Állami kudarc: aki közmunkás volt, jó eséllyel az is marad

Publikálás dátuma
2018.09.14 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni – derült ki egy lapunk birtokába került belügyi felmérésből. Az érintettek többsége beleragadt a helyzetébe, és bármiféle jövedelem nélkül marad, ha közmunka sem jut.
Az állami munkaügyi szervezet olyan kevés közmunkást tud piaci munkahelyhez segíteni, hogy már saját maga is elismeri a kudarcot. Lapunk birtokába került a Belügyminisztérium (BM) egy nemrég készült, nem nyilvános belső elemzése, amelyben az áll: júniusban a közvetítési kísérletek mindössze 3,3 százaléka volt sikeres, majdnem 89 százaléka kudarccal végződött, mintegy 8 százalék eredményét pedig nem tudták rögzíteni. Alkalmi munkára – mostani nevén egyszerűsített foglalkoztatásra – pedig az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni. Ugyanakkor tavaly már a közmunkából kilépők 18 százaléka dolgozott piaci munkahelyen hat hónap elteltével, vagyis 15 százalék körül van azok aránya, akiket felszívott a betanított munkára épülő cégek világa. Más kérdés, hogy a gazdaság esetleges visszaesésekor épp ez az alacsony iskolázottságú réteg lesz az, amelyiket elsőként teszik majd megint az utcára. Egy másik adat is azt igazolja, hogy a közfoglalkoztatottak többsége beleragad ebbe a helyzetbe. A lapunk birtokába került anyagban az olvasható, hogy a júniusban nyilvántartott közmunkások 80,6 százaléka az előző három évből legalább egyet már közfoglalkoztatottként töltött el. Talán ennél is kínosabb az, hogy a felmérés szerint a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni. A megyék közül Csongrád a legaktívabb, ott a szakképzettek 78 százalékának legalább egy állást felajánlottak, míg máshol újabb közmunkát sem kínáltak.
Egy szempontból viszont túl is teljesített az állami foglalkoztatási rendszer. Miközben a kormány szándéka hivatalosan az volt, hogy idén havi átlagban 160 ezer közmunkásnak adjon munkát, valójában csak 142.930 embert tartottak nyilván ilyen státusban, jövőre pedig már csupán 123 ezer közmunkás foglalkoztatásával számolnak. A létszámcsökkenés ráadásul már nem csak az állam döntésén alapul, sok közmunkaprogramba nem találnak annyi embert, ahányat felvehetnének. Amiben nincs változás, az a közfoglalkoztatás területi megoszlása: Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban dolgozik az ország közmunkásainak harmada.
A minisztériumi értékelés kiemeli, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak nagy vihart kavart többezres elküldéséről a BM megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül döntött a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.. Tűzoltásként a közmunkáért felelős tárca végül arra utasította a megyei és a fővárosi kormányhivatalok vezetőit, hogy azonnal keressenek más munkalehetőséget ezeknek az embereknek, hiszen foglalkoztatásuk költségeit erre az évre betervezték. A felhívás eredményéről nincs hír.
A belügyi tárca szakemberei a kormány számára készített összefoglalóban kimondják, hogy a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt: „A közfoglalkoztatottak és a még ilyen munkához sem jutó álláskeresők elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak”, miközben „nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közmunka nélkül az álláskeresők”. Ennek ismeretében még döbbenetes az, amit a közelmúltban megírt lapunk: a kormány a foglalkoztatást helyettesítő 22 800 forintos támogatás feltételeinek szigorítását és a szociális szövetkezetek működésének korlátozását javasolja.

