Óriásira nőhet az európai határőrség

Publikálás dátuma
2018.09.13 19:25
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: AFP/ DIMITAR DILKOFF
A határőröket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak, külön megegyezés alapján pedig az EU-n kívüli országokba is telepíthetnék őket.
Tízezer fősre javasolja növelni az európai határ- és parti őrség készenléti alakulatát 2020-re az Európai Bizottság. Jelenleg az egység 1300 főből áll, tartalékállományban pedig 1500-an vannak. A brüsszeli előterjesztés mindenképpen gyors döntésre sarkallja a tagállamokat és az Európai Parlamentet. Az alakulat feladatául szabnák a határellenőrzést és a tartózkodásra nem jogosult, harmadik országból érkezett menedékkérők és migránsok visszaküldését a hazájukba. A határőröket kizárólag a nemzeti hatóságok egyetértése esetén lehetne egy-egy uniós ország külső határaira vezényelni válság esetén. Az egység tagjai minden olyan feladatot elvégezhetnének, amit tagállami kollégáik: ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a belépést az országba, és feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépő személyeket. A fogadó ország szabályainak megfelelően viselhetnének fegyvert. A határőröket és szakértőket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak rövid- és hosszú távra. Külön megegyezés alapján az európai határ- és parti őrséget harmadik országokba is telepíthetnék. A tervek szerint az EU költségvetéséből állnák a készenléti alakulat létrehozását, felszerelésének beszerzését és feladatainak végrehajtását. Erre 2020-ig 1,3 milliárd eurót terveznek költeni. A következő hétéves büdzsében az Európai Bizottság 11,3 milliárd eurót szánna erre a feladatra, de a tagállamok még külön is kaphatnának támogatást a határigazgatási alapból. 
2018.09.13 19:25

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17

Palkovics László vette át a Corvinus fenntartását

Publikálás dátuma
2018.09.25 21:47
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
Fotó: /
Az innovációs miniszter új működési modellt adna az eddig az Emmi felügyelete alatt működő egyetemnek, rendeznék az intézmény kötelezettségeit is.
Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.
A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.
2018.09.25 21:47