Horn felrúgta a dogmákat

Publikálás dátuma
2018.09.12 15:59

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak Magyarország, hanem Európa kiemelkedő politikusává vált – jelentette ki a Horn Gyuláról szóló emlékkonferencián Tóth Bertalan szocialista pártelnök. A Villányi úti konferenciaközpontban tartott rendezvényt, amely egyúttal a Horn-emlékév nyitóeseménye volt, Molnár Zsolt sajtóbeszélgetése vezette fel. A szocialisták budapesti elnöke emlékeztetett rá, hogy 1989. szeptember 11-én és 12-én a „vasfüggöny” átvágásával Magyarország átengedte az osztrák határon a nálunk tartózkodó keletnémeteket. Lassan már ott tartunk – jegyezte meg Molnár –, hogy Orbán Viktor ezt is a saját érdemének tulajdonítja. Ezért jó ismerni a történelmet: a rendszerváltás szimbolikus cselekedetének számító határnyitás a „reformkommunistáknak”, elsősorban pedig Horn Gyulának köszönhető. Az utolsó olyan sikeres, vitathatatlanul baloldali politikus volt, aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt – Molnár így méltatta a 2013-ben elhunyt MSZP-s miniszterelnököt. Horn Gyula belső határok nélküli, de erős külső határokkal rendelkező Európát akart. Konszenzusra törekvés jellemezte, ami a magyarság és az egyházak ügyében is megnyilvánult. Megkérdőjelezhető pártállami múltja ellenére hiteles tudott maradni – mondta a budapesti elnök, aki Horn Gyula könyvének címére utalva hangsúlyozta: a baloldalnak és az MSZP-nek is kellenek olyan „cölöpök”, amelyekre építkezni lehet.
A helyszínen kiosztott programban még Szanyi Tibor EP-képviselő is a konferencia előadójaként szerepelt, ő azonban végül Strasbourgban, a Sargentini-jelentésről tartott szavazáson vett részt. A felszólalók túlnyomó többsége (két kivételtől eltekintve) MSZP-s politikus volt. Molnár Zsolt kérdésünkre elmondta: jövőre, amikor a határnyitás és a rendszerváltás harmincadik évfordulója lesz, neves külföldi vendégek mellett olyan jobboldaliakat is meghívnak, akik tisztelik Horn Gyula emlékét. A konferencián Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök arról beszélt, hogy Horn Gyula nem a vitákra, hanem az együttműködésre helyezte a hangsúlyt: „össze tudta hozni a platformok szövetségét”. A volt miniszterelnök felrúgta azokat a dogmákat, amelyekben élt és dolgozott. Ennek megfelelően a szocialista pártnak is ki kell lépnie abból a keretből, amelyet a „jelenlegi rezsim” próbál meghatározni Magyarország számára. Tóth Bertalan közlése szerint törésvonal húzódik a múlt és a jövő, a Kelet és a Nyugat között: az MSZP a jövőt és a Nyugatot választja. A párt elkötelezett Európa iránt, de indokolt esetekben kritikus is az EU-val szemben.
Ismerte a valóságot, politikai sikereihez a rugalmasság is hozzájárult – sorolta Horn Gyula erényeit Soós Eszter Petronella politológus. A rugalmasságra példaként az úgynevezett Bokros-csomag elfogadását említette, amelynek néhány intézkedése nem felelt meg Horn személyes értékrendjének. A kudarcokból is lehet tanulni – térti ki a politológus az 1998-ban elvesztett választásra. A Fidesz akkor úgy győzött, hogy 1994-ben rosszabb állapotban volt, mint a mai baloldal. Tanulság: mindig van alternatíva, az ellenfelet soha nem szabad lebecsülni. Mindent egybevetve Soós Eszter Petronella arra jutott, hogy Horn Gyula emléke identitásképző erő lehet a baloldal számára.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12 17:17