Az állam sem számol velük hosszú távon

Mivel hosszú ideje az állami szervezetek és vállalatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, egy tavaly márciusi kormányhatározat azt a feladatot adta a belügyi tárcának, hogy mérje fel, vajon az állami intézményekben közmunkásként foglalkoztatottak közül hány embert vennének fel állományba és a lépés mennyibe kerülne a kormánynak. A kabinet májusban egyszer már tárgyalt a felmérés eredményéről, de nem tudni milyen vélemények hangzottak el, mert a részletes megvitatását elhalasztották az év második felére. Egyelőre annyi biztos, hogy a több mint 34 ezer állami intézménynél dolgozó közmunkásból mindössze 5759 embert tudnának állományba venni, persze csak akkor, ha munkabérük fedezetét megkapnák a kormánytól. Szinte kizárólag szakképzett és kipróbált dolgozók jöhetnének számításba, akiket irodai munkán vagy a közmunkások munkairányítójaként tudnak elképzelni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint azért magas a betöltetlen közmunkás helyek száma, mert a munkát keresők többségnek alacsony az iskolai végzettsége vagy rossz az egészség állapota. A MÁV-nál például idén márciusban majdnem 400 üres álláshelyre nem találtak alkalmas embert.

2018.09.14 06:00
Frissítve: 2018.09.14 06:00

Leléptették a tisztifőorvost

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:42

Fotó: /
Információink szerint kedden fölmentette tisztifőorvosi posztjáról Kovács Attilát, Kásler Miklós humán miniszter.
Úgy tudjuk: a szakember a főosztályvezetőként egyelőre maradt az államigazgatásban. Október elsején kezdte meg működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelynek vezetésével országos tisztifőorvosként Kovács Attilát bízta meg a miniszter. Egyebek mellett az ő feladata lett volna tiszti főorvosként koordinálni az új népegészségügyi program elkészítését. A miniszter és Kovács Attila augusztus közepén közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ősztől indul, és a következő két évben mintegy 2,4 millió 50 és 70 év közötti férfi és nő vesz majd részt. A komplett szűrési program végig viteléhez szükséges feltételek biztosításával azonban még mindig adós a szakpolitika.
Szerző
Témák
váltás
2018.11.20 20:42

A Gruevszki-kormányzás áldozatainak is menedékjogot kérnének

Publikálás dátuma
2018.11.20 19:50

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Olyan elbánást kérnek a menekültügyi eljárásban, mint amiben a volt miniszterelnök részesült.
Egy macedón civil szervezet, a „Zöld Nagyító”, amely önmeghatározása szerint elkötelezett a jogállamiság mellett, arra szólítja fel azokat, akik Nikola Gruevszki kormányától szenvedtek el visszaéléseket, hogy ők is kérjenek menedékjogot Magyarországon – vette észre a 24.hu. Közleményüket azoknak címzik, akiket a különleges erők brutálisan letartóztattak, semmibe vették az ártatlanságuk vélelmét, alaptalanul tartották őket őrizetben, nem részesültek tisztességes tárgyalásban, bizonyíték nélkül ítélték el őket és egyéb módon igazságtalan elbánásban részesültek. A szervezet azt kéri az érintettektől, hogy jelentkezzenek telefonon vagy irodáikban, ők pedig segítenek a szükséges dokumentáció összeállításában. Azt írják, ugyanolyan elbánást kérnek a menekültügyi eljárásban, mint amiben a volt miniszterelnök részesült.
„A demokratikus Magyarország mindannyiunkkal ugyanúgy járjon el, mint Nikola Gruevszkivel!”
– írják a közleményben.

Őrizetbe vették Gruevszki unokatestvérét

A 24.hu azt írja, szökés veszélye miatt őrizetbe vették a macedón belső elhárítás volt vezetőjét, Szaso Mijalkovot, aki a Magyarországra szökött volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki unokatestvére. A Makfax szerint a különleges ügyészi hivatal közölte: megelőző intézkedésként kérték a bíróságot, hogy rendelje el Mijalkov harmincnapos őrizetét. Ezzel ő a harmadik őrizetbe vett volt kormánytisztviselő Kiril Bozsinovszki és Mile Janakieszki után – előbbi a kormány főtitkára, utóbbi közlekedési és kommunikációs miniszter volt Gruevszki kormányzása idején.

2018.11.20 19:50
Frissítve: 2018.11.20 21:56