Horn felrúgta a dogmákat

Publikálás dátuma
2018.09.12. 15:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nemcsak Magyarország, hanem Európa kiemelkedő politikusává vált – jelentette ki a Horn Gyuláról szóló emlékkonferencián Tóth Bertalan szocialista pártelnök. A Villányi úti konferenciaközpontban tartott rendezvényt, amely egyúttal a Horn-emlékév nyitóeseménye volt, Molnár Zsolt sajtóbeszélgetése vezette fel. A szocialisták budapesti elnöke emlékeztetett rá, hogy 1989. szeptember 11-én és 12-én a „vasfüggöny” átvágásával Magyarország átengedte az osztrák határon a nálunk tartózkodó keletnémeteket. Lassan már ott tartunk – jegyezte meg Molnár –, hogy Orbán Viktor ezt is a saját érdemének tulajdonítja. Ezért jó ismerni a történelmet: a rendszerváltás szimbolikus cselekedetének számító határnyitás a „reformkommunistáknak”, elsősorban pedig Horn Gyulának köszönhető. Az utolsó olyan sikeres, vitathatatlanul baloldali politikus volt, aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt – Molnár így méltatta a 2013-ben elhunyt MSZP-s miniszterelnököt. Horn Gyula belső határok nélküli, de erős külső határokkal rendelkező Európát akart. Konszenzusra törekvés jellemezte, ami a magyarság és az egyházak ügyében is megnyilvánult. Megkérdőjelezhető pártállami múltja ellenére hiteles tudott maradni – mondta a budapesti elnök, aki Horn Gyula könyvének címére utalva hangsúlyozta: a baloldalnak és az MSZP-nek is kellenek olyan „cölöpök”, amelyekre építkezni lehet.
A helyszínen kiosztott programban még Szanyi Tibor EP-képviselő is a konferencia előadójaként szerepelt, ő azonban végül Strasbourgban, a Sargentini-jelentésről tartott szavazáson vett részt. A felszólalók túlnyomó többsége (két kivételtől eltekintve) MSZP-s politikus volt. Molnár Zsolt kérdésünkre elmondta: jövőre, amikor a határnyitás és a rendszerváltás harmincadik évfordulója lesz, neves külföldi vendégek mellett olyan jobboldaliakat is meghívnak, akik tisztelik Horn Gyula emlékét. A konferencián Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök arról beszélt, hogy Horn Gyula nem a vitákra, hanem az együttműködésre helyezte a hangsúlyt: „össze tudta hozni a platformok szövetségét”. A volt miniszterelnök felrúgta azokat a dogmákat, amelyekben élt és dolgozott. Ennek megfelelően a szocialista pártnak is ki kell lépnie abból a keretből, amelyet a „jelenlegi rezsim” próbál meghatározni Magyarország számára. Tóth Bertalan közlése szerint törésvonal húzódik a múlt és a jövő, a Kelet és a Nyugat között: az MSZP a jövőt és a Nyugatot választja. A párt elkötelezett Európa iránt, de indokolt esetekben kritikus is az EU-val szemben.
Ismerte a valóságot, politikai sikereihez a rugalmasság is hozzájárult – sorolta Horn Gyula erényeit Soós Eszter Petronella politológus. A rugalmasságra példaként az úgynevezett Bokros-csomag elfogadását említette, amelynek néhány intézkedése nem felelt meg Horn személyes értékrendjének. A kudarcokból is lehet tanulni – térti ki a politológus az 1998-ban elvesztett választásra. A Fidesz akkor úgy győzött, hogy 1994-ben rosszabb állapotban volt, mint a mai baloldal. Tanulság: mindig van alternatíva, az ellenfelet soha nem szabad lebecsülni. Mindent egybevetve Soós Eszter Petronella arra jutott, hogy Horn Gyula emléke identitásképző erő lehet a baloldal számára.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 17:17

