Állami kudarc: aki közmunkás volt, jó eséllyel az is marad

Publikálás dátuma
2018.09.14. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni – derült ki egy lapunk birtokába került belügyi felmérésből. Az érintettek többsége beleragadt a helyzetébe, és bármiféle jövedelem nélkül marad, ha közmunka sem jut.
Az állami munkaügyi szervezet olyan kevés közmunkást tud piaci munkahelyhez segíteni, hogy már saját maga is elismeri a kudarcot. Lapunk birtokába került a Belügyminisztérium (BM) egy nemrég készült, nem nyilvános belső elemzése, amelyben az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni. Ugyanakkor tavaly már a közmunkából kilépők 18 százaléka dolgozott piaci munkahelyen hat hónap elteltével, vagyis 15 százalék körül van azok aránya, akiket felszívott a betanított munkára épülő cégek világa. Más kérdés, hogy a gazdaság esetleges visszaesésekor épp ez az alacsony iskolázottságú réteg lesz az, amelyiket elsőként teszik majd megint az utcára. Egy másik adat is azt igazolja, hogy a közfoglalkoztatottak többsége beleragad ebbe a helyzetbe. A lapunk birtokába került anyagban az olvasható, hogy a júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el. Talán ennél is kínosabb az, hogy a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni. A megyék közül Csongrád a legaktívabb, ott a szakképzettek 78 százalékának legalább egy állást felajánlottak, míg máshol újabb közmunkát sem kínáltak.
Egy szempontból viszont túl is teljesített az állami foglalkoztatási rendszer. Miközben a kormány szándéka hivatalosan az volt, hogy idén havi átlagban 160 ezer közmunkásnak adjon munkát, valójában csak 142.930 embert tartottak nyilván ilyen státusban, jövőre pedig már csupán 123 ezer közmunkás foglalkoztatásával számolnak. A létszámcsökkenés ráadásul már nem csak az állam döntésén alapul, sok közmunkaprogramba nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének. Amiben nincs változás, az a közfoglalkoztatás területi megoszlása: Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban dolgozik az ország közmunkásainak harmada.
A minisztériumi értékelés kiemeli, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak nagy vihart kavart többezres elküldéséről a BM megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül döntött a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.. Tűzoltásként a közmunkáért felelős tárca végül arra utasította a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőit, hogy azonnal keressenek más munkalehetőséget ezeknek az embereknek, hiszen foglalkoztatásuk költségeit erre az évre betervezték. A felhívás eredményéről nincs hír.
FOTÓ: HORNYÁK DÁNIEL
A belügyi tárca szakemberei a kormány számára készített összefoglalóban kimondják, hogy a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt: „A közfoglalkoztatottak és a még ilyen munkához sem jutó álláskeresők elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak”, miközben „nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közmunka nélkül az álláskeresők”. Ennek ismeretében még döbbenetes az, amit a közelmúltban megírt lapunk: a kormány a foglalkoztatást helyettesítő 22 800 forintos támogatás feltételeinek szigorítását és a szociális szövetkezetek működésének korlátozását javasolja.

Az állam sem számol velük hosszú távon

Mivel hosszú ideje az állami szervezetek és vállalatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, egy tavaly márciusi kormányhatározat azt a feladatot adta a belügyi tárcának, hogy mérje fel, vajon az állami intézményekben közmunkásként foglalkoztatottak közül hány embert vennének fel állományba és a lépés mennyibe kerülne a kormánynak. A kabinet májusban egyszer már tárgyalt a felmérés eredményéről, de nem tudni milyen vélemények hangzottak el, mert a részletes megvitatását elhalasztották az év második felére. Egyelőre annyi biztos, hogy a több mint 34 ezer állami intézménynél dolgozó közmunkásból mindössze 5759 embert tudnának állományba venni, persze csak akkor, ha munkabérük fedezetét megkapnák a kormánytól. Szinte kizárólag szakképzett és kipróbált dolgozók jöhetnének számításba, akiket irodai munkán vagy a közmunkások munkairányítójaként tudnak elképzelni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint azért magas a betöltetlen közmunkás helyek száma, mert a munkát keresők többségnek alacsony az iskolai végzettsége vagy rossz az egészség állapota. A MÁV-nál például idén márciusban majdnem 400 üres álláshelyre nem találtak alkalmas embert.

