A kender alapú orvosság Magyarországon úgy van, hogy nincs: tízezrek életét segíthetné, de még azt a kender-készítményt is megfogják a határon, amely legális, a címzett ellen pedig eljárás indul. De akad sikertörténet is: a WHO talán még az idén lehúzhatja tiltólistáján a heroin mellől a kannabiszt.
Mindenkinek tud valamit adni
Van egy kisgyerek, aki sokat fájlalta a fejét. Éppen az első osztályt fejezte be, mikor orvoshoz vitték. Először vizsgálat, aztán évzáró – ez volt a terv. Ám a kisgyereknél rákot diagnosztizáltak. Gyorsan megműtötték, de az áttéteket nem sikerült megelőzni. Először kezelés, aztán gyors leépülés – ez volt a kilátás. De a szülei mindent megtettek a gyerekért, és a mindenben benne volt egy gyanús kábítószer kivonatának alkalmazása is, amiről azt hallották, másoknak már segített. A kezelés mellett kannabisz-olajat kapott, és amíg mások hánytak a kemoterápiától, ő néha enni is tudott. És amíg sokan már nem élnek azok közül, akik vele együtt kezdték a kezelést, ő hónapok óta nem lett rosszabbul.
Sok minden történt azóta, hogy 1961-ben az ENSZ a kábítószerekről szóló nemzetközi egyezményben – többek közt a heroinnal együtt – a legproblémásabb kategóriába sorolta a kannabiszt. Az akkori megállapítás szerint veszélyeit még a lehetséges terápiás előnyök sem ellensúlyozzák. Azóta kiderült, hogy a kender nem különösebben addiktív, ellentétben más, legális pszichoaktív szerekkel, mint például a nikotin vagy a koffein. Az is kiderült, hogy nem nevezhető "kapudrognak", a fű fogyasztása senkit nem tesz mondjuk heroin függővé. És kiderült, hogy ennek a világon mindenhol elterjedt növénynek van pár kifejezetten hasznos hatása is.
Mikor egy álmos szombat reggelen beültem a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) konferenciájára, a Cannabicumra, a gyógyászati lehetőségek egy részéről már tudtam – nem is számítottam nagy revelációkra, ahogy a terem hangszóróiból kedélyesen előhintázó reggae-dallamokat hallgatva vártam az első előadást.
Így készületlenül ért a tény, hogy a fű az izomsorvadásban szenvedőktől az asztmásokon, Alzheimer-kórosokon és irritábilis bélszindrómásokon át a depressziósokig, gyakorlatilag mindenkinek tud valamit adni. Emlékeztetnem kellett magam: az előadók orvosok, pszichiáterek, rákkutatók és tudósok. Nem csodagyógyszert árulnak – ha nekik nem hiszek, nem hihetek senkinek.
Három magyar orvos
Az első szintetikus THC-t (tetrahidrokannabinol: az egyik legfontosabb kannabinoid) tartalmazó gyógyszerek, mint például a Marinol, már a ’80-as években megjelentek a nemzetközi piacon. A ’90-es években pedig elindultak Európa első orvosi kannabisz programjai. Aztán Nagy-Britanniában – a sclerosis multiplex (SM) gyógyszereként – 2010-ben törzskönyvezték a hatóanyagként THC-t és CBD-t (kannabidiol: különösen orvosi célokra használt kannabinoid) 1:1-es arányban használó Sativexet. Ez az első kannabisz alapú gyógyszer, amit Magyarországon is lehet kapni, bár eddig alig pár embernek sikerült kiharcolnia a hozzáférést. 2017-ben volt az első eset, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte a szer itthoni használatát. Addigra már számos európai országban legalizálták az orvosi kendert, többek közt Csehországban és Lengyelországban is – utóbbi helyen ráadásul éppen egy szélsőjobboldali párt vitte végig az ügyet.
Sok egyéb is változott, mióta '61-ben betiltották a kendert: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 2018 júniusában arról adott ki állásfoglalást, hogy a növény alkalmazhatónak tűnik orvosi célokra. A Cannabicum egyik előadója, Pavel Pachta szerint – aki a nemzetközi drogszabályozás szakértője és évekig az ENSZ munkatársa volt – még az idén lekerülhet a legszigorúbban korlátozott drogok listájáról a marihuána.
