Gyógyszer nő a magyar földből, de tilos használni

Publikálás dátuma
2018.09.16. 12:45
Sok államban a magas THC-tartalom miatt tiltott
Fotó: Shutterstock
Megfelelő orvosikannabisz-program egyszerűsítené a hozzáférést a sokszor életmentő szerekhez.
A kender alapú orvosság Magyarországon úgy van, hogy nincs: tízezrek életét segíthetné, de még azt a kender-készítményt is megfogják a határon, amely legális, a címzett ellen pedig eljárás indul. De akad sikertörténet is: a WHO talán még az idén lehúzhatja tiltólistáján a heroin mellől a kannabiszt.

Mindenkinek tud valamit adni

Van egy kisgyerek, aki sokat fájlalta a fejét. Éppen az első osztályt fejezte be, mikor orvoshoz vitték. Először vizsgálat, aztán évzáró – ez volt a terv. Ám a kisgyereknél rákot diagnosztizáltak. Gyorsan megműtötték, de az áttéteket nem sikerült megelőzni. Először kezelés, aztán gyors leépülés – ez volt a kilátás. De a szülei mindent megtettek a gyerekért, és a mindenben benne volt egy gyanús kábítószer kivonatának alkalmazása is, amiről azt hallották, másoknak már segített. A kezelés mellett kannabisz-olajat kapott, és amíg mások hánytak a kemoterápiától, ő néha enni is tudott. És amíg sokan már nem élnek azok közül, akik vele együtt kezdték a kezelést, ő hónapok óta nem lett rosszabbul.
Sok minden történt azóta, hogy 1961-ben az ENSZ a kábítószerekről szóló nemzetközi egyezményben – többek közt a heroinnal együtt – a legproblémásabb kategóriába sorolta a kannabiszt. Az akkori megállapítás szerint veszélyeit még a lehetséges terápiás előnyök sem ellensúlyozzák. Azóta kiderült, hogy a kender nem különösebben addiktív, ellentétben más, legális pszichoaktív szerekkel, mint például a nikotin vagy a koffein. Az is kiderült, hogy nem nevezhető "kapudrognak", a fű fogyasztása senkit nem tesz mondjuk heroin függővé. És kiderült, hogy ennek a világon mindenhol elterjedt növénynek van pár kifejezetten hasznos hatása is.
Mikor egy álmos szombat reggelen beültem a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) konferenciájára, a Cannabicumra, a gyógyászati lehetőségek egy részéről már tudtam – nem is számítottam nagy revelációkra, ahogy a terem hangszóróiból kedélyesen előhintázó reggae-dallamokat hallgatva vártam az első előadást.
Így készületlenül ért a tény, hogy a fű az izomsorvadásban szenvedőktől az asztmásokon, Alzheimer-kórosokon és irritábilis bélszindrómásokon át a depressziósokig, gyakorlatilag mindenkinek tud valamit adni. Emlékeztetnem kellett magam: az előadók orvosok, pszichiáterek, rákkutatók és tudósok. Nem csodagyógyszert árulnak – ha nekik nem hiszek, nem hihetek senkinek.