Egyre több a bizonytalan szavazó a közelgő EP-választás előtt

Publikálás dátuma
2019.03.26 16:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Závecz Research friss felmérése állandósult erőviszonyokat mért a pártoknál, így a májusi mandátumok sorsát az döntheti el, ki mennyire aktivizálja táborát. Utóbbiban egyelőre a DK és az MSZP áll legjobban.
Befagyni látszanak az erőviszonyok a politikai pártok támogatottságát illetően, így egyedül a bizonytalan szavazók aránya változott (nőtt) statisztikailag értelmezhető mértékben - derül ki a Závecz Research legfrissebb, március közepén készített és most publikált felméréséből. A bizonytalanok immár a teljes népesség 36%-át teszik ki, szemben a januári 32 és a februári 33 százalékkal.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben 31%-os, ez 1 százalékpontos csökkentést jelent az előző két hónapban mérthez képest. A Jobbik esetében is nagyon kicsi - bár az enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő - a változás: januárban 11, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat.
A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos, és ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is.
Ami a biztos pártválasztókat illeti, ott a Fidesz 50 százalékon áll, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbik 14, az MSZP 13 százalékos.
Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százalék támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százalékuk. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos.
Mindez azt jelenti, hogy a küszöböt biztosan átlépő Fidesz, Jobbik és az MSZP-Párbeszéd közös lista mellett a DK-nak van a legjobb sansza, hogy a májusi európai parlamenti választáson mandátum(ok)hoz jusson, de ugyanerre a Momentum is esélyes, és az LMP is reménykedhet. A kutatók hozzáteszik,
a közelgő kampány még hozhat némi átrendeződést, de ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál,
a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, azaz a meglévő támogatóikat aktivizálni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálat szerint jelenleg a Demokratikus Koalíció tábora a leginkább elszánt: 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra.
Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna.
A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen most e két párt szimpatizánsainak csak kevesebb, mint fele (48 százaléka) aktív.

A pártok azok, akiknek nincs keresnivalójuk az iskolákban - üzenték Dúró Dórának

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:55

Fotó: MTI/ Földi Imre
A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint egyes szervezetek iskolai szexuális felvilágosítás címén "meleg-propagandával" próbálják befolyásolni a diákokat. Két egyesület most reagált a vádakra.
"Majd a a pedagógusok eldöntik, milyen tartalmakat és hogyan visznek be az óráikra, illetve milyen tájékoztató programokat hívnak meg a tanterven kívüli eseményekre." Nagyjából így foglalható össze az a válasz, amelyet a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület küldött Dúró Dórának, aki, mint fogalmaztak, legújabb javaslataival az általuk működtetett Melegség és Megismerés iskolai program ellehetetlenítésén dolgozik. Nyilatkozatukban leszögezték azt is,
a politikai pártoknak semmi keresnivalójuk a közhasznú civil szervezetek tevékenységének szabályozásában.
Az ügy előzményei kapcsán a hvg.hu felidézi, Dúró Dóra hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatát, amely az iskolai szexuális felvilágosításban részt vevő civil szervezetek nagyobb kormányzati kontrollját sürgeti. A Mi Hazánk Mozgalom független parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
az utóbbi időben „kétes hátterű”, szakmailag megkérdőjelezhető civil szervezetek bukkantak fel a köznevelési intézményekben,
amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú törvényi előírások, amelyek egyébként léteznek az iskolákon belüli szexuális neveléssel kapcsolatban. A Parlamentnek benyújtott határozati javaslatban Dúró azt írta: nemcsak azért tartják szükségesnek a változtatást, hogy csak szakember végezhesse a felvilágosítást, hanem azért is, hogy
„annak során kizárható legyen a szexuális irányultságok és devianciák népszerűsítését célzó ismeretterjesztés”.
Szerinte ugyanis egyes intézményekben olyan társadalmi szervezetek tartanak szexuális témájú foglalkozásokat, amelyek ennek címén „érzékenyítő programnak” nevezett propaganda tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését. A képviselő ráadásul egy tévéinterjúban hozzátette, "a homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”, illetve, hogy "genetikusok is megerősítik, hogy az, hogy milyen hatások érik tinédzser-vagy serdülőkorában az adott személyt, az igenis hatással van a szexuális orientációjára."

A Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion egyesület szerint
eleve téves Dúró Dóra állítása, miszerint tudományos vita lenne arról, hogy a homoszexualitás betegség-e vagy sem.
A Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki. A WHO pedig 1990-ben törölte a homoszexualitás BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját. A két egyesület válaszában azt is tagadta, hogy az utóbbi időkben programjuk - mint arra a politikus célzott - „bejelentkezett” volna az iskolákba. A Melegség és Megismerés iskolai program a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület 2000 óta működő programja, amelyet iskolák hívnak meg. "Bárki számára, aki ismeri a programot, illetve meghívta már iskolába, nyilvánvaló, hogy a foglalkozásoknak semmi köze a propagandához” – szögezték le.