Állami kudarc: aki közmunkás volt, jó eséllyel az is marad

Publikálás dátuma
2018.09.14 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni – derült ki egy lapunk birtokába került belügyi felmérésből. Az érintettek többsége beleragadt a helyzetébe, és bármiféle jövedelem nélkül marad, ha közmunka sem jut.
Az állami munkaügyi szervezet olyan kevés közmunkást tud piaci munkahelyhez segíteni, hogy már saját maga is elismeri a kudarcot. Lapunk birtokába került a Belügyminisztérium (BM) egy nemrég készült, nem nyilvános belső elemzése, amelyben az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni. Ugyanakkor tavaly már a közmunkából kilépők 18 százaléka dolgozott piaci munkahelyen hat hónap elteltével, vagyis 15 százalék körül van azok aránya, akiket felszívott a betanított munkára épülő cégek világa. Más kérdés, hogy a gazdaság esetleges visszaesésekor épp ez az alacsony iskolázottságú réteg lesz az, amelyiket elsőként teszik majd megint az utcára. Egy másik adat is azt igazolja, hogy a közfoglalkoztatottak többsége beleragad ebbe a helyzetbe. A lapunk birtokába került anyagban az olvasható, hogy a júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el. Talán ennél is kínosabb az, hogy a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni. A megyék közül Csongrád a legaktívabb, ott a szakképzettek 78 százalékának legalább egy állást felajánlottak, míg máshol újabb közmunkát sem kínáltak.
Egy szempontból viszont túl is teljesített az állami foglalkoztatási rendszer. Miközben a kormány szándéka hivatalosan az volt, hogy idén havi átlagban 160 ezer közmunkásnak adjon munkát, valójában csak 142.930 embert tartottak nyilván ilyen státusban, jövőre pedig már csupán 123 ezer közmunkás foglalkoztatásával számolnak. A létszámcsökkenés ráadásul már nem csak az állam döntésén alapul, sok közmunkaprogramba nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének. Amiben nincs változás, az a közfoglalkoztatás területi megoszlása: Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban dolgozik az ország közmunkásainak harmada.
A minisztériumi értékelés kiemeli, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak nagy vihart kavart többezres elküldéséről a BM megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül döntött a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.. Tűzoltásként a közmunkáért felelős tárca végül arra utasította a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőit, hogy azonnal keressenek más munkalehetőséget ezeknek az embereknek, hiszen foglalkoztatásuk költségeit erre az évre betervezték. A felhívás eredményéről nincs hír.
A belügyi tárca szakemberei a kormány számára készített összefoglalóban kimondják, hogy a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt: „A közfoglalkoztatottak és a még ilyen munkához sem jutó álláskeresők elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak”, miközben „nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közmunka nélkül az álláskeresők”. Ennek ismeretében még döbbenetes az, amit a közelmúltban megírt lapunk: a kormány a foglalkoztatást helyettesítő 22 800 forintos támogatás feltételeinek szigorítását és a szociális szövetkezetek működésének korlátozását javasolja.

Az állam sem számol velük hosszú távon

Mivel hosszú ideje az állami szervezetek és vállalatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, egy tavaly márciusi kormányhatározat azt a feladatot adta a belügyi tárcának, hogy mérje fel, vajon az állami intézményekben közmunkásként foglalkoztatottak közül hány embert vennének fel állományba és a lépés mennyibe kerülne a kormánynak. A kabinet májusban egyszer már tárgyalt a felmérés eredményéről, de nem tudni milyen vélemények hangzottak el, mert a részletes megvitatását elhalasztották az év második felére. Egyelőre annyi biztos, hogy a több mint 34 ezer állami intézménynél dolgozó közmunkásból mindössze 5759 embert tudnának állományba venni, persze csak akkor, ha munkabérük fedezetét megkapnák a kormánytól. Szinte kizárólag szakképzett és kipróbált dolgozók jöhetnének számításba, akiket irodai munkán vagy a közmunkások munkairányítójaként tudnak elképzelni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint azért magas a betöltetlen közmunkás helyek száma, mert a munkát keresők többségnek alacsony az iskolai végzettsége vagy rossz az egészség állapota. A MÁV-nál például idén márciusban majdnem 400 üres álláshelyre nem találtak alkalmas embert.