Három magyar orvos

Az első szintetikus THC-t (tetrahidrokannabinol: az egyik legfontosabb kannabinoid) tartalmazó gyógyszerek, mint például a Marinol, már a ’80-as években megjelentek a nemzetközi piacon. A ’90-es években pedig elindultak Európa első orvosi kannabisz programjai. Aztán Nagy-Britanniában – a sclerosis multiplex (SM) gyógyszereként – 2010-ben törzskönyvezték a hatóanyagként THC-t és CBD-t (kannabidiol: különösen orvosi célokra használt kannabinoid) 1:1-es arányban használó Sativexet. Ez az első kannabisz alapú gyógyszer, amit Magyarországon is lehet kapni, bár eddig alig pár embernek sikerült kiharcolnia a hozzáférést. 2017-ben volt az első eset, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte a szer itthoni használatát. Addigra már számos európai országban legalizálták az orvosi kendert, többek közt Csehországban és Lengyelországban is – utóbbi helyen ráadásul éppen egy szélsőjobboldali párt vitte végig az ügyet.
Sok egyéb is változott, mióta '61-ben betiltották a kendert: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 2018 júniusában arról adott ki állásfoglalást, hogy a növény alkalmazhatónak tűnik orvosi célokra. A Cannabicum egyik előadója, Pavel Pachta szerint – aki a nemzetközi drogszabályozás szakértője és évekig az ENSZ munkatársa volt – még az idén lekerülhet a legszigorúbban korlátozott drogok listájáról a marihuána.
Az európai országok közül nálunk az egyik legszigorúbb a kannabiszra vonatkozó törvényi szabályozás, ám a CBD még itthon is legális. Az étrend-kiegészítőnek minősített olaj önmagában nem gyógyít, de betegségek tüneteit és még több orvosság mellékhatásait képes enyhíteni. Élhető hétköznapokat adhat epilepsziásoknak, SM-betegeknek, figyelemzavarosoknak, de rákbetegeknek például magát az életet jelentheti.
Forgalmazni mégsem szabad – bár ezt kendertermesztők már kifogásolták. Akinek kell, csak külföldről rendelheti meg, és ez a legalitás ellenére sem egyszerű. Számos történetet lehet hallani olyanokról, akik rendelését megállították. Ellenük hosszú és kellemetlen eljárás indult, csak hogy a végén kiderüljön, nem tettek semmi törvénybe ütközőt.
Ha valaki mégis kiteszi ennek magát, akkor már csak az egészségügyi rendszerrel kell megküzdenie. Szintén nem egy történet szól olyan orvosokról, akik utcára tettek valakit, mert elismerte, CBD-olajjal egészíti ki a kezelését. Még rosszabb a helyzete annak, aki gyógyszert szeretne: a MOKE az egész országban a mai napig mindössze három orvost ismer, aki hajlandó volt ilyet felírni. A XX. századi tiltás és stigmatizálás megtette a hatását.
De sokaknak mindez eleve járhatatlan út; a kannabisz alapú gyógyszerekkel és gyógyászati kannabisz-termékekkel történő kezelés ára elérheti a több százezer forintot is, havonta.

Engedélyeztetés

A kannabisz alapú orvosságok eleve csak néhány betegségtípusnál engedélyezettek Magyarországon, és azoknál is csak utolsó esélyként. Ha egy beteg már minden más kezelést kipróbált, és azok kudarccal végződtek, kezelőorvosa javasolhat ilyen gyógyszert. Így a beteg – aki ekkorra már éveket veszíthetett – beadhat az OGYÉI-hez egyedi importkérelmet az adott szerre. Ha ezt pozitívan bírálják el, tb-támogatást igényelhet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Ám mint a jogi akadályokat a konferencián ismertető Zeller Judit, a TASZ munkatársa és a Pécsi Egyetem jogi karának adjunktusa elmondta, az elbírálás vezérelvek nélkül, ötletszerűen zajlik a NEAK-nál, és ez nem sok reményre ad okot. S itt még nincs vége: a betegnek arra az esetre is kell, hogy legyen egy engedély a zsebében, ha az utcán rendőrök állítják meg.

