Egyes dolgokról már megállapodott az MTA és a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.15. 10:05
Fotó: Népszava
Még szerdán találkozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkacsoportja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértőivel.
Az MTA szombati közleménye szerint megbeszélésen megállapították, hogy a finanszírozás feltételei a költségvetési törvény szerint adottak, így csak a végrehajtásának feltételeit kell kialakítani. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni. A jelenleg aktív akadémiai pályázati projektek (például a Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal kutatói pályázat, Kiválósági Együttműködési Program, támogatott kutatócsoportok) támogatása az Akadémián belül marad, és zavartalanul folytatódnak. Ehhez a szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja. Az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakára kiírt pályázatok a 2018. júniusban megjelent felhívás szerint, a tervezett támogatási kerettel lefolytathatóak.    A megállapodások után az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. Az ITM álláspontja, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.16. 12:37

Orbánék elárulták a népakaratot

Publikálás dátuma
2018.09.15. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kormányfő kikerült a centrumból, nem kereszténydemokrata, hanem szélsőséges, és még véletlenül sem az Unió erős embere – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
Milyen érzés hazaárulónak lenni?
Honnan is tudhatnám? Ideje lenni túllépni ezen, a magyar közéletet hosszú ideje mérgező megközelítésen, hogy a miniszterelnök azonosítja magát a nemzettel, és aki nem ért vele egyet, azt hazaárulózza. Ahogy az Európai Parlamentben is elhangzott: ez a gyávák menedéke, Magyarország sokkal több, sokkal nagyszerűbb, mint hogy Orbán Viktorral azonosítsuk. A Sargentini-jelentést megszavazó képviselők pontosan azt tették, amit a Fidesz 2009-es európai parlamenti programjában is kívánatosnak nevezett: ha kell, Európának kell megvédenie a magyarokat saját kormányuktól. A magyarok az unióhoz való csatlakozást 84 százalékkal szavazták meg. Azt tehát, hogy a mindenkori magyar kormány betartja az európai normákat és alapértékeket. Most kimondatott, hogy az Orbán-kormány ezeket megsérti, vagyis az Orbán-kormány a népszavazáson kinyilvánított népakaratot árulta el. Kötelességünk ez ellen fellépni. Nem asszociál rosszul amikor a hazaáruló szó elhangzása után a kormányoldalról kezd beszélni. De mi a múlt heti Magyar Idők cikkére gondoltunk, amelyik szocialista forrásra hivatkozva azt írta: az MSZP képviselői nem szavazzák meg a Sargentini-jelentést.
Ahogy Esterházy Péter mondta: egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá. Szóval, a Magyar Időket ne tekintsük hiteles forrásnak… Azért pár hónappal előtti önmagával hadd szembesítsük: azt mondta, fellép azok ellen, akik akadályozzák a párt sikerét. A Magyar Időkben megjelenő súgások, a Pesti Srácokon és a Hír Tv-n felbukkanó hamisított levél nem sejtet túl hatékony fellépést.
Dehogynem! Mivel nem az MSZP a forrásuk, kénytelenek maguk gyártani hamis anyagokat. Nem tart attól, hogy a jelentés megszavazása után a Fidesz megint előveszi a „baloldal ráront nemzetére” mondást, és erre építi az EP-kampányt?
Ha a kvantumfizikáról, vagy a cserebogarak párzásáról lenne szó, akkor is elővenné ezt. Éppen erről beszélek, ezt a politikát, ezt a közbeszédet kell meghaladni. A Sargentini-jelentéssel a jobboldali Európai Néppárt képviselői is egyetértettek– mégpedig kétharmados többséggel. A jelentés kapcsán nem jobb- és baloldal birkózik egymással, hanem az Európa-párti erők küzdenek az Európa-ellenesekkel. A jogállami demokraták feszülnek össze az illiberális állam híveivel. Orbán kikerült most a centrumból, nem kereszténydemokrata, hanem szélsőséges, nem Európa erős embere, hanem Európa páriája. Csakhogy ez a politikai értékítélet egy átlagembernek nem sokat mond, joggal legyinthet: a jelentés egy megfoghatatlan európai hatalmi harc része.
Nem az! A határozat a magyarok hétköznapjairól szól. Amikor az igazságszolgáltatás függetlenségének leépítéséről ír, ez azt jelenti: más elbírálás alá esnek a Fidesz-elit tagjai, mint az igazságukat kereső polgárok. Amikor a korrupciót kritizálja, az annyit tesz, hogy a Fidesz-elit tagjai tízmilliós hacukában járnak marhapörköltezni, miközben a magyar vállalkozók elől elszívják a forrásokat. Amikor a médiáról van szó, az azt jelenti, hogy hülyítenek bennünket, belehazudnak a képünkbe. Amikor a tudományos élet szabadságának csonkolását teszi szóvá a jelentés, akkor azt bírálja, hogy a hatalom kritikus gondolkodók helyett hű alattvalókat akar nevelni. Ez a mi életünk. Ezt foglalja keretbe a Sargentini-jelentés, még ha kacifántos nyelven teszi is, rólunk szól. Azért a közbeszédben ott van a migránsoktól való félelem is.
Kétségtelen. A kormány politikájának ez az egyetlen fókusza, miközben a Sargentini-jelentésnek csak egyetlen fejezete. Ordas hazugság tehát a bevándorlás témájára fogni a magyar kormány jogállami elítélését. Itthon persze hozzászoktunk ehhez, hogy Orbán, mint az egyszeri rossz tanuló, mindig másról beszél, mint amiről kérdezik. Ha a magyarok a lepukkant kórházakról beszélnek, ő azt mondja: migráns. Ha a magyarok a tanárhiány miatt keseregnek, ő azt mondja: Soros. Orbán politikája egy ügyű és együgyű. Vissza kell terelnünk a politika témáit oda, ahol a magyarok mindennapjai vannak: ahhