Több együttérzést vártak a Nobel-békedíjastól

Publikálás dátuma
2018.09.13 20:05

Fotó: AFP/ ATHIT PERAWONGMETHA
Némi önkritikát gyakorolt Aun Szan Szu Kji, Mianmar de facto miniszterelnöke a muzulmán kisebbséggel, a rohingyákkal kapcsolatos bánásmód miatt. Egyúttal első ízben foglalt állást a Reuters két újságírójának hosszú börtönbüntetése ügyében.
A Nobel-békedíjas politikus hosszú hallgatás után ejtett szót a rohingya kisebbség tömeges elűzéséről. „Így utólag visszatekintve természetesen lett volna mód arra, hogy jobban kezeljük a helyzetet” – jelentette ki röviden, de annál diplomatikusabban. A két újságíróról, akik a rohingyák elűzéséről tudósítottak, és hazaárulás miatt ítélték el őket szeptember elején hét-hét évig tartó börtönbüntetésre, azt közölte: nem újságírói tevékenységük miatt ítélték el őket, hanem mert megszegték a törvényeket. Rendre ugyanez az indok hangzik el, amikor Törökországban ítélnek el egy újságírót: nem az írásaik miatt börtönözték be őket, hanem mert terrorszervezettel álltak kapcsolatban. Nemzetközileg is óriási felháborodást váltott ki a két újságíró, Wa Lone és Kyaw Soe Oo esete, több politikus és szervezet azonnali szabadon bocsátásukat követelte. Aun Szan Szu Kji szavai azonban nem arra engednek következtetni, hogy a kormányzat eleget tenne a felszólításoknak, és hajlandó lenne lépéseket tenni elengedésükért. A két újságírót amiatt ítélték el, mert államtitkokat szivárogtattak ki a rohingyák elűzése ügyében. A Nobel-békedíjas politikus azt is közölte, jogukban áll megfellebbezni a döntést. Az elmúlt évben 700 ezer rohingya menekült el Mianmarból, az egykori Burmából a szomszédos Bangladesbe a rendőri brutalitás elől. Az ENSZ követelte, a hadsereg tisztjei ellen népirtás miatt indítsanak eljárást. Aun Szan Szu Kjire nagy nyomás nehezedett, hogy szólaljon meg az újságírók ügyében, a nemzetközi közvélemény azonban aligha azt várta tőle, amit csütörtökön mondott. A héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában azzal vádolták országát, hogy hajtóvadászatot indított az újságírók ellen.
2018.09.13 20:05
Frissítve: 2018.09.13 20:05

Hiába robbantottak fel négy amerikai katonát a héten, ha Trump szerint legyőzték a terrorizmust Szíriában

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:07
Amerikai őrjárat Manbídzs környékén - Illusztráció
Fotó: AFP/ Delil SOULEIMAN
19 ember halt meg egy szerdai merényletben, ám az Egyesült Államok kitart a csapatkivonás mellett.
Robbanásos merényletet követtek el az észak-szíriai Manbídzsban szerdán az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció egyik őrjárata ellen. Legkevesebb 19 halálos áldozatot követelt a támadás. Az áldozatok között van két amerikai katona és az amerikai védelmi minisztérium két civil alkalmazottja az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szerint. Az első jelentések még négy halott katonáról szóltak. További három amerikai katona megsebesült. A többi halálos áldozat a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők nevű lázadócsoport fegyveres tagjai vagy civilek.
Az Egyesült Államok kitart a szíriai csapatkivonás mellett - hangoztatta Mike Pence amerikai alelnök szerdán délután kiadott közleményében. Az alelnök leszögezte, hogy mind ő, mind Donald Trump elnök elítéli elkövetett robbantásos merényletet. Pence mindazonáltal elismételte azt, amivel Trump a csapatkivonások - egyébként a hadsereg vezetése szerint a szövetségeseik elárulásával felérő - kivonása mellett érvelt: "szétzúztuk az Iszlám Állam terrorszervezet kalifátusát és megsemmisítettük katonai képességeiket".
Donald Trump elnök december 19-én Twitter-bejegyzésben közölte, hogy "Szíriában legyőztük az Iszlám Államot, amely számomra az egyetlen ok volt arra, hogy a Trump-elnökség idején ott legyünk". Az elnök akkor úgy fogalmazott, hogy az amerikai katonákat "haza kell hozni, amilyen gyorsan csak lehet". Később változtatott az álláspontján és a katonák azonnali hazahozatala helyett a fokozatos kivonás mellett tette le a voksát.
Döntésének bírálói - köztük a részben emiatt is lemondott James Mattis védelmi miniszter - korainak tartották a kivonulást, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Állam szíriai hadállásait még korántsem sikerült úgy megsemmisíteni, hogy ne tudja újraszervezni önmagát.
Lényeges szempont továbbá, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges, a terroristák elleni háborúban nélkülözhetetlen szerepet játszó kurdok a csapatkivonások után védtelenül maradnak a Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenük is vívott "terror elleni" háborújával szemben. A NATO-tag Törökországgal szemben új szövetségest az orosz-barát, a polgárháború kirobbanásáért és vélhetően civilek elleni gáztámadásokért is felelős Aszad-rezsimben talált az eddig nyugattal szimpatizáló, Szíria negyedét is ellenőrző kurd-arab szövetség, a Szíriai Demokratikus Erők.
Lindsey Graham, a befolyásos republikánus szenátor szerdán a manbídzsi támadást követően William Barr igazságügyminiszter-jelölt meghallgatását megszakítva nyilatkozatot olvasott fel. Hangsúlyozta: ami történt, nemcsak szomorú tragédia, hanem remélhetőleg arra készteti az elnököt, hogy újragondolja a szíriai csapatkivonást. "Minden amerikai azt akarja, hogy katonáink hazatérjenek, de szerintem mindannyian azt is akarjuk, hogy amikor hazatérnek, biztonságban legyünk" - fogalmazott a dél-karolinai szenátor, aki bár Donald Trump szoros szövetségeseként ismert, de maga is többször bírálta a szíriai csapatkivonásról szóló elnöki döntést.
2019.01.17 08:07