Merkel bosszújának tartja Orbán, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.13. 21:18

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajóiroda
A miniszterelnök felkészült az Európai Néppártból való kizárásra, bár szívesen maradna a pártcsaládban. A Sargentini-jelentés elfogadását pedig a német kancellár büntetéseként kezeli.
Orbán Viktor Velencén, a Fidesz-frakció kihelyezett zárt ülésén az egyik résztvevő elmondása szerint körülbelül ugyanakkora esélyt adott arra, hogy a Sargentini-jelentés és a 7-es cikkelyes eljárás elindítása miatt kizárják a Fideszt az Európai Néppártból, mint amennyit annak, hogy ezt megússzák – írja honlapján az ATV, belső forrásokra hivatozva.
Orbánnak állítólag megvolt határozott véleménye magáról a kétharmados strasbourgi szavazásról és a több mint 110 néppárti igen voksról is: fideszes és KDNP-s képviselők előtt egyérteművé tette, hogy
Merkel kancellár büntetni akarta a magyar bkormányt.

A csatorna értesülései szerint a politikai pánik semmilyen jele nem volt érzékelhető a miniszterelnökön, sőt, azt számolgatták és kalkulálták, hogy milyen eredmény születhet a különböző szcenáriók megvalósulásával jövő májusban az EP-választáson. Az ATV-nek nyilatkozó piknik-résztvevő azt mondta, a miniszterelnök is azzal kalkulál, hogy a mostani 12 fideszes 4 határon túli képviselőnél több mandátumot szerez majd a Fidesz-lista.
A kormánypárton belül állítólag felemásan ítélik meg, hogy hogy sikeres lehet-e a történtek után egy közös kampány a néppárti prominensekkel – de a cél az, hogy a néppárti pártcsaládban maradjanak, „Orbán Viktor határozottan ezt érzékeltette a képviselőkkel”. A csatorna úgy tudja, hogy a kormány készülő új, többmilliárdos plakátkampánya nem konkrétan a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos, de az EP-kampányuk része lesz. A Sebastian Kurz osztrák kancellár által tett nyilatkozatot, melyben arra szólított fel, hogy igennel kell szavazni a Sargentini-jelentésre, illetve, hogy a kétharmad után normális dolog felfüggeszteni a Fidesz tagságát a Néppártban, a velencei frakcióülésen azzal magyarázták, hogy Kurz demonstrálni akarta, hogy rendet tud tartani a pártja soraiban, nem úgy, mint Andrej Babis. A cseh kormányfő pártjából delegált képviselők igent nyomtak a jelentésre, ő maga azonban elhatárolódott tőlük. 
Szerző

Friss felmérés: a többség tudja, a kormányt ítélték el, nem Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.13. 19:50

Fotó: Fred MARVAUX / Európai Parlament
A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.
Miközben a kormány csalást kiáltva kommunikációs tűzoltásba kezdett a a magyar kormányt súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés szerdai elfogadása után, a Pulzus közvélemény-kutatócég lapunk számára csütörtökön készített, reprezentatív felmérésének eredményei szerint nem lesz könnyű meggyőznie a közvéleményt a kormánypártnak. A kutatás szerint az EP-döntéséről a magyarok 80 százaléka valamilyen mértékben tájékozódott. A megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy „teljesen képben van” a vitát illetően, míg további csaknem 40 százaléknyian hallottak az ügyről. Csupán kevesebb, mint 17 százalék válaszolt úgy, hogy nem tudja, miről van szó. A felmérés szerint többségben vannak azok is, akik szerint az EP jogos, helyes döntést hozott, az ellenzők aránya pedig nagyjából lefedi a Fidesz-tábor méretét a teljes lakosság körében. Több mint 46 százaléknyian vélekednek ugyanis úgy, hogy a magyar kormány politikája ütközik a jogállamiság elveivel és az uniós normákkal, míg a megkérdezettek 31 százaléka mondta vissza a kormánypropagandát, miszerint az EP-döntése a bevándorláspárti politikusok bosszúja a bevándorlásellenes magyar kabinettel szemben. Az egyébként szintén figyelemreméltó, hogy a Sargentini-jelentés alapállításával, miszerint „Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és az európai uniós értékek tiszteletben tartásával”, többen értenek egyet, mint ahányan a határozatot helyeslik. A megkérdezettek 42 százaléka teljesen egyetért ezzel az állítással, 19 százalék pedig inkább egyetért.
Masszív többség áll szemben a kisebbséggel abban a kérdésben is, hogy Magyarországot, vagy a magyar kormányt ítélte-e el az EP. 57 százalék szerint a magyar kabinet politikáját ítélték el, míg csaknem 13 százalék szerint egész Magyarországot. Jól látszik tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érvelése eddig még a Fidesz-szavazók teljességében sem ment át, nem véletlen tehát, hogy már készülődik a kabinet az új, sokmilliárdos plakátkampánnyal.
A felmérésben a Pulzus kérdezett a magyar jogállamiság állapotára is. Erre a válaszolók 1-5-ig adhattak pontszámot, az eredmények szerint többségében negatív tartományút. Az átlag 2,5 volt. Érdekes az is, hogy miközben meggyőző többség (60 százalék) gondolja úgy, hogy Orbán a szavazással pozíciót veszített Európában, a hazai helyzetét illetően sokkal bizonytalanabbak a válaszadók, több mint egyharmadnyian ugyanis a magyar miniszterelnök erősödését várják hazánkban.

