Trump ma már büntetné a külföldi beavatkozást

Publikálás dátuma
2018.09.13 21:01

Fotó: DPA/Consolidated News Photos
A mai napig folyik a vizsgálat, hogy az oroszoknak köszönheti-e hivatalát az Egyesült Államok elnöke. Trump igazából nem tehet mást, előre menekült.
Bár Donald Trump amerikai elnöknek még mindig nem sikerült egyértelműen bebizonyítania, hogy nem az orosz beavatkozásnak köszönheti 2016-os választási győzelmét, most rendeletet írt alá a választásokba történő beavatkozások szankcionálásáról. Ennek értelmében büntető intézkedésekkel sújtják azokat a külföldi országokat vagy személyeket, illetve vállalatokat, amelyek megpróbálnak beavatkozni az amerikai választási folyamatba. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nem véletlenül emelte ki, hogy az elnök kézbe vette ezt az ügyet. John Bolton szerint Trumpnak nagyon fontos a választások és az alkotmányos folyamat sérthetetlensége. E közlés jelentősége mellett eltörpül az a bejelentése, hogy a szükségesnek vélt szankciók mértékére és formájára a külügyminisztérium és a pénzügyi tárca tesz majd javaslatot. Egy telefonon bonyolított sajtókonferencián azt is elmondta, hogy büntetni akarják az Egyesült Államokra vonatkozó dezinformációs és propagandaanyagok terjesztését is. Ehhez arra is szükség van, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) rendszeres ellenőrzéseket végezzen. A DNI vezetője, Dan Coats arról beszélt, jelenleg nem észlelik Oroszország részéről azt az intenzív beavatkozást, mint amit a 2016-os választások idején lehetett tapasztalni. Azt viszont nem zárta ki, hogy a novemberi választásokig ez még erősödhet.  Emlékezetes, amerikai hírszerzési adatok szerint az oroszok beavatkoztak a 2016-os kampányba, s ennek jelentős szerepe lehetett abban, hogy a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton vesztett Trumppal szemben. A megválasztott elnök az idén nyáron Helsinkiben tartott csúcstalálkozó után viszont azt közölte, teljesen elhitte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkvának nem volt köze a számítógépes támadásokhoz. Emiatt Washingtonban újabb éles bírálatokkal kellett Trumpnak szembenéznie. Az elnök helyzete amúgy sem látszik biztosnak. Többször is boszorkányüldözésnek nevezte azt a vizsgálatot, amelyet az orosz beavatkozás ügyében még mindig folytat Robert Mueller, különleges ügyész. Ráadásul a New York Timesban nemrég megjelent egy névtelen szerző cikke, amely kétségbe vonta az elnök vezetői képességeit. Trump az igazságügyi minisztérium vizsgálatát szorgalmazta, mert a szerző állítólag a Fehér Házban dolgozik. Bob Woodward, a The Washington Post tekintélyes publicistája viszont könyvet írt, s ebben az szerepel, hogy Donald Trump elnöksége "teljes idegösszeomlást" jelent Amerikának. 

A barátságnak is van határa

Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.