Túlórázó vidéki mentősökkel pótolhatják a budapesti hiányt

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:43
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az OMSZ tagadja, hogy elrendelték volna a túlmunkát, de a mentődolgozók szövetsége szerint valós az utasítás, amely mögött az akkut munkaerőhiány állhat.
„Orvos-igazgatói utasításra 2018. szeptember 15-től előreláthatólag 2018. december 31-ig hétköznapi és hétvégi/ünnepnapi napokon is – rendkívüli munkavégzés keretein belül, kiküldetéssel – 24 órás BLS (Basic Life Support, vagyis alapszintű újraélesztés) egységeket kell küldenünk Budapestre, a mentési helyzet megsegítése céljából” – áll abban a Magyar Narancs birtokába jutott levélben, amit, mint írják, több Békés megyei mentőállomás kapott a hét elején.
A levél szerint a békési mentősöknek „meg kell jelenniük szolgálatban” Budapesten, a levélben meghatározott időpontokban és helyszínen. Az utazással eltöltött időt kifizetik, a beosztásokat pedig úgy kell elkészíteni, hogy a kötelezően kiadandó pihenőidők betarthatóak legyenek - olvasható a levélben.
Az utasítás kapcsán megkereste a lap az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sajtóosztályát is, tájékoztatásuk szerint azonban „nincs ilyen intézkedés, nem született ilyen döntés.” Mint írták, rendszeresen végeznek elemzéseket és készítenek megvalósíthatósági terveket, valószínűleg egy ilyen munkaanyag adhatott okot a félreértésre.
"Ez nem igaz, a kötelező túlóra el van rendelve"

– mondta a lapnak Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke. Szerinte ez nem egyedi eset, nemcsak Békés megyéből kell egységeket kiállítani és Budapestre küldeni, hanem az ország különböző pontjairól. Hozzáteszi, átmeneti vagy kisebb hiány mindenhol előfordulhat, az országos állomány nagy, van lehetőség átcsoportosításra. Ebben az esetben viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy a fővárosban munkaerőhiány van. Hozzátette:
"az elvándorlás óriási, a kevés pénz mellett a bizonytalanság miatt hagyják ott a szakmát vagy az országot a bajtársak".

AZ OMSZ tagad

A Magyar Narancs mai cikke valótlan tartalmú és alkalmas lehet az olvasók megtévesztésére, ezért megerősítjük, hogy nincs ilyen intézkedés, nem született ilyen döntés – közölte Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr vezetője. Közleménye szerint a mentőszolgálat „az egész ország mentőellátását biztosítja”, a mentőkapacitást folyamatosan monitorozza és „szükség esetén átcsoportosítással, vagy tartalék kapacitás bevonásával dinamikusan” igazítja a szükségletekhez. A cikkhez Győrfi szerint az adhatott alapot, hogy rendszeresen készítenek terveket, például „a vidéki plusz kocsik esetleges szolgálatba állításának megszervezhetőségéről az őszi-téli időszakban a helyi mentőellátás gyengítése nélkül”.

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 14:48

5,9 milliárdból jöhet a következő kormányzati plakátkampány

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:07
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az NKOH hétfőn kért ajánlatot, amit szerdára nem csak megkapott, de már el is fogadott. Még nem tudni, mi lesz a Sargentini-jelentés elfogadását követő első plakátkampány tárgya.
Nettó 5 milliárd 905 milliárd forintos megbízást kaptak a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH) Balásy Gyula kormányközeli érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft.- írja a 24.hu.
A megbízás "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására" szól a dokumentáció szerint. A megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták.

Balásy cégei ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak majd, akikkel a korábbi plakátkampányokon is: munkát kap a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft., a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., illetve az extrán kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
Az ajánlattételi felhívást alig két nappal az ajánlat elfogadása előtt, szeptember 10-én küldte ki az NKOH. A kampány témájáról nem szól a dokumentáció.
Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 10:17

Nem adja kutatóintézeteit az MTA

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:00

Fotó: Népszava
Elfogadhatatlannak tartják a tudósok, hogy a kormány decemberig szétszedné az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) célja, hogy még idén szeptemberben megindulhasson a megszokott egyeztetés a kutatóhálózat intézményeivel, és garantált legyen a szerződéses kötelezettségvállalással terhelt MTA pályázati források fedezete is – közölte megkeresésünkre az Akadémia nem sokkal azután, hogy bejelentették: elakadtnak tekintik a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) való tárgyalásokat. Erre azért került sor, mert Palkovics és az MTA elnöke, Lovász László közötti hétfői egyeztetésen kiderült: az ITM tervei szerint teljesen szétszednék az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.

Egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének, más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA-nál maradó intézetek pedig „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics elképzelései szerint. Az Akadémia elnöksége a kutatóhálózat ilyetén szétbontását elfogadhatatlannak találta. Az ITM szerdán egy olyan közleményt adott ki, amelyben úgy tettek, mintha nem értenék, miért akadékoskodnak az akadémikusok. Sőt azt állították, az MTA valótlanságokat állít a tárgyalások elakadásáról, mert már szerdán újabb egyeztetés kezdődött. Mint kiderült, a minisztérium állított valótlant: a szerdai egyeztetésen nem az elnök vagy az elnökség, hanem az MTA egy korábban kijelölt, köztisztviselőkből álló szakértői munkacsoportja egy korábban (a keddi elnökségi ülést megelőzően) megbeszélt időpontban találkozott az ITM képviselőivel. „Az MTA szakértői munkacsoportjának nincs felhatalmazása arra, hogy stratégiai szintű kérdésekben tárgyalást kezdeményezzen, folytasson le vagy döntést hozzon. A szakértői munkacsoport olyan operatív feladatok megoldásában kíván tárgyalni az ITM képviselőivel, amelyek a kutatóhálózat 2019. évi működését, és a pályázati keretösszegeknek a megkötött szerződések szerinti folyósítását teszik lehetővé” – írták. Merthogy – mint arról lapunk is beszámolt – a kutatóintézetek finanszírozását is bizonytalanná tette a kormány, amikor nyár elején bejelentették: az intézetekre szánt pénz nagy része – mintegy 20 milliárd forint – az ITM-hez kerül. Vagyis a szerdai egyeztetés fő témáját nem az e heti események szolgáltatták. De várható, hogy azokkal kapcsolatban is újabb találkozóra kerül sor, az Akadémia ugyanis közölte: az ITM-mel való tárgyalásokat ugyan elakadtnak tekintik, de folytatni kívánják azokat a kormánnyal. A kutatóhálózat szétdarabolásával kapcsolatban már előre jelezték: ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartják elfogadhatónak.

Amerikai nagykövet: hosszú évekig megmarad a CEU

A Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU még hosszú évekig meg fog maradni – így érzi David Cornstein amerikai nagykövet azután, hogy hétfőn két órán át beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Az ATV beszámolója szerint a nagykövet azt mondta, „nagyszerűen sikerült” a találkozó. "A CEU jelenleg nyitva van, holnap is nyitva lesz, és azt remélem és szeretném, hogy ez így maradjon hosszú évekig. És úgy érzem, hogy ez így is lesz” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a CEU-hoz továbbra sem érkezett megkeresés a magyar kormány felől, az egyetem továbbra is várakozó pozícióban van, miután a kabinet hónapok óta halogatja a CEU magyarországi működését garantáló államközi megállapodás aláírását.

Szerző