Horn felrúgta a dogmákat

Publikálás dátuma
2018.09.12 15:59

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak Magyarország, hanem Európa kiemelkedő politikusává vált – jelentette ki a Horn Gyuláról szóló emlékkonferencián Tóth Bertalan szocialista pártelnök. A Villányi úti konferenciaközpontban tartott rendezvényt, amely egyúttal a Horn-emlékév nyitóeseménye volt, Molnár Zsolt sajtóbeszélgetése vezette fel. A szocialisták budapesti elnöke emlékeztetett rá, hogy 1989. szeptember 11-én és 12-én a „vasfüggöny” átvágásával Magyarország átengedte az osztrák határon a nálunk tartózkodó keletnémeteket. Lassan már ott tartunk – jegyezte meg Molnár –, hogy Orbán Viktor ezt is a saját érdemének tulajdonítja. Ezért jó ismerni a történelmet: a rendszerváltás szimbolikus cselekedetének számító határnyitás a „reformkommunistáknak”, elsősorban pedig Horn Gyulának köszönhető. Az utolsó olyan sikeres, vitathatatlanul baloldali politikus volt, aki megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt – Molnár így méltatta a 2013-ben elhunyt MSZP-s miniszterelnököt. Horn Gyula belső határok nélküli, de erős külső határokkal rendelkező Európát akart. Konszenzusra törekvés jellemezte, ami a magyarság és az egyházak ügyében is megnyilvánult. Megkérdőjelezhető pártállami múltja ellenére hiteles tudott maradni – mondta a budapesti elnök, aki Horn Gyula könyvének címére utalva hangsúlyozta: a baloldalnak és az MSZP-nek is kellenek olyan „cölöpök”, amelyekre építkezni lehet.
A helyszínen kiosztott programban még Szanyi Tibor EP-képviselő is a konferencia előadójaként szerepelt, ő azonban végül Strasbourgban, a Sargentini-jelentésről tartott szavazáson vett részt. A felszólalók túlnyomó többsége (két kivételtől eltekintve) MSZP-s politikus volt. Molnár Zsolt kérdésünkre elmondta: jövőre, amikor a határnyitás és a rendszerváltás harmincadik évfordulója lesz, neves külföldi vendégek mellett olyan jobboldaliakat is meghívnak, akik tisztelik Horn Gyula emlékét. A konferencián Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök arról beszélt, hogy Horn Gyula nem a vitákra, hanem az együttműködésre helyezte a hangsúlyt: „össze tudta hozni a platformok szövetségét”. A volt miniszterelnök felrúgta azokat a dogmákat, amelyekben élt és dolgozott. Ennek megfelelően a szocialista pártnak is ki kell lépnie abból a keretből, amelyet a „jelenlegi rezsim” próbál meghatározni Magyarország számára. Tóth Bertalan közlése szerint törésvonal húzódik a múlt és a jövő, a Kelet és a Nyugat között: az MSZP a jövőt és a Nyugatot választja. A párt elkötelezett Európa iránt, de indokolt esetekben kritikus is az EU-val szemben.
Ismerte a valóságot, politikai sikereihez a rugalmasság is hozzájárult – sorolta Horn Gyula erényeit Soós Eszter Petronella politológus. A rugalmasságra példaként az úgynevezett Bokros-csomag elfogadását említette, amelynek néhány intézkedése nem felelt meg Horn személyes értékrendjének. A kudarcokból is lehet tanulni – térti ki a politológus az 1998-ban elvesztett választásra. A Fidesz akkor úgy győzött, hogy 1994-ben rosszabb állapotban volt, mint a mai baloldal. Tanulság: mindig van alternatíva, az ellenfelet soha nem szabad lebecsülni. Mindent egybevetve Soós Eszter Petronella arra jutott, hogy Horn Gyula emléke identitásképző erő lehet a baloldal számára.
Szerző
2018.09.12 15:59
Frissítve: 2018.09.12 17:17

Környezeti hatásvizsgálat nélkül épülhet óriási sporthotel Budajenőn

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A közel 6 hektáros területen négy négyemeletes épület, bennük több száz szoba és egy wellness-fürdő is helyet kapna. A kormányhivatal nem gondolja, hogy ennek jelentős környezeti hatása lehetne.
Hatalmas beruházás előkészületei zajlanak Budajenő határában; egy 5,8 hektáros területen 4 - egyenként 4 emeletes - épületből álló sporthotel épülhet, írja az Mfor.hu. Mindez a zöldhatóság számára benyújtott előzetes vizsgálati dokumentumokból derül ki. Mint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának október 30-i határozata meglepő módon megállapítja: a Dominium Invest Kft., mint beruházó által tervezett hatalmas komplexumnak, a Grapehill Sport Hotel létesítésének
"jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a négy szabadon álló épület pince, földszint és 3 emelet szintekkel kerül megépítésre. Többek közt 253 apartman és egy wellness fürdő kap bennük helyet, naponta 400 vendéggel számolnak a beruházók. A megvalósítást jövőre tervezik.
2018.11.16 08:04

800 milliót költött eddig indokolatlan nyugati irodákra az MNB

Publikálás dátuma
2018.11.16 07:38

Fotó: BELGA MAG / Belga/ YORICK JANSENS
A New Yorkban, Párizsban, Rómában és Hamburgban működő irodákban - melyek létét nem sikerült a Magyar Nemzeti Banknak meggyőzően magyarázni - havi fél és egymillió forint közti fizetéseket kapnak az alkalmazottak is.
2015 óta több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg, írja a 24.hu. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy ezekben min dolgoznak:
  • a helyi gazdasági intézmények munkáját követve tartják azokkal a kapcsolatot;
  • olvassák a helyi újságokat, gazdasági hírösszefoglalókat írnak;
  • figyelik a helyi egyetemek munkáját, konferenciákra járnak;
  • "innovációs területeket" tartanak szemmel;
  • rendezvényekre járnak az MNB nevében.
Az irodák megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte a fenti feladatok jórészt nem tartoznak az MNB kötelezettségei közé. A kapcsolattartáshoz nem kell személyes jelenlét, és a központi bankok körében ezért nem is szokás külföldi irodákat bérelni. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el, félállásban.
Mint a 24.hu közérdekű adatigényléssel kiderítette, az irodák 2-4 tagú stábjának lakhatási támogatására is óriási pénzeket, csaknem 200 millió forint közpénzt fordított az MNB. Ezen felül a fizetésük is 201 millióba fájt eddig az adófizetőknek. A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Erre jön még az egységes évi 540 ezres béren kívüli juttatás.
A szakmailag nem különösebben indokolható költések sora ezzel még mindig nem ért: a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi.
2018.11.16 07:38