Az államtitkár nem áll szóba a csigajelmezben sprintelő aktivistákkal

Publikálás dátuma
2018.09.13 15:51

Fotó: /
Bár írásban megígérte Mosóczi László, a közlekedésért felelős helyettes államtitkár végül mégis mégsem akar találkozni a nemrég a Debrecen-Mátészalka közötti vonatot csigajelmezben futva megelőző civil aktivistákkal.
Mint arról több sajtóorgánum, így a Népszava is beszámolt, a 2015 óta működő szabolcsi civil csoport, a MátészalkaLeaks aktivistái régóta küzdenek, hogy teljes hosszában felújítsák a Debrecen-Mátészalka vasútvonalat. Ez mára annyira lerohadt, hogy a vonatok az óránkénti 80 kilométeres sebesség helyett csak 20-60 kilométer per órával tudnak csak vánszorogni, amivel megnehezítik a Mátészalka-Debrecen vasútvonal mentén élők életét. Bár a vasútvonal felújítását betervezték a 2014-2020-as tartó uniós ciklus fejlesztései közé, a civilek szerint a beruházást nem készítették elő megfelelően, így ebben a ciklusban biztosan nem valósul meg. Erre válaszul készítette a MátészalkaLeaks csoport az elhíresült videóját, amelyben a csigajelmezbe öltözött aktivistájuk könnyedén leelőzte a lepusztult sínpáron közlekedő vonatot. Miután az akciót a média felkapta, a csoport meghívta a közlekedésért felelős helyettes államtitkárt egy szatmári ebédre és beszélgetésre. Írásbeli válaszában Mosóczi hajlandónak mutatkozott a találkozóra, igaz – mint írta – szeptember 15-ig nem ér rá, de utána, szeptember második felében vagy októberben szívesen találkozik velük.
Helyette azonban most a kormánypárti Magyar Idők üzent: a kormányszócső „értesülései szerint” Mosóczi László ugyan az eredetileg szakmai háttérbeszélgetésre szóló felkérést elfogadta, de az egyeztetés – a politikai színezetű sajtókampány miatt – „a közeljövőben nem valósul meg.” A napokban levélben üzent a civileknek Mosóczi tárcája, pontosabban az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya is, a levelet szó szerint közöljük: „A minisztérium komolytalan, politikai célú akciókban nem kíván részt venni. A tárca inkább a hazai közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgozik, amire 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a kormány. Mátészalka térségében a gyorsabb és színvonalasabb közlekedésért egyebek mellett előkészítés alatt áll az M49 autóút megépítése az M3 autópályától az országhatárig.” Lapunk levélben megkérdezte a helyettes államtitkárt, hogy mit ért „politikai színezetű sajtókampány” alatt, de válasz eddig nekünk sem érkezett.
„Nem politizálunk, helyi közügyeket képviselünk” - mondta Lintényi Levente a MátészalkaLeaks csoport közösségszervezője. Szerinte érthetetlen, hogy miféle politikai színezetű akcióról beszélt a Magyar Idők. Lintényi leszögezte sem ő, sem a csoport „keménymagjának” számító többi tagja nem párttag. „A választások előtt már megvádoltak azzal, hogy indulni akarunk a választásokon” – mondta Lintényi. A szervezet 2015-ös alapítása óta rendre politikamentesen, a helyi emberek életét megnehezítő-megkeserítő ügyek miatt emeli fel a hangját. Így többek között akadálymentesítésért, de már jó ideje noszogatják a helyi döntéshozókat a vasút felújításáért, mivel lehetetlen állapot, hogy az országrész települései úgyszólván alig érhetőek el vasúton. Jó példa, hogy a Zajta községből kiinduló „hétmérföldes” vonat nagyjából hét óra alatt jut fel Budapestre.
A csoport egy olyan javaslatcsomagot állított össze, amivel szerintük bizonyítják azt, hogy nem politikai célok vezérlik őket, hanem csak a lakókörnyezetükért tenni akarás. A javaslatcsomag egyik elemének megvalósításával a vasúttársaság éppenséggel 55 millió forintot spórolna, amelyből a Mátészalka-Debrecen vasútvonalon akár új járatokat lehetne beállítani, de juthatna pénz a vasúti kocsik kisebb felújítására is, és mindezt a nélkül, hogy a szolgáltatás színvonala csökkenne.  Ráadásul a Magyar Idők mostani cikke arról értekezett, hogy „felújítják a Mátészalkai vonalat”. Lintényi szerint ez porhintés: amiről az írás újdonságként beszél, az egy régóta ismert felújítás, ahol a 78 kilométernyi szakaszból mindössze egy 10 és egy 16 kilométeres részt javítanának fel az 2020 és 2021-ben lesz. Ugyanakkor szerinte közben meg azok a szakaszok rohadnak le, amelyek ma még úgy-ahogy alkalmasak 80 kilométer körüli sebességre. „Mifelénk az adott szó kötelez” – mondta az államtitkár cikkbe csomagolt elutasító válaszáról a közösségszervező. Ők továbbra is elvárják Mosóczit egy beszélgetésre. „Mi nem adjuk fel, továbbra is fel fogjuk hívni a felújítás fontosságára a döntéshozók figyelmét, hiszen egy 825 ezres éves utasforgalmú vasútvonalról van szó” – üzent a civil aktivista.
2018.09.13 15:51