Így készült a kutatás

A lapunk számára készült kutatásban 1000 embert kérdeztek meg. Az adatfelvétel időpontja: 2018.09.13. A Pulzus kutatási applikációban (pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettek ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint – írta a Pulzus.

Kétharmad vagy sem?

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, egy nappal a szavazás után. A kormány továbbra is azzal próbálja eltagadni a bírálatot, hogy a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, vagyis a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni. Korábban – mint arról lapunk is írt – az EP elnöke, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot erősítő Antonio Tajani hagyta jóvá a testület jogi szolgálatának a véleményét, amely szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.
Antonio Tajani EP-elnök a vitán. Májusig meg kell állapodni Fotó: Európai Parlament
Az EP-döntés mellett kiállt az Európai Bizottság (EB) is. – A Bizottság osztja az EP jelentésében szereplő aggodalmakat, különösen az alapvető jogok tiszteletben tartására, a korrupcióra, a romákkal való bánásmódra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó megállapításokat – mondta csütörtökön Margaritisz Szkinasz, az EB szóvivője a Népszava brüsszeli tudósítójának kérdésére. Megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban valóban úgy fogalmazott, ha EP-képviselő lenne, megszavazta volna a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárásra felszólító állásfoglalást. De arra nem válaszolt, hogy akkor miért nem az uniós szerződések őrének szerepével felhatalmazott Európai Bizottság szólította fel a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot az eljárás megindítására? A szóvivő ugyanakkor világossá tette, hogy az uniós végrehajtó testület inkább kötelezettségszegési eljárások útján próbál eredményeket elérni a Brüsszel és Budapest közötti vitákban.

Ellenzéki tüntetés, hiányzókkal

Közösen tüntet vasárnap az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Sargentini-jelentés elfogadása után. Az esemény szervezőinek az a célja, hogy megmutassák, „Magyarország sokkal több Orbán Viktornál és hogy nem lehet semmibe venni európai értékeinket, jogainkat, szabadságunkat.” A tüntetést az a három magyar párt szervezi, amelynek képviselői szerdán az Európai Parlamentben megszavazták a Sargentini-jelentést. A tüntetést szeptember 16-án, 16 órától tartják a budai Bem téren, a tervek szerint beszédet mond az MSZP, a DK és a Párbeszéd elnöke is. A Tóth Bertalan MSZP-elnök, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök által aláírt közlemény szerint pártokat és civil szervezeteket is várnak a demonstrációra, valamint „mindenkit, aki elutasítja az Orbán rezsim rombolását”. Az LMP ugyanakkor biztos, hogy nem csatlakozik MSZP-s tüntetéshez - legalábbis ezt mondta az atv.hu-nak Keresztes László Lóránt az párt társelnöke. A Jobbik szintén nem tervezi a részvételét az eseményen, hiszen szerintük a Sargentini-jelentés akár a Gyurcsány-Bajnai korszakig is visszanyúlhatna. NÉPSZAVA

Szerző
Frissítve: 2018.09.13. 21:17