Kisebb vagyonba kerül

Van egy kisgyerek, aki egy fertőzés miatt betegen született. Többek közt autizmus spektrum zavart (ASD) diagnosztizáltak nála. Se aludni nem tudott, se az indulatait kezelni. Kapott egy gyógyszert, amitől jobban lett, iskolába is tudott járni. Aztán eltelt egy év, és hiába lett az adagolásból már-már túladagolás, a gyógyszer már nem hatott. A szülei minden követ megmozgattak, hogy segíthessenek neki, így mikor a CBD-ről hallottak, úgy döntöttek, kipróbálják. Egyeztettek a kisgyerek orvosával, és kiegészítő kezelésként CBD-olajat rendeltek. A kisgyerek ismét rendesen tud iskolába járni. Egyik osztálytársának szülei szintén érdeklődtek a kezelés iránt – csalódtak, mikor megtudták, hogy hiába van rá nekik is nagy szükségük, pénzük nem lesz rá.
A nálunk is legálisan termesztett ipari kender alacsony hatóanyag-tartalmát előíró szigorú szabályok miatt, ebből kevés olaj előállításához is igen komoly mennyiség kell. De úgy hírlik, hogy már csak a kenderolaj exkluzivitása miatt is, az előállítók egymással összekacsintva magasan tarthatják az árakat. A gyógyszereknél tovább emeli a költségeket mindaz az erőfeszítés, amit a gyártónak a szabályok betartásáért kell tenniük. Így lehetséges például, hogy minden egyes doboz Sativex egy kisebb vagyonba kerül; pedig ami hatásossá teszi – a THC és a CBD – az ár töredékéért elérhető lenne egy gyógyászati célra nemesített kendernövényben.
Megfelelő orvosi kannabisz program nagyban egyszerűsítené a hozzáférést ezekhez a sokszor életmentő szerekhez. Mindezt úgy, hogy közben útját állná annak, hogy a rendszerrel visszaélve valaki élvezeti, rekreációs célra szerezhessen be marihuánát. Mint azt Szelestei Miklós, a MOKE elnöke többször elmondta a konferencián, egy ilyen program kidolgozása a célja az egyesületnek is. A Cannabicumra éppen ezért meghívták az OGYÉI képviselőjét, az ÁNTSZ-t, az egészségügyi államtitkárt, de egyéb okokra hivatkozva mindegyikük távol maradt. De a helyzet közel sem tűnt reménytelennek egy érdeklődőkkel és orvosokkal zsúfolt konferenciateremből nézve.

A kender molekulái

Vagy 510 millió éve minden gerinces szervezetében ott az endokannabinoid rendszer. Az immunműködésnek, az idegsejtek beszédének kihagyhatatlan szavai és szóközei az endokannabinoid molekulák és receptorok. A test állítja elő őket, hatnak, majd lebomlanak egy pillanat alatt. Kannabinoidok vannak a kenderben is - száznál is több -, csak épp a növény ilyen molekulái lassabban bomlanak. Közülük leginkább a pszichoaktív THC-ról lehet hallani – ami egyszerre teszi a rekreációs használat és a törvényi tiltás alanyává a növényt – és a CBD-ről. Utóbbi nem kábít, sőt, antipszichotikus hatása is van. Minél többet tudnak a tudósok az emberi endokannabinoid rendszerről, a növényben rejlő gyógyászati lehetőségek annál inkább tűnnek kimeríthetetlennek. Legalább kétezerféle kendert nemesítettek eddig. Ezek közül elvben az antibiotikumhoz hasonlóan lehetne válogatni, hogy minden beteg a neki megfelelő kezelést kaphassa meg. Ám a legtöbb helyen Magyarországhoz hasonlóan csak az ipari kender hozzáférhető, melyből például a THC és más kannabinoidok szinte teljesen hiányoznak.

Szerző
Frissítve: 2018.09.16. 16:05

Sebes György: Mit takar a törülköző?