Környezeti hatásvizsgálat nélkül épülhet óriási sporthotel Budajenőn

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A közel 6 hektáros területen négy négyemeletes épület, bennük több száz szoba és egy wellness-fürdő is helyet kapna. A kormányhivatal nem gondolja, hogy ennek jelentős környezeti hatása lehetne.
Hatalmas beruházás előkészületei zajlanak Budajenő határában; egy 5,8 hektáros területen 4 - egyenként 4 emeletes - épületből álló sporthotel épülhet, írja az Mfor.hu. Mindez a zöldhatóság számára benyújtott előzetes vizsgálati dokumentumokból derül ki. Mint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának október 30-i határozata meglepő módon megállapítja: a Dominium Invest Kft., mint beruházó által tervezett hatalmas komplexumnak, a Grapehill Sport Hotel létesítésének
"jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".
Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a négy szabadon álló épület pince, földszint és 3 emelet szintekkel kerül megépítésre. Többek közt 253 apartman és egy wellness fürdő kap bennük helyet, naponta 400 vendéggel számolnak a beruházók. A megvalósítást jövőre tervezik.
2018.11.16 08:04

800 milliót költött eddig indokolatlan nyugati irodákra az MNB

Publikálás dátuma
2018.11.16 07:38

Fotó: BELGA MAG / Belga/ YORICK JANSENS
A New Yorkban, Párizsban, Rómában és Hamburgban működő irodákban - melyek létét nem sikerült a Magyar Nemzeti Banknak meggyőzően magyarázni - havi fél és egymillió forint közti fizetéseket kapnak az alkalmazottak is.
2015 óta több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg, írja a 24.hu. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy ezekben min dolgoznak:
  • a helyi gazdasági intézmények munkáját követve tartják azokkal a kapcsolatot;
  • olvassák a helyi újságokat, gazdasági hírösszefoglalókat írnak;
  • figyelik a helyi egyetemek munkáját, konferenciákra járnak;
  • "innovációs területeket" tartanak szemmel;
  • rendezvényekre járnak az MNB nevében.
Az irodák megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte a fenti feladatok jórészt nem tartoznak az MNB kötelezettségei közé. A kapcsolattartáshoz nem kell személyes jelenlét, és a központi bankok körében ezért nem is szokás külföldi irodákat bérelni. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el, félállásban.
Mint a 24.hu közérdekű adatigényléssel kiderítette, az irodák 2-4 tagú stábjának lakhatási támogatására is óriási pénzeket, csaknem 200 millió forint közpénzt fordított az MNB. Ezen felül a fizetésük is 201 millióba fájt eddig az adófizetőknek. A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Erre jön még az egységes évi 540 ezres béren kívüli juttatás.
A szakmailag nem különösebben indokolható költések sora ezzel még mindig nem ért: a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi.
2018.11.16 07:38