Sargentini-jelentés - Szijjártó: koncepciós eljárás zajlott le

Publikálás dátuma
2018.09.12. 14:31

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a Sargentini-jelentés elfogadására.
„Újabb világos bizonyíték született, hogy az Európai Parlamentben masszív többsége vannak a bevándorláspárti politikusok. A mostani szavazás arra volt jó, hogy minden kétséget kizáróan lelepleződött a jövő május utáni koalíció terve: egy liberálisok, baloldaliak és az Európai Néppárt Magyarországot elítélő csoportjai között. Ez egy bevándorláspárti koalíció lesz” - mondta Szijjártó Péter. Szerinte a végső cél, hogy az Európai Unió 2019 után is bevándorláspárti politikát folytasson, hogy lehetőség legyen arra, hogy bevándorlókkal árasszák el a kontinenst.” Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „ez a jelentés teli van minősített hazugságokkal. Sargentini jelentése egy bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben. Az eljárás egy színtiszta koncepciós eljárás. Szijjártó felhozta: Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy nem jött hivatalosan Magyarországra. Szerinte Sargentini mindössze egy napot töltött Magyarországon kizárólag nyíltan a kormány ellen szervezkedő, a kormány megbuktatását célzó NGO-k figyelmét vette figyelembe. „Mindig ugyanannak a féltucat, politikai szereplő NGO véleményére alapozza a vádiratot a képviselő asszony." Szerinte a dokumentumot csalással fogadták el. „Ha azt mondják, hogy a tartózkodások nem számítanak, akkor kristálytisztán megszegik a vonatkozó európai szerződésekhez.” Egy dologban soha nem köt a magyar kormány kompromisszumot: a bevándorlás kérdésében. Jövő évben az emberek eldöntik, hogy merre tovább - fogalmazott Szijjártó. „Mi azért harcolunk, hogy olyan Parlament, Bizottság Néppárt jöjjön létre, ahol bevándorlást ellenző politikusok legyenek többségben.” Mivel a döntés csalással született mi természetesen a szükséges jogorvoslati lépéseket meg fogjuk tenni – zárta a sajtótájékoztatóját Szijjártó. Reuters kérdésére, hogy a Fidesz távozik-e a Néppártból elmondta: a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) tagja. 
"Az EPP-t szeretnénk megreformálni. Küzdünk, ameddig lehet."

Szerző
Frissítve: 2018.09.12. 14:41

Ilyen még nem volt, 7-es cikkelyes eljárás indul Magyarország ellen: megszavazták a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.12. 13:11

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
448 igen és 197 nem szavazattal az Európai Parlament jóváhagyta a Magyarország ellen szankciós eljárás elindítását kezdeményező jelentést.
Ez az első eset, hogy a képviselőtestület az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban “nukleáris opciónak” nevezett eljárást. Tavaly decemberben az Európai Bizottság első alkalommal kezdeményezett hasonló procedúrát Lengyelországgal szemben. Azóta a varsói kormány intézményes párbeszédet folytat a tagállamok képviselőivel az igazságszolgáltatásának függetlenségét érő aggályokról.
A jelentés nemzetközi szervezetek tényszerű beszámolóira és véleményére támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU értékeire, és fennáll ezek súlyos megsértésének a veszélye.
A jelentés által hivatkozott értékek: szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletbe tartása.

A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentést az EP különleges kettős többséggel fogadta el. Jóváhagyásához a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, amely nem lehetett kevesebb, mint 367, vagyis az összes képviselőnek eggyel több mint a fele. Ezt jóval meghaladta a mostani eredmény. Növelte az elfogadás esélyeit, hogy az EP elnöke — a jogi szolgálat véleményére támaszkodva — úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. Várható, hogy emiatt a Fidesz megtámadja a szavazási eredményt, ahogyan erre Orbán Viktor miniszterelnök finoman utalást tett strasbourgi beszédében és sajtótájékoztatóján.
Az EP név szerint szavazott, vagyis hamarosan nyilvánosságra kerül, hogy ki hogyan foglalt állást. A jelentést kezdettől fogva fenntartás nélkül támogatták a baloldali, liberális és zöld képviselők. A legnagyobb politikai csoport, a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakciója pedig a voksolás előtti napon a tagok lelkiismeretére bízta, hogy támogatják-e vagy sem a súlyos kritikát tartalmazó megállapításokat.
A Sargentini-jelentés nem kapott volna zöld utat a néppártiak masszív támogatása nélkül.

Sargentini: ez a jelentés a magyar polgárok jogairól szól

A Twitteren reagált a jelentést író Judith Sargentini képviselő arra, hogy az Európai Parlament szerda délután elfogadta a Magyarországról szóló különjelentését.  „Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyarországról szóló jelentésemet az Európai Parlament támogatta. Azonban ez a jelentés sokkal inkább a magyar polgárok jogairól szól. Köszönetet mondok azoknak a kollégáimnak akik a pártérdekeiket félretéve kiálltak a demokratikus jogállam védelme mellett.”