Publikálás dátuma
2018.09.16. 11:46
Istenes Bence musorvezeto jól mulatott, de ez sem segített
Fotó: RTL KLUB/SAJTÓKLUB/TV
Egykor, még a hazai televíziózás ős- és hőskorában - a tévéjátékok és -filmek mellett - másfajta műsorok is készültek színészekkel. Olyanok, amelyekben mindenki mást csinált, mint amit a nézők megszoktak. Színészek a porondon volt az egyik címe. A Fővárosi Nagycirkuszban forgatták, és a Kossuth-díjas művészek, drámai szerepek megformálói, vagy éppen a könnyebbnek nevezett műfaj képviselői különféle produkciókkal szórakoztatták a közönséget. Valamint saját magukat, természetesen. Volt aztán egy szilveszteri műsorban Halló bácsik, halló nénik! című rész is, a közkedvelt Halló fiúk, halló lányok paródiája, ugyancsak elismert, remek, komolyan bohóckodó szereplőkkel. Persze a művészek - immár a próza és az operett csillagai kiegészülve az opera legjobbjaival - részt vettek a számukra rendezett Ki mit tud?-on is. Az is rengeteg mulatságot jelentett, hogy a felejthetetlen Kellér Dezső konferálta őket, fanyar humorral, nagy empátiával. Felhőtlen és minőségi szórakoztatást jelentettek ezek az adások, nem véletlen, hogy az M3-as adón napjainkban is gyakran ismétlik őket (bár nem eleget).
Mindez az RTL Klub új, vasárnap esti produkciójáról jutott eszünkbe. A Szenzációs Négyes már első adásával kiverte a biztosítékot, erre még rátett a második is. Sorozatunkban azonban nem szoktunk olyan műsorokról írni, amelyek még éppen csak elstartoltak. Komoly oka van annak, hogy most kivételt teszünk. Pontosan azért választottuk témánknak, mert az utóbbi tíz napban oly sokat beszéltek róla. Ami persze már más produkciókkal is előfordult, tehát nem lenne elég ok az elemzésre, az viszont már igen, ahogyan nekimentek miatta az RTL Klubnak.
Kétségtelen, a csatorna magas labdát adott a kritikusoknak. Ismét bebizonyosodott ugyanis, hogy a jó-szándék nem elég a sikerhez. Hiszen nyilvánvaló, a műsor kitalálói, gondozói és résztvevői nem gagyival, ízléstelenséggel, vagy épp megbotránkoztatással akartak a nézők elé állni. Néhány számból azonban ez lett. És ezek elhomályosítják az élvezetes és a nagy műgonddal felépített részeket is. Miközben itt lelhető fel a párhuzam az egykori műsorokkal. Hiszen itt is az az alapkoncepció, hogy mindenki mást csinál, kilép a komfortzónájából és bemutatja, hogy nem csak ahhoz ért, amivel ismertté vált. Csakhogy van egy jelentős különbség az akkori és a mai résztvevők között. Mégpedig az, hogy a 1960-70-es években országszerte ismert és elismert, sokszorosan bizonyított, valódi művészek léptek fel. Olyanok, akik nagyon tehetségesek voltak és szinte minden műfajban megállták a helyüket. Mai utódaikról ez nem mondható el. Ha tehát ők próbálkoznak tőlük még sosem látott produkciókkal, akkor legfeljebb azt állapíthatjuk meg, többségük sajnos nem elég tehetséges. És ennyi.
