Erősödik a szélsőjobb Európában

Publikálás dátuma
2018.09.15 12:00
Nemrégiben Gdanskban vonultak fel az Európa-pártiak
Fotó: AFP/NURPHOTO/ MICHAL FLUDRA
Minden jel arra mutat, a 2019-es európai parlamenti választások nyomán nehéz helyzetbe kerülnek a hagyományos pártok.
Reuters hírügynökség saját elemzésében, amely az utóbbi idők nemzeti választásai eredményei és a 27 tagállam közvélemény-kutatásai alapján készült, arra a következtetésre jutott, hogy a szélsőjobb és euroszkeptikus blokk jelentős támogatottságra tehet szert a jövőben felálló Európai Parlamentben. Számításaik szerint, annak ellenére, hogy a belső választásokon, az általános félelmek ellenére a Svéd Demokraták mégsem tudtak átütő sikert elérni, a brit hírügynökség azzal számol, hogy a jövő évben esedékes EP-választáson viszont már meg tudják duplázni képviselőik számát akkor is, ha ugyanazt a 17,6 százalékot érik el, amit a hazai választáson tudtak felmutatni. A hagyományosan liberális, toleráns skandináv országban ez is sokkhatással bírt. Az EP-választáson Svédország 21 mandátumról szavaz, ebből 4-et szerezhetnek meg a Svéd Demokraták, ami összességében a 705 mandátum függvényében nem jelentős, mégis üzenetértékű. A Reuters azzal számol, hogy az Európai Unió mélyebb integrációját (amit viszont Emmanuel Macron sürget és képvisel) ellenző erők a parlament egyötödét mindenképpen kiteszik majd, ami ugyan nem elegendő ahhoz, hogy gyökeres változásokat véghezvigyenek, ahhoz viszont igen, hogy fejfájást okozzanak a hagyományos pártoknak és mélyítsék a megosztottságot a Nagy-Britannia kilépését követő Unióban. Azt minden előrejelzés egybehangzóan mutatja, hogy a nem tradicionális erők erősödni fognak. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök választási kampányának alapembere, majd egy ideig tanácsadója az európai unióellenes erők összefogására és az EU ellenes voksok ösztönzésére tesz kísérletet. Minden bizonnyal erősebb EP képviselettel rendelkezik majd a két jelenlegi olasz kormánypárt, az EU-szkeptikus, hagyományos pártnak nem mondható Ötcsillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobb, radikális Liga, a német, ugyancsak szélsőjobb Alternatíva (AfD). Ők együttesen nemcsak hogy pótolni tudják a brit UKIP hiányát, hanem vélhetően több képviselőt hoznak majd, mind a 19 távozó brit és az M5S jelenlegi képviselete. A UKIP által dominált Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), amelynek tagja az M5S és az Alternatíva is 58-ra emelheti 45 fős képviseletét, a Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Frontból nemrég Nemzeti Gyűléssé átkeresztelt formáció által fémjelzett EU-ellenes Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) csoport számíthat a leglátványosabb növekedésre. Ennek a csoportnak a tagja az olasz Liga és a holland, Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt is, az ő népszerűségnövekedésük hozza majd a többletet a frakciónak, 35 mandátumok helyett legkevesebb 62-re számíthatnak. Azonban ugyanitt mutatkozik meg máris leglátványosabban a belső érdekellentét is, Matteo Salvini máris az ENF-en kívüli pártok között, (mint például a Fidesz) keres új szövetségest. A két jobboldali szárny összesen 119 mandátumra számíthat a mostani 78 helyett, ami 10,4 százalékos jelenlegi részarányukat 16,9 százalékra növelné. A Reuters szerint az EP nyolc hagyományos parlamenti csoportja közötti erőviszony nem változik, de kisebb nagyobb mozgások várhatóak, máris látszanak ennek jelei. Az olasz M5S is tapogatózik a centrista, EU-párti erők irányába, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is érezhetően elkívánkozik az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) táborából. A lengyel kormánypárt, akárcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesze, amely az Európai Néppárt ellentmondásos tagja, nem híve az EU szétverésének, leginkább és legalábbis az uniós pénzek tekintetében nem, jegyzi meg a brit hírügynökség. A legnagyobb nyertes minden bizonnyal a liberális ALDE lesz, amely élvezheti a francia hagyományos jobb és baloldal összeroppanásának és Emanuel Macron új mozgalma előretörése gyümölcsét. A Reuters szerint a legnagyobb frakció továbbra is a néppárti marad, jelenlegi 219 mandátuma helyett azonban csak 186-ra számíthat. Legnagyobb vesztesnek a Reuters szerint is a balközép tábor ígérkezik, a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója azonban így is második erő marad az EP-ben.
Frissítve: 2018.09.15 12:00

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10

A német belügyminiszter szerint Orbán túlzásba esett, de nincs vele nagy baj

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:51
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Az EU-ellenes kampány kicsit talán sok volt, de hát ki nem hibázik néha - védte meg Orbán Viktort Horst Seehofer.
A német belügyminiszter szerint ugyan Orbán Viktor túlzásba vitte az EU-ellenes kampányát, ám ennek ellenére nem kérdőjelezhető meg a magyar miniszterelnök demokratasága. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában Horst Seehofer úgy vélekedett, Orbán keresztény meggyőződésből harcolt a kommunizmus ellen – írja a hvg.hu. A svájci lap tudósítója megkérdezte Seehofertől – a CSU egykori elnökétől, és volt bajor miniszterelnöktől – hogy Kelet-Európa védőügyvédjének tartja-e magát. 
A politikus erre elmondta: „Nem kérek bocsánatot azért, mert kapcsolatot tartok Orbánnal. Figyelemre méltó az életrajza, Orbán akkor harcolt a kommunisták ellen, amikor mi a foteljeinkben ültünk, s mindezt keresztényi meggyőződésből tette. 
„Nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni Orbán Viktor demokrataságát. Túlzásba esett ugyan, amikor kampányt EU-ellenes kampányba kezdett, de ez velünk, német politikusokkal is megesett néha.”
„Csak mi úgy teszünk, mintha hibátlanul járnánk-kelnénk ebben a világban.” - mondta Orbánról, aki uniós támogatással kitömött kormányzattal harcol Brüsszel ellen. Seehofer egyébként nem titkoltan befogadásellenes álláspontot vall menekültügyben: az interjú során is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság Európa Achillesz-inát jelenti, és hogy ő személy szerint arra büszke, ha több bevándorlót tudnak ténylegesen is kiutasítani Németországból, mint ahány kitutasítási eljárás eredménytelenül zárul.  A belügyminiszter - aki egyébként azt is szorgalmazza, hogy a radikális iszlamista kiskorúakat, tehát a 14 év alattiakat is figyelhessék meg a titkosszolgálatok - mégsem az iszlamizmustól, hanem a német szélsőjobb erősödésétől tart igazán.