Óriásira nőhet az európai határőrség

Publikálás dátuma
2018.09.13. 19:25
Holland rendőrök a bolgár határon
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A határőröket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak, külön megegyezés alapján pedig az EU-n kívüli országokba is telepíthetnék őket.
Tízezer fősre javasolja növelni az európai határ- és parti őrség készenléti alakulatát 2020-re az Európai Bizottság. Jelenleg az egység 1300 főből áll, tartalékállományban pedig 1500-an vannak. A brüsszeli előterjesztés mindenképpen gyors döntésre sarkallja a tagállamokat és az Európai Parlamentet. Az alakulat feladatául szabnák a határellenőrzést és a tartózkodásra nem jogosult, harmadik országból érkezett menedékkérők és migránsok visszaküldését a hazájukba. A határőröket kizárólag a nemzeti hatóságok egyetértése esetén lehetne egy-egy uniós ország külső határaira vezényelni válság esetén. Az egység tagjai minden olyan feladatot elvégezhetnének, amit tagállami kollégáik: ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a belépést az országba, és feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépő személyeket. A fogadó ország szabályainak megfelelően viselhetnének fegyvert. A határőröket és szakértőket a tagállamok adnák kölcsön az európai alakulatnak rövid- és hosszú távra. Külön megegyezés alapján az európai határ- és parti őrséget harmadik országokba is telepíthetnék. A tervek szerint az EU költségvetéséből állnák a készenléti alakulat létrehozását, felszerelésének beszerzését és feladatainak végrehajtását. Erre 2020-ig 1,3 milliárd eurót terveznek költeni. A következő hétéves büdzsében az Európai Bizottság 11,3 milliárd eurót szánna erre a feladatra, de a tagállamok még külön is kaphatnának támogatást a határigazgatási alapból. 

Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők

Publikálás dátuma
2018.09.13. 18:27

Fotó: Google Street View
Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről. Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ. Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.
Szerző

Fidesz-közeli cég főz a szekszárdi iskolásokra, nem a város sajátja

Publikálás dátuma
2018.09.13. 17:33
A kép illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Az önkormányzat a saját cége helyett egy, az országszerte taroló Hungasthoz magánvállalkozás mellett döntött, amelyre sok panasz érkezett. Hadházy Ákos feljelentést tesz.
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz Hadházy Ákos független képviselő: szerinte a szekszárdi kormánypárti vezetésű önkormányzat saját, korábban százmilliókból felfejlesztett közétkeztetési cégét taszította veszteségbe egy fideszes hátterűnek sejtett társaság érdekében. Ráadásul a helyzetbe hozott cég a korábbinál gyengébb szolgáltatást nyújt, mint az önkormányzati elődje: az adagok kicsik és vitatható minőségűek, a képviselő szerint az is előfordult, hogy egy gyerek kavicsot talált a levesében. A történet 2007-ben kezdődött, amikor a fideszes önkormányzat saját cégével, a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft.-vel kötött szerződést. A cég jelentős, félmilliárd forintos hitelt vett fel, többnyire megfelelő minőségben főzött, 2015-re pedig visszafizette a kölcsönt és már 50 milliós nyereséget termelt. Ezután viszont az önkormányzat váratlanul úgy döntött: a közétkeztetés jogát egy másik cég, a piacon évek óta taroló, fideszes hátterűnek tudott Hungast Holdinghoz kötődő Kölyökmenza Kft. kapja meg. A Hungast mögött leggyakrabban Bánki Erik neve merül fel, mert a cég tulajdonosai között van olyan személy, aki korábban, máshol közös vállalkozásban tűnt fel a fideszes politikussal. A Hungast ugyanakkor mindig tagadta, hogy bármi köze lenne a térség erős emberének tudott Bánkihoz. Ami biztos: az utóbbi években a Hungast sorra nyerte az önkormányzati közétkeztetési megbízásokat. Miután a szekszárdi önkormányzati céggel szerződést bontottak, forgalma lefeleződött, 2017-re pedig már 32 milliós veszteséget termelt a városnak. Hadházy Ákos közölte: a szekszárdi önkormányzat ezután 20 százalékkal többet fizetett ugyanazért a szolgáltatásért a fideszesnek tudott Hungast-cégnek, mint amennyit korábban a saját cégének adott.
Frissítve: 2018.09.13. 17:46