Az viszont, ahogyan ezt a sikertelenséget és gyakorta amatörizmust fogadták, az abszolút jellemző mai közállapotainkra. Abban még nincs semmi különös, ha egy újságban vagy egy portálon kritikát közölnek, s érdemeinek megfelelően méltatják a műsort. Csakhogy a hatalom tévéje - az egykor szebb napokat látott közszolgálatinak nevezett csatorna - hirtelen "rászállt" az RTL Klubra. Minthogy régóta ellenfélnek tekintik - hiszen nem volt hajlandó behódolni -, most megérezték a vérszagot. Úgy gondolhatták, e produkció kapcsán egy időre elintézhetik a konkurenciát, talán abban is reménykedtek, hogy ezzel nézőket szereznek a hosszú ideje a felmérések második helyén - jócskán lemaradva - kullogó TV2-nek. A hatalom csahosai pedig - az M1 példáján felbuzdulva - kórusban kezdték lerántani a leplet az RTL-ről.
Volt itt minden. Felrótták a "szeméremsértés határait súroló" betétet - amikor az egyik csapat férfitagjai pusztán egy törülközőtől takarva táncoltak -, de felmerült a közerkölcsrontás és a népbutítás vádja is. Személyesen ifj. Lomnici Zoltán is beleállt a küzdelembe, pedig őt fontosabb témáknál, például a migránsozásnál szokták használni. Az alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy a produkció morálisan aggályos, de médiajogi szabályokba is ütközhet, az RTL pedig akár súlyos bírságra is számíthat. Hivatkozott az Alaptörvényre is, amely védi a 14 év alatti gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődését. Ugyanezen meggondolásból fordult a médiahatósághoz a Fiatal Családosok Klubja is. E jól ismert és tömegeket tömörítő szervezetnek véletlenül Újbuda fideszes alpolgármestere - Király Nóra - az elnöke. A Ficsak is amiatt tiltakozott, hogy a látottak "káros kihatással" lehetnek a gyermekek szellemi fejlődésére. A Kossuth rádió és az M1 szinte naponta ismételgette a súlyos esetről szóló beszámolóját. Mintha összehangolt támadás indult volna az RTL ellen. És mint tudjuk, a tisztességtelenségnek a látszatát is tanácsos elkerülni. Ám ez nem sikerült.
Az ügynek biztosan nincs még vége. Már csak azért sem, mert a médiahatóságnak foglalkoznia kell a feljelentéssel. A Szenzációs Négyes még tart. S bár a második rész a szokottnál kevesebb nézőt vonzott, meglehet, a botrányok nyomán nő a nézettség is. Az mindenképpen sokatmondó, hogy a közönségtől a legtöbb szavazatot legutóbb az a csapat kapta, amely a zsűrinél utolsó helyen állt. Nem mellesleg ők azok, akik azt a törülközős jelenetet is előadták.