2018.09.14 06:00
Frissítve: 2018.09.14 06:00

Drágán és kevés meleget ad a kompenzációs tűzifa

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:30
A Somogy megyei Várdán élő Béres Bernadették nagyon várják már a kompenzációs tűzifát, mert saját készletük kifogyóban van
Fotó: / RADÓ FERENC
Büszkén hirdeti a kormány, hogy 12 ezer forinttal segíti a fával fűtőket. Csakhogy nincs elég fa, ráadásul a költségek miatt ez az összeg egy hétnyi tüzelőt jelent csak.
– Jól kiszúrtak velünk! – jellemezte tömören a 12 ezer forintos állami tűzifa-támogatást egy baranyai falu polgármestere. – Ha úgy vesszük, velem duplán is kicsesztek, hiszen magam is fával tüzelek, így én is megkapom majd a fát, ami messze nem annyi, mint amit nyom a propaganda, másfelől viszont, mint önkormányzati vezetőnek, a nyakamba szakadt az egész rohadt adminisztráció és szervezés. A dühös polgármester szerint ez az egész mizéria jellemző az országra: A választások előtt Orbán Viktor bedobott egy ötletet a gázkompenzációról, aztán később valakinek eszébe jutott, hogy ez így igazságtalan a szénnel és tűzifával fűtőkre nézve, erre a nyáron újabb döntés született, de a pályázat elcsúszott, a pénz későn jött meg, a szervezést és a lebonyolítást pedig az önkormányzatokra lőcsölték. – Ráadásul a sok okos azt is elfelejtette, hogy a fa nem vezetéken megy a házakhoz, azt bizony szállítani és hasogatni kell, de erre már nem adtak pénzt. Magyarázkodni persze nekem kell az embereknek, miért csak a fele-harmada fát kapja majd, mint amiről a kormánytól hallott – dühöngött a polgármester. A faluvezetőhöz hasonlóan panaszkodott több dél-dunántúli település első embere is, egységesen állították: a kormány a kompenzációval csúnyán megvezette az érintetteket. Orbán Viktor még a választások előtt a Facebookon jelentette be, „a hideg télre tekintettel” minden család 12 ezer forintos támogatást kap. A gázzal fűtők esetében ez nem is okozott problémát, hiszen az elkövetkező számlákon jóváírták az összeget, a tűzifával és szénnel fűtők viszont nem kaptak semmit. Hosszas vita után végül nyáron döntés született, az érintettek is jogosultak a 12 ezres támogatásra, igaz, erre már jelentkezniük kellett. A településeknek kellett összegyűjteniük, hányan kaphatják meg a tűzifát, s október közepéig kellett jelentkezniük a támogatásra – országosan végül a cirka 800 ezer fával fűtő háztartás alig fele, 372 ezer lett jogosult. – Nagyon figyelni kellett az összeírásnál, ugyanis a vegyes tüzelésű kazánokkal fűtők már a gázzal megkapták a kompenzációt, így ők nem jelentkezhettek – magyarázta egy somogyi faluvezető. – Mivel jellemzően a legszegényebbek fűtenek fával, mindenki nagyon várta, mikor jön meg a pénz, hiszen csak az érkezése után lehetett rendelni, de csak néhány nappal karácsony előtt jelent meg az önkormányzat számláján. Vagyis érdemben már csak az új évben lehetett intézkedni, ám a támogatást szigorú feltételekhez kötötték. – Három árajánlatot kellett kérni, majd szerződést kötni egy tűzifa-értékesítéssel foglalkozó céggel – magyarázta a somogyi falu polgármestere. – Ezt meg is tettük, csakhogy ettől még nem lesz fája az embereknek, hiszen a szállítást is meg kell szervezni. Mivel a környéken a tűzifa az erdészetnél a legolcsóbb, így velük állapodtunk meg, de az árban nincs benne a házhoz szállítás, erről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Ha egy-egy fuvarra össze is állnak többen, családonként akkor is három-négyezer forint a költség. Ráadásul, tette hozzá a faluvezető, a gázzal fűtőkhöz képest arányaiban is rosszul járnak tűzifások, hiszen míg a 12 ezer forint egy gázos lakás havi díjának több mint fele, addig ugyanennyi pénzért a legjobb esetben is csak fél erdei köbméter tűzifát lehet venni, ami úgy 10-12 napra elegendő. Sok helyen viszont még ennyi sem jut. – Megkérdeztük az embereket, mi a jobb, ha maguk intézik a szállítást, vagy ha a falu? – állította a baranyai település vezetője. – Persze az utóbbira voksoltak, tehát az önkormányzat intéz mindent. Így viszont a 12 ezer forintból lejön a szállítás díja, ráadásul a fát áfásan kapjuk, köbméterét bruttó 28 ezer forintért, vagyis 0,3 köbmétert tudunk adni családonként. Az nagyjából 8-9 napra elég… ha minden jól megy, február elején meg is kapja mindenki. Ha kevés is, de legalább lesz, akadnak ugyanis olyan települések, ahol még az ajánlatokat sem kérte meg az önkormányzat, azaz könnyen előfordulhat, hogy a fűtési szezon befejeztével jutnak csak a tűzifához a jogosultak. – Év elején rengeteg a dolgunk, s csak egy adminisztrátor segíti a munkámat, így még nem volt időnk lépni – ismerte el egy dél-somogyi falu polgármestere. – Az emberek persze rágják a fülemet, de nem én tehetek róla, hogy az eredeti határidő, vagyis december 31. előtt néhány nappal jött csak meg a pénz. Még szerencse, hogy legalább azt belátták az okosok Budapesten, hogy ennyi idő alatt nem lehet semmit csinálni, s 2019 végéig meghosszabbították a határidőt. – Február közepére kalodázva a házaknál lesz a fa – mondta Varga András, a somogyi Várda polgármestere. – Amint megjött a pénz a számlánkra, megkérdeztük az érintetteket, fabrikettet vagy tűzifát akarnak, s miután mindenki az utóbbira szavazott, gyorsan ajánlatokat kértünk, s meg is állapodtunk az egyik forgalmazóval: fél-fél erdei köbmétert kap a 25 érintett család. Persze nem jutna ennyi, ha a szállítást és a hasogatást is beleszámolnánk, de ezek árát átvállalta az önkormányzat, így nálunk mindenki ténylegesen 12 ezer forintnyi tüzelőt kap. Béres Bernadették már nagyon várják, hogy megérkezzen a tűzifa: az idén eddig tíz mázsa szenet és kilenc köbméter fát tüzeltek el, s még legalább ugyanennyi kell a fűtési szezon végéig. – Ha nincs a három köbméter szociális tűzifa, nem tudom, mivel fűtenénk – tárta szét a kezét a várdai asszony. – A jó fűtőértékű keményfa köbmétere 26-28 ezer forint, azaz ha nekünk kellene mindent fizetni, több mint negyedmilliót füstölnénk el a kéményen át. És nem tudunk spórolni a gyerekek miatt. Nem véletlen tehát, hogy annyian várják a kompenzációs fát: a legszegényebbek ugyanis képtelenek kifizetni az elmúlt években háromszorosára drágult normál tűzifát, s feketén próbálják beszerezni a tüzelőt.

