Trump ma már büntetné a külföldi beavatkozást

Publikálás dátuma
2018.09.13 21:01

Fotó: DPA/Consolidated News Photos/
A mai napig folyik a vizsgálat, hogy az oroszoknak köszönheti-e hivatalát az Egyesült Államok elnöke. Trump igazából nem tehet mást, előre menekült.
Bár Donald Trump amerikai elnöknek még mindig nem sikerült egyértelműen bebizonyítania, hogy nem az orosz beavatkozásnak köszönheti 2016-os választási győzelmét, most rendeletet írt alá a választásokba történő beavatkozások szankcionálásáról. Ennek értelmében büntető intézkedésekkel sújtják azokat a külföldi országokat vagy személyeket, illetve vállalatokat, amelyek megpróbálnak beavatkozni az amerikai választási folyamatba. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nem véletlenül emelte ki, hogy az elnök kézbe vette ezt az ügyet. John Bolton szerint Trumpnak nagyon fontos a választások és az alkotmányos folyamat sérthetetlensége. E közlés jelentősége mellett eltörpül az a bejelentése, hogy a szükségesnek vélt szankciók mértékére és formájára a külügyminisztérium és a pénzügyi tárca tesz majd javaslatot. Egy telefonon bonyolított sajtókonferencián azt is elmondta, hogy büntetni akarják az Egyesült Államokra vonatkozó dezinformációs és propagandaanyagok terjesztését is. Ehhez arra is szükség van, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) rendszeres ellenőrzéseket végezzen. A DNI vezetője, Dan Coats arról beszélt, jelenleg nem észlelik Oroszország részéről azt az intenzív beavatkozást, mint amit a 2016-os választások idején lehetett tapasztalni. Azt viszont nem zárta ki, hogy a novemberi választásokig ez még erősödhet.  Emlékezetes, amerikai hírszerzési adatok szerint az oroszok beavatkoztak a 2016-os kampányba, s ennek jelentős szerepe lehetett abban, hogy a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton vesztett Trumppal szemben. A megválasztott elnök az idén nyáron Helsinkiben tartott csúcstalálkozó után viszont azt közölte, teljesen elhitte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkvának nem volt köze a számítógépes támadásokhoz. Emiatt Washingtonban újabb éles bírálatokkal kellett Trumpnak szembenéznie. Az elnök helyzete amúgy sem látszik biztosnak. Többször is boszorkányüldözésnek nevezte azt a vizsgálatot, amelyet az orosz beavatkozás ügyében még mindig folytat Robert Mueller, különleges ügyész. Ráadásul a New York Timesban nemrég megjelent egy névtelen szerző cikke, amely kétségbe vonta az elnök vezetői képességeit. Trump az igazságügyi minisztérium vizsgálatát szorgalmazta, mert a szerző állítólag a Fehér Házban dolgozik. Bob Woodward, a The Washington Post tekintélyes publicistája viszont könyvet írt, s ebben az szerepel, hogy Donald Trump elnöksége "teljes idegösszeomlást" jelent Amerikának. 
2018.09.13 21:01

Veszélyben Rosenstein pozíciója

Publikálás dátuma
2018.09.24 21:22

Fotó: AFP/ SAUL LOEB, BRENDAN SMIALOWSKI
Csütörtökön beszélhet személyesen Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes Donald Trumppal a saját sorsáról, miután az terjedt el, hogy titokban hangfelvételt készített az elnök szavairól, és szervezkedett az elmozdítása érdekében. Hétfőn úgy hírlett, hogy távozik a posztjáról. Később azonban a Fehér Ház szóvivője közölte: még csak  telefonbeszélgetést folytatott az elnökkel, és majd akkor ülnek le egymással, amikor Trump visszatér New Yorkból. Rosenstein volt az, aki megbízta Robert Muellert, hogy különleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánystábja a 2016-os elnökválasztási kampányba beavatkozni próbáló Oroszországgal. Trump tagadja a feltételezést, és boszorkányüldözésnek tartja a vizsgálatot. Tanácsadói azonban figyelmeztették: politikai öngyilkosság lenne, ha menesztené Rosensteint vagy Muellert, mert azt beismerésnek tekintenék. Új helyzet állt azonban elő, amikor a múlt pénteken a New York Times azt írta: tavaly Rosenstein saját maga beszélt a titkos hangfelvétel-készítésről és arról, hogy megpróbálta rávenni a Kongresszust Trump különleges eljárással történő elmozdítására. Rosenstein pontatlannak nevezte a lap állítását. 
Témák
USATrump
2018.09.24 21:22

Erőszakvád a múlt ködéből

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:19