Kácsor Zsolt: József Attila pénztárcája

Publikálás dátuma
2018.09.15. 19:00

Fotó: Népszava
A napokban egy Mester utcai, kilencedik kerületi albérletbe költöztem, és a kaució átadása előtt egy órával átsétáltam a közeli Gát utca 3. szám alá, ahol József Attila 1905. április 11-én megszületett – elvégre a hétköznapi, jelentéktelen eseményeknek, mint egy lakás szimpla kibérlése, igen jót tesz, ha ritualizálom őket. Megnéztem a költő szülőházában működő emlékhelyet, amely modern, szép és tiszta, akár egy kései JA-strófa. Ennek a beilleszkedési zavarokkal küszködő, infantilis és kibírhatatlan embernek – aki a Gát utcában volt kénytelen az egyik legzseniálisabb magyar költőként megszületni – mindig elszomorít az elképzelt sorsa, de azért fölnevettem, mikor az egyik fali vitrinben a töltőceruzája mellett megláttam a pénztárcáját. Barna bőrből készült, színes fonállal varrott, díszes darab. S hát, azt kell mondjam, hogy tényleg lapos az a pénztárca. Olyan lapos, mint amilyen annak idején volt.
De milyen lapos lenne ma is!
József Attilának ma sem volna munkája, nem volna pénze, nem volna kenyere. Marxista elvei és rövid ideig tartó kommunista párttagsága miatt nem akadna állami intézmény, amely József Attilát ma alkalmazni merné. Nem engednék egyetemen előadni. Nem volna nagy példányszámú lap, amely meg akarná fizetni. Ma sem találna baloldali pártot, amelyre nyugodt lelkiismerettel szavazhatna. Ha beleártaná magát a politikai és szociális elnyomást gyakorló gazdagok kizárólagos magánügyeibe – amelyeket mi, idealisták, tévesen még mindig közügyeknek hívunk –, akkor éppen olyan primitív hajsza indulna ellene, mint a pár éve gyalázatosan megtámadott filozófusok ellen. Az volna József Attila bűne ma is, mint mindenkié, aki nem óhajtja, hogy ez a saját magát kereszténynek hazudó kurzus hordozza őt a lopott pénztől piszkos tenyerén. Az volna a bűne, hogy nem a latrokkal tart, hanem ellenük.
Az első szabadon választott, konzervatív kormány idején egy kormánypárti politikus a rendszerváltás hevületében azt indítványozta, hogy tüntessék el József Attilát a tankönyvekből. Akkoriban ezen sokat nevettünk, ami, bevallom, meggondolatlanság volt. De nem tudhattuk előre, hogy milyen csúnyán végzi majd az új, magyar köztársaság. Talán intő jel lehetett volna, hogy az új, magyar köztársaságot egy Szűrös Mátyás kiáltotta ki, és nem az akkori ellenzék valamelyik jeles alakja. Akkoriban még nem sejtettük, hogy ebből a kikiáltásból egyszer még tömeges jajszó lesz. S azt sem, hogy milyen gyorsan eltűnik a politikai szótárunkból ez a kifejezés: jeles alak. A közélet jeles alakja, haha. Szóval amikor József Attilát az új hatalom száműzni akarta, mi beleröhögtünk az új hatalom képébe, ami, még egyszer mondom, meggondolatlanság volt, méghozzá a teljes magyar néppel szemben elkövetett meggondolatlanság, mert nem vettük észre, hogy az ölünkbe hullott, és nem kiharcolt szabadság pár év leforgása alatt milliókat taszít a nyomor küszöbére.
Álltam József Attila lapos pénztárcája előtt, arra gondoltam, hogy ma is ugyanolyan reménytelenül – "lassan, tünődve" – nézné a szomorú síkot, mint annak idején, és összefacsarodott a szívem. Milyen hevességgel gyalázná ma a kormányzati propaganda-handabanda! Alighanem őt is bigott kommunistának nevezné a politikai és szociális elnyomást gyakorló maffiaállam családfőjének – akit tévesen még mindig kormányfőnek hívunk – bornírt szóvivője. Támadnák, de olvasni ma sem olvasnák. Így szokott lenni. Azok olvasnák, akik az irodalomba és a tudományba menekülnek, hogy élesebben és pontosabban lássák azt a nyomorgó és igazságtalan országot, ahol élünk – és ahol a fülsiketítően dübörgő kormányzati propaganda-handabanda zajgép éppen ott a legeredményesebb, ahol a legnagyobb a nyomor és az igazságtalanság.
Hol is másutt?
Hiszen ez itt a felvilágosodás utáni XXI. század, és a korszerűen elhomályosult rezsim már nem gyilkol, hanem úgy kivéreztet, hogy észre sem veszed. Az a cél, hogy ne tudj ellenállni – ezt értettük korábban haladásnak. A XXI. században lehetsz jobboldali és baloldali is, egyre megy, csak ne vedd komolyan az eszmét és ne döntsd az áldott tőkét, minden boldogság forrását. Észre ne vedd, hogy a pénzt nem te használod, hanem a pénz használ téged.
Nem, nem lehet a hatalomnak gátat vetni, még akkor sem, ha jelképesen éppen a Gát utcába születsz. Legfeljebb belehalsz. Pedig milyen szép is volna új mozgalmat alapítani Gát Utcai Dolgozók (GUD) néven, és hülye módra nekimenni mindennek, ami van. Nem lenne semmi értelme. De hát annak sincs semmi értelme, ami van. Nem lenne semmi célja. De hát annak sincs semmi célja, ami van. Oka lenne csak egyedül. A rendszer maga, amely nagylelkű és engedékeny veled: a velejéig demokratikusan tűri, hogy belehalj.
De ha véletlenül mégis egy Gát utcai csapat harcolná ki a szabadságot, arra kellene vigyázni csak, hogy a leendő új köztársaságot majdan ne a távozó hatalom szimbolikus alakja kiáltsa ki. Ne egy Semjén Zsolt, ne is egy Németh Szilárd, hanem az ellenzék, a majdani közélet egyik jeles alakja. Remélem, hogy azért már megszületett valahol.
Szerző