Több együttérzést vártak a Nobel-békedíjastól

Némi önkritikát gyakorolt Aun Szan Szu Kji, Mianmar de facto miniszterelnöke a muzulmán kisebbséggel, a rohingyákkal kapcsolatos bánásmód miatt. Egyúttal első ízben foglalt állást a Reuters két újságírójának hosszú börtönbüntetése ügyében.

A Nobel-békedíjas politikus hosszú hallgatás után ejtett szót a rohingya kisebbség tömeges elűzéséről. „Így utólag visszatekintve természetesen lett volna mód arra, hogy jobban kezeljük a helyzetet” – jelentette ki röviden, de annál diplomatikusabban. A két újságíróról, akik a rohingyák elűzéséről tudósítottak, és hazaárulás miatt ítélték el őket szeptember elején hét-hét évig tartó börtönbüntetésre, azt közölte: nem újságírói tevékenységük miatt ítélték el őket, hanem mert megszegték a törvényeket. Rendre ugyanez az indok hangzik el, amikor Törökországban ítélnek el egy újságírót: nem az írásaik miatt börtönözték be őket, hanem mert terrorszervezettel álltak kapcsolatban.

Nemzetközileg is óriási felháborodást váltott ki a két újságíró, Wa Lone és Kyaw Soe Oo esete, több politikus és szervezet azonnali szabadon bocsátásukat követelte. Aun Szan Szu Kji szavai azonban nem arra engednek következtetni, hogy a kormányzat eleget tenne a felszólításoknak, és hajlandó lenne lépéseket tenni elengedésükért. A két újságírót amiatt ítélték el, mert államtitkokat szivárogtattak ki a rohingyák elűzése ügyében. A Nobel-békedíjas politikus azt is közölte, jogukban áll megfellebbezni a döntést.

Az elmúlt évben 700 ezer rohingya menekült el Mianmarból, az egykori Burmából a szomszédos Bangladesbe a rendőri brutalitás elől. Az ENSZ követelte, a hadsereg tisztjei ellen népirtás miatt indítsanak eljárást.

Aun Szan Szu Kjire nagy nyomás nehezedett, hogy szólaljon meg az újságírók ügyében, a nemzetközi közvélemény azonban aligha azt várta tőle, amit csütörtökön mondott. A héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában azzal vádolták országát, hogy hajtóvadászatot indított az újságírók ellen.