Letartóztattak egy iráni tévés műsorvezetőt az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:32
Fotó: Facebook
Fotó: /
Letartóztatták az angol nyelven sugárzó iráni állami Press TV egyik műsorvezetőjét az Egyesült Államokban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai.
Marzieh Hashemi újságírónőt a Missouri állambeli St. Louis városban tartóztatták le még vasárnap, de az ügy csak szerdán került nyilvánosságra. Éppen a Black Lives Matter (a Feketék Élete is Értékes) nevű afroamerikai mozgalomról készülő dokumentumfilmjéhez forgatott. Előtte a louisianai New Orleansban járt családlátogatáson. Az FBI e-mailben azt válaszolta az ügyben érdeklődő AP hírügynökség munkatársainak, hogy nem akarja őket tájékoztatni Melanie Franklin ügyéről. Marzieh Hashemi ugyanis ezen a néven született New Orleansban, és 25 éve dolgozik az iráni állami televíziónak. Ideje felét Iránban, felét pedig Coloradóban tölti, ahol a gyermekei is élnek. Egyik fia, Hossein Hashemi elmondta amerikai újságíróknak, hogy édesanyját akkor tartóztatták le, amikor St. Louisban fel akart szállni egy Denverbe induló repülőgépre. Az FBI Washingtonba vitte, ott tartják őrizetben.  "Még mindig nem tudjuk, mi történt" - mondta Hossein Hashemi, hozzátéve, hogy tudomása szerint édesanyjának nincs köze semmilyen bűncselekményhez, és mindenképpen együtt akar működni az FBI munkatársaival. Azt is elmondta, hogy ő és testvérei büntetés terhe melletti idézést kaptak az egyik denveri vádesküdtszéktől. A Press TV Teheránban sajtókonferenciát tartott, amelyen Paiman Dzsebeli, a televízió helyettes vezetője bejelentette: minden jogi eszközt igénybe vesznek munkatársuk védelmében. A televízió megszólaltatta Bahran Ghaszemit, az iráni külügyminisztérium szóvivőjét, aki arról beszélt, hogy a letartóztatás jól érzékelteti a Trump-kormányzat "rasszista és apartheid-politikáját". A szóvivő hozzátette: "reméljük, hogy ezt az ártatlan embert feltételek nélkül szabadlábra helyezik". A letartóztatott nő amerikai állampolgár. Újságírást tanult a louisianai állami egyetemen Baton Rouge-ban (a déli állam fővárosában), majd 1982-ben, miután 22 évesen megismerkedett Hossein Hashemivel, egy Denverben tanuló iráni diákkal, áttért a muszlim hitre. Összeházasodott a férfival, két fiuk és egy lányuk született, de Marzieh - Melanie Franklin - azóta megözvegyült. Az ügyről megjelent első amerikai kommentárok emlékeztetnek arra, hogy Teherán a múlt héten erősítette meg: fogva tartja Michael R. White veterán amerikai tengerészgyalogost. 
Szerző
2019.01.17 06:32