Elcsalt köbméterek, trükkös nepperek

– A hirdetések jelentős része átverés: vizes puhafát kapnak az érintettek, aminek gyenge a fűtőértéke – magyarázta egy somogyi tűzifa-kereskedő. – Mi viszont figyelünk rá, hogy tényleg jó fát adjunk, igaz, ez drágább. A legtöbb kereskedőnél általában lehet alkudni: számla nélkül nemcsak az áfát szokták elengedni, de még 10-15 százalékos engedményt is adnak. – Idejön az idős házaspár, hogy venne három köbmétert, nekik egy ilyen engedmény úgy 25 ezer forint, esetleg az egyikük nyugdíjának a harmada – ismerte el egy vállalkozó. – Én meg simán eltüntetem azt a kis lyukat a pénztárgépben. Az ellenoldalt az internetes magánhirdetések jelentik, melyek között valóban akadnak gyanúsan kedvező ajánlatok is. Az egyik somogyit felkeresve már az elején gyanús lett, noha a hirdetési képen kalodázott fa volt látható, a helyszínen már ömlesztett rönkökről beszélt az eladó. Hamarost az is kiderült, akác helyett nyárfa kerülne a kályhába, ráadásul szinte teljesen friss vágású, azaz nagyon vizes. – A sok szerencsétlen kisnyugdíjas viszont nem tehet mást, csak az árat nézi – mondta a somogyi tűzifa-kereskedő. – De sokszor még az önkormányzatok is. Kapnak pénzt szociális tűzifára, és egy ilyen ajánlat elcsábítja őket, hiszen adott esetben mondjuk nem 150, hanem 320 köbméter fát tudnak venni. Hogy szar minőség? Az sok faluvezetőt nem foglalkoztat, csak az érdekli, hogy elmondhassa: minden család a három helyett öt köbmétert kapott. Meleget nem ad, de jól mutat az udvaron.

