt kell továbbfejleszteni.
A Brexitről ugyan részletekbe nem kívánt belemenni az EB elnöke, de elmondta:
igazán megérthetné Nagy-Britannia, hogy ha elhagyja az uniót, akkor elveszti a belső piachoz való hozzáférés privilégiumát is.
Azt is hangsúlyozta: a két Írország közti határt nem az EU teszi láthatóvá, hanem a Brexit. Melynek lezárulta után Európa egyébként ugyanúgy számít Nagy-Britannia partnerségére, mint eddig.
Az euró nemzetközi szerepét is tovább kell erősíteni a politikus szerint, ami, mint mondta, a világ második legfontosabb valutája. Nevetségesnek nevezte, hogy az unió még mindig rengeteg tranzakciót folytat dollárban. A gazdasági és monetáris unió kiterjesztéséről és megerősítéséről is beszélt, ami elengedhetetlen az euró erősítéséhez.
A kínai nemzetközi jogsértések ellen pedig nem normális dolog, hogy egyetlen vétó miatt - ami Magyarországé volt - nem tudott egységesen felszólalni az unió.
Ezért azt javasolta Juncker, hogy a külügyi kérdésekben térjen át az unió a minősített többségi szavazásra. Kormányok és intézmények között egyre kevesebb a kompromisszum és egyre több vita alakul ki, ennek pedig nem örül Juncker. Mint ahogy annak sem, hogy egyes európai vezetők minden vitának véget akarnak vetni - mondta, egyértelműen Magyarországra utalva ezzel. Ezt a sajtószabadság kérdésével hozta összefüggésbe, és a szlovákiai újságíró-gyilkosságra utalva leszögezte: a sajtónak szabadnak kell lennie az Európai Unióban.
Az EU szembe kell hogy forduljon a jogállamiság elleni minden támadással, és alkalmaznia kell a 7. cikkelyt, ha ilyet lát tagállamai között.
Juncker hangsúlyozta azt is, az unió jogközösség. Az Európai Bíróság ítéleteit be kell tartani, csak úgy, mint a közös jogszabályokat.
Mindannyian felelősek vagyunk az unió állapotáért, és a jövőjéért is - jelentette ki a politikus. Hogy elérhesse célját az EU, megfelelő szellemiségben cselekednie kell. Alakítania kell az uniónak a világ dolgait, nem csak szemlélni. Mindennek érdekében pedig meg kell szüntetni a keleti és nyugati fele közti megosztottságot.
Nemet az egészségtelen nacionalizmusra és igent a felvilágosult patriotizmusra
- fogalmazott aztán a közelgő EP-választás kapcsán Juncker. Kiállt a Spitzenkandidat rendszere mellett is, melynek egyébként az ő elnöksége az első eredménye. "Európa életem nagy ügye" - zárta beszédét Juncker.
2018.09.12 09:20
Frissítve: 2018.09.12 11:12

Szlovák újságíró-gyilkosság: áttörést hozhat egy kőműves vallomása

Publikálás dátuma
2018.09.22 18:44

Fotó: AFP/ Beata Zawrze
A rendőrség közzétett egy fantomképet egy férfiról, aki fontos tanú lehet a Kuciak-gyilkosság ügyében, és jelentkezett valki, aki felismerte őt.
Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát februárban agyonlőtték: a fiatal férfi halála előtt egy cikken dolgozott, amiben maffia-közeli olasz üzletembereknek a szlovák kormányhivatalig érő kapcsolati hálóját mutatta volna be. A kettős gyilkosság ügye Jan Ficó lemondásával járó belpolitikai válságot eredményezett.
A Speciális Ügyészség fantomképet tett közzé: a keresett férfiról azt mondta, információval rendelkezhet a gyilkosságról, és esetlegesen a személyekről, akik hozzájárultak annak elkövetéséhez - írja a Bumm.sk.
Néhány nappal a fantomkép közzététele után tanúvallomást tett egy nagymácsédi (Veľká Mača) férfi, aki felismerte a képet. A kihallgatása után a cas.sk portálnak nyilatkozó férfi szerint a volt kollégájáról van szó. A tanú a nyár folyamán ismerkedett meg a keresett férfival munkája során: augusztusig mindketten kőművesként dolgoztak, és a gyilkosság idején mindketten Nagymácsédon laktak, ahol az újságíró is élt.
A keresett férfi korábbi szomszédai azt nyilatkozták, utoljára két hete látták őt. Feltehetően Csehországba utazott.
2018.09.22 18:44

Több tízezer lengyel közalkalmazott tüntetett magasabb bérekért

Publikálás dátuma
2018.09.22 18:17

Fotó: AFP PHOTO / AFP/ Wojtek RADWANSKI
A varsói megmozduláson 26 ezren vettek részt a hatóságok szerint.
Több ezren vettek részt szombaton a lengyel fővárosban, Varsóban tartott tüntetésen - írja a Reuters. A demonstrációt - melynek célja a magasabb fietések kiharcolása a közszférában - több jelentős szakszervezet szervezésével és részvételével zajlott
"Nem lehet fizetéstől fizetésig élni. Éheznek a gyerekeink"
- nyilatkozta Jan Guz, a félmilliós tagságú OPZZ vezetője. A 700 ezres tagságú NSZZ Solidarnosc szakszervezet pedig arra hívta fel a figyelmet: utoljára 2010-ben igazították az inflációhoz a béreket, így legalább 12 százalékos emelésre van szükség.
Bár rengeteg jóléti intézkedésre tett ígéretet megválasztása előtt a Jog és Igazság (PiS), ezek megvalósításában nem ér fel az elvárásokhoz a párt, mióta kormányra került. Pedig a régió egyik legnagyobb gazdasági növekedését mutatja Lengyelország. És ugyan a PiS megemelte már a pályakezdő tanárok, orvosok és rendőrök minimálbérét is,
így is 26 ezren vonultak az utcára
a négy héttel az önkormányzati választások előtt megrendezett demonstráción.
2018.09.22 18:17