Az Orbán-rezsimet bíráló benelux, lengyel, portugál és skandináv EPP-sekhez az utóbbi időben egyre többen csatlakoztak a német kereszténydemokraták soraiból. A magyar miniszterelnök strasbourgi szereplése pedig csak olajat öntött a tűzre, mivel nem kompromisszumkész, hanem harcias és támadó volt. Nyitott kérdés, hogy a Sargentini-jelentés néppárti támogatása milyen következményekkel fog járni a Fidesz tagságára a kereszténydemokrata pártcsaládban.
Az EP-jelentés — amelynek hivatalos neve: indoklással ellátott javaslat — felkéri az EU Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot annak megállapítására, Magyarország valóban súlyosan megsérti-e az uniós értékeket. A 7. cikkely első bekezdésének megfelelően a tagállamok illetékes minisztereiből álló döntéshozó fórumnak záros határidőn belül reagálnia kell a parlament felszólítására. Az EU soros elnökségét ellátó Ausztria kormányán a sor, hogy előterjesztést tegyen a következő lépésekre. Várható, hogy a miniszteri testület napirendre tűzi a vitát a magyarországi helyzetről, s ezzel kezdetét veheti egy hosszú párbeszéd.
Több parlamenti politikus — köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető — hangsúlyozta, hogy a folyamat elindításának a célja nem a szankcionálás, hanem a dialógus.
Az eljárás ugyanis csak hosszú egyeztetéseket és nagy többséget, sőt egyhangúságot is igénylő szavazásokat követően juthat el az esetleges büntetőintézkedések fázisába.

Az első szakasz végén a Tanács megállapíthatja, hogy Magyarországon valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg. Ehhez a kormányok négyötödének az egyetértése kell. Ha Magyarország nem hajtaná végre az ajánlásokat, akkor — egy ugyancsak elhúzódó konzultációs folyamat végén — a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek valóban sérültek Magyarországon. Ennek kimondásához már nem a miniszterek, hanem az állam- és kormányfők egyhangú szavazata szükséges. Ezt a véleményt az EP-nek is jóvá kell hagynia, méghozzá ismét kettős többséggel. A 7. cikkes eljárás harmadik szakaszában kerülhet sor szankciók kiszabására, például a szavazati jog megvonására. Erről az EU Tanácsa már csak minősített többséggel dönt, és a parlamentnek nem kell hozzájárulnia.