2019.01.17 07:30
Frissítve: 2019.01.17 07:30

Moszkvának tett gesztus Aszódi menesztése

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:45
Süli János és Aszódi Attila. Kettejük konfliktusa is szerepet játszhatott a felmentésben
Fotó: Népszava/ Vajda József
„Túl sokat jár az amerikai nagykövetségre” - egy energetikai cég vezetője szerint még ezt is terhére rótták Aszódi Attilának Süli János környezetében. A Népszavának többen is arról beszéltek a kedden menesztett, paksi bővítésért felelős államtitkárral kapcsolatban, hogy már régóta megromlott a viszony közte és a bővítést tárca nélküli miniszterként vezető Süli János között. Ennek több forrásunk szerint is jelentős részben oka volt két ember közötti „kulturális különbség” is: „Aszódi Sülinél egy generációval fiatalabb, nyelveket beszélő, széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező egyetemi ember, teljesen más világ, mint a miniszter, ráadásul ezt nem is nagyon rejtette véka alá” - mondta egy ismerőse. Arról más is beszélt, hogy Aszódi szívesen érzékeltette műveltségbeli fölényét beszélgetőpartnereivel szemben, amikor erre lehetőség volt, a Napi.hu-n róla megjelent portréban pedig azt írták, egyenesen életcéljának tekintette a Süli János képviselte generáció meghaladását az atomiparban. Ez persze önmagában nyilván nem lett volna ok a kirúgására, de szintén több, az energetikában jártas forrásunk arról beszélt, hogy az államtitkár ragaszkodása a szakmai sztenderekhez idővel egyre terhesebbé vált politikailag, hiszen a beruházás jelentős csúszásban van. Emiatt az orosz fél már többször jelezte elégedetlenségét informálisan. Mint megírtuk, a fő problémát a beruházás engedélyeztetésének elhúzódása jelenti, ami főleg abból adódik, hogy a Roszatom sokszor egyszerűen képtelen megfelelni az európai szabványoknak. (Ugyanez a helyzet egy finnországi atomerőmű építésnél is, ez szintén jelentős csúszásban van.) Emiatt viszont tavaly már törvénymódosítással enyhítették az engedélyeztetésben résztvevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeket, ami viszont a nukleáris biztonságot is veszélyeztetheti akár szakértők szerint. Itt érdemes megemlíteni, hogy iparági hírek szerint a csúszásért az oroszok a magyar felet okolják, amely állítólag arra hivatkozik, hogy az oroszok rendre a nemrég elkészült Leningrad 2 nevű atomerőművük terveinek újrahasznosításával próbálkoznak, kevéssé érzékenyen a hazai jogszabályokra. Tény, az oroszok az első körben még az egyszerű felvonulási épületek engedélykérelmét se voltak képesek a magyar előírásoknak megfelelően elkészíteni.
Süli János sokkal jobb viszonyt ápol az oroszokkal, egy forrásunk szerint néhányan a szakmában egyenesen „orosz bérencnek” nevezik, amit viszont a miniszter erősen sérelmez. Ennek ellenére az elégedetlenséget vele kapcsolatban is érezni orosz részről, a 24.hu nemrég egyenesen közeli menesztését jósolta, amit viszont akkor mindenki cáfolt. Egy, a fejlesztéshez közel álló forrásunk viszont úgy fogalmazott Aszódi elbocsátása kapcsán: Moszkva valószínűleg nem éri be ennyivel és „nem engedi el a csontot” addig, amíg a magyar fél rá nem üti a pecsétjét a magyar atomerőmű orosz terveire.
Egy miniszter menesztése persze a kudarc beismerése lenne Orbán Viktor számára is, Aszódiból azonban könnyen lehetett felelőst faragni és menesztésével megpróbálni – legalább ideiglenesen – leszerelni az orosz elégedetlenséget.
2019.01.17 06:45
Frissítve: 2019.01.17 06:45