Az európai országok közül nálunk az egyik legszigorúbb a kannabiszra vonatkozó törvényi szabályozás, ám a CBD még itthon is legális. Az étrend-kiegészítőnek minősített olaj önmagában nem gyógyít, de betegségek tüneteit és még több orvosság mellékhatásait képes enyhíteni. Élhető hétköznapokat adhat epilepsziásoknak, SM-betegeknek, figyelemzavarosoknak, de rákbetegeknek például magát az életet jelentheti.
Forgalmazni mégsem szabad – bár ezt kendertermesztők már kifogásolták. Akinek kell, csak külföldről rendelheti meg, és ez a legalitás ellenére sem egyszerű. Számos történetet lehet hallani olyanokról, akik rendelését megállították. Ellenük hosszú és kellemetlen eljárás indult, csak hogy a végén kiderüljön, nem tettek semmi törvénybe ütközőt.
Ha valaki mégis kiteszi ennek magát, akkor már csak az egészségügyi rendszerrel kell megküzdenie. Szintén nem egy történet szól olyan orvosokról, akik utcára tettek valakit, mert elismerte, CBD-olajjal egészíti ki a kezelését. Még rosszabb a helyzete annak, aki gyógyszert szeretne: a MOKE az egész országban a mai napig mindössze három orvost ismer, aki hajlandó volt ilyet felírni. A XX. századi tiltás és stigmatizálás megtette a hatását.
De sokaknak mindez eleve járhatatlan út; a kannabisz alapú gyógyszerekkel és gyógyászati kannabisz-termékekkel történő kezelés ára elérheti a több százezer forintot is, havonta.
Kisebb vagyonba kerül
Van egy kisgyerek, aki egy fertőzés miatt betegen született. Többek közt autizmus spektrum zavart (ASD) diagnosztizáltak nála. Se aludni nem tudott, se az indulatait kezelni. Kapott egy gyógyszert, amitől jobban lett, iskolába is tudott járni. Aztán eltelt egy év, és hiába lett az adagolásból már-már túladagolás, a gyógyszer már nem hatott. A szülei minden követ megmozgattak, hogy segíthessenek neki, így mikor a CBD-ről hallottak, úgy döntöttek, kipróbálják. Egyeztettek a kisgyerek orvosával, és kiegészítő kezelésként CBD-olajat rendeltek. A kisgyerek ismét rendesen tud iskolába járni. Egyik osztálytársának szülei szintén érdeklődtek a kezelés iránt – csalódtak, mikor megtudták, hogy hiába van rá nekik is nagy szükségük, pénzük nem lesz rá.
A nálunk is legálisan termesztett ipari kender alacsony hatóanyag-tartalmát előíró szigorú szabályok miatt, ebből kevés olaj előállításához is igen komoly mennyiség kell. De úgy hírlik, hogy már csak a kenderolaj exkluzivitása miatt is, az előállítók egymással összekacsintva magasan tarthatják az árakat. A gyógyszereknél tovább emeli a költségeket mindaz az erőfeszítés, amit a gyártónak a szabályok betartásáért kell tenniük. Így lehetséges például, hogy minden egyes doboz Sativex egy kisebb vagyonba kerül; pedig ami hatásossá teszi – a THC és a CBD – az ár töredékéért elérhető lenne egy gyógyászati célra nemesített kendernövényben.
Megfelelő orvosi kannabisz program nagyban egyszerűsítené a hozzáférést ezekhez a sokszor életmentő szerekhez. Mindezt úgy, hogy közben útját állná annak, hogy a rendszerrel visszaélve valaki élvezeti, rekreációs célra szerezhessen be marihuánát. Mint azt Szelestei Miklós, a MOKE elnöke többször elmondta a konferencián, egy ilyen program kidolgozása a célja az egyesületnek is. A Cannabicumra éppen ezért meghívták az OGYÉI képviselőjét, az ÁNTSZ-t, az egészségügyi államtitkárt, de egyéb okokra hivatkozva mindegyikük távol maradt. De a helyzet közel sem tűnt reménytelennek egy érdeklődőkkel és orvosokkal zsúfolt konferenciateremből nézve.