Elbukott az illiberális demokrácia modellje

A Sargentini-jelentés elfogadása után nem sokkal befutottak az első reakciók. Az Orbán kormány célkeresztjében lévő Helsinki Bizottság közleménye üdvözölte az Európai Parlament döntését. Szerintük az Európai Parlamentben szerda délután elbukott az illiberális demokrácia modellje. „A 7. cikk szerinti eljárás megindítása egyértelművé tette, hogy az illiberális demokrácia ellentétes az uniós alapértékekkel, ezt jelenti az Európai Parlament mai döntése. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a magyar politikai rendszerrel kapcsolatban évek óta hangoztatott kritikákat visszaigazolta az Európai Parlament kétharmada. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a hazai jogállamiságot és demokráciát fenyegető súlyos és rendszerszintű veszélyeket a tagállamok kormányaiból álló Tanács a valós súlyának megfelelően kezelje.” - írta a szervezet közleménye. A Helsinki szerint „ez az utolsó pillanat arra, hogy az Unió szervei egyértelmű üzenetet küldjenek a demokráciát és alkotmányosságot lebontó, a rossz magyar példát követő többi tagállamnak is. A Tanácsban folyó párbeszéd a magyar állampolgárok jogainak védelmét szolgálja és egyúttal nemcsak a magyar, hanem az európai demokrácia védelmére is esélyt ad. Ebben a magyar társadalomnak, így a harminc éve változatlan elveket képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak és a civil társadalom valamennyi szereplőjének is komoly felelőssége lesz. Jávor Benedek: az Európai Parlament nemet mondott a kettős mércére Videóüzenetben üdvözölte a Sargentini-jelentés elfogadását Jávor Benedek Európai parlamenti képviselő. „A Sargentini-jelentés nem Magyarországot ítéli el, hanem a magyar kormány magyar állampolgárok alapvető jogait szűkítő politikáját. Európa nem fogadja el, hogy kettős mérce legyen, így nem fogadja el, hogy legyenek EU-államok ahol az állampolgárok részesülnek alapvető jogokból és legyen ahol, ahol a kormány megtagadja a sajátjaitól ezeket a jogokat. Jávor kiemelte: a jelentésre adott 448 igen nem csak az jelenti hogy Európai Parlament elsöprő többsége szerint veszélyben forog a jogállamiság és a magyar kormány sérti az alapszerződésben foglalt jogokat, ám a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt többsége is meggyőző többséggel amellett állt ki emellett. MSZP: egy normális demokráciában ilyenkor a kormány távozik "Történelmi lépés" -így kommentálta az MSZP közleménye, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést, illetve döntött a 7-es cikkely szerinti eljárás elindításáról. "Az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben a 7-es cikkelyes eljárást. Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet." Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet - zárul az Ujhelyi István által jegyzett nyilatkozat. Amnesty International: az EP képviselők kiálltak a magyarok és az EU mellett "Történelmi nap a mai, az Európai Parlament képviselői egyértelműen kiálltak a magyar emberek és az egész EU mellett. Egyértelművé tették, hogy az emberi jogok, a jogállam és a demokratikus értékek olyan közös alapot jelentenek minden tagország számára, amiből nem engednek" – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. "Az EP képviselők többsége ma elutasította a magyar kormány jogsértő és gyűlöletre építő politikáját, amely miatt Magyarország egyre távolabb került a közös értékektől. A döntésük nem a magyar emberek ellen szól, hanem éppen az ő védelmüket szolgálja. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség" - tette hozzá.   "Az EP képviselők helyesen döntöttek. Most a tagországok állam- és kormányfőin a sor, hogy az Európai Tanácsban kövessék a parlament példáját, és még azelőtt cselekedjenek, hogy a magyar kormány helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak" - zárul a szervezet közleménye. A DK felszólította az EPP-t, zárja ki soraiból a Fideszt  Niedermüller Péter az EP plenáris ülésének a Magyarországról szóló jelentés megszavazását követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a szavazás eredménye nem jelent sem győzelmet, sem vereséget. Az egy magyar embereknek szóló biztatás, amely azt üzeni, hogy lehet ellenállni és változtatni a politikán. "Természetesen nem tartom jónak, hogy a magyar kormány politikája miatt ilyen döntés született az Európai Parlamentben, ugyanakkor nagyon fontos jelzés abban a tekintetben, hogy másfajta politikát kell követnie az Orbán-kormánynak" - fogalmazott. Fontosnak nevezte, hogy a Fidesz pártcsaládjának vezetői is megszavazták az elmarasztaló jelentést, ami szerinte azt mutatja, hogy Orbán Viktor és politikája saját táborában is elszigetelődött. Már a kereszténydemokraták sem fogadják el ezt a politikát, világossá tették, hogy más utat szeretnének követni - mondta. Mindeközben Rónai Sándor a DK nevében felszólította az EPP-t, zárja ki soraiból a Fideszt. Kiemelte, hogy a jelentést a néppárt sok politikusa is támogatta.         Kétfarkú Kutya Párt: a Fidesz ezúttal az Európai Parlamentben szerzett kétharmadot! „Újabb magyar siker!” - így kommentálta a kutyapárt a Sargentini-jelentés elfogadását. A Fidesz ezúttal a Európai Parlamentben szerzett kétharmadot. „Gratulálunk elnök úr!” - írta a kutyapárt vélhetőleg Orbánnak címezve, bár a titulusból ítélve ez akár szólhatna Junckernek vagy éppen Áder Jánosnak is.   Momentum: a Fidesz immáron hivatalosan is szélsőséges párttá vált „A Sargentini jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra, saját rövidtávú egyéni politikai érdekeiért feláldozta az ország nemzetközi hírnevét” - írja a párt közleménye. “A jelentés nem a magyarokról, hanem az ország hatalmat minden elé helyező, teljes morális csődben lévő vezetőjéről mond véleményt, ugyanakkor a következményeket mindannyiunknak viselni kell. Éppen ezért a Momentum, bár egyetért a jelentés tartalmával, reméli, hogy a kormány méltatja annyira a magyarokat, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne léphessen életbe a 7-es cikkely” - kommentálta a döntést Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja.  Liberálisok: győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény Nyilatkozatban üdvözölték a Liberálisok a Sargentini-jelentés elfogadását. "A képviselők nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára. Az EP döntése után, az Európai Unióval együtt újult erővel küzdünk tovább a Fidesz szélsőséges politikája, a magyar kormányfő ámokfutása ellen." Bősz Anett benyújtja a jelentést a magyar országgyűlésnek is, hogy a képviselők hivatalosan is kiállhassanak a magyar emberek szabadsága mellett.   LMP: a magyar jogállamot valójában csak a magyar emberek tudják helyreállítani Az, hogy Magyarország ebbe a helyzetbe került kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz hibája és felelőssége - írja közleményében az LMP.  A párt nem tud támogatni olyan eljárást, amely a kormány és a miniszterelnök bűneit a magyar emberekkel fizetteti meg. Az LMP EP képviselője ma nem vett részt a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson. A jelentés számtalan pontos és súlyos megállapítást tesz a magyar jogállam állapotával kapcsolatban, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a magyar jogállamot valójában csak a magyar emberek tudják helyreállítani - teszik hozzá.   Jobbik: Orbán Viktor veszített A Fidesz a hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt feláldozta Magyarországot - közölte a Jobbik. Orbán Viktornak semmi sem drága, ha önös érdekeiről van szó. Mérhetetlen szégyen a Fidesz-kormányra nézve, hogy ilyen elmarasztalás még nem fordult elő az Európai Unió történelme során egyik országgal szemben sem. Orbán Viktor hatalmi tébolya kellett ahhoz, hogy Magyarország ellen elsőként megindítsák a 7-es cikkely szerinti eljárást.

Frissítve: 2018.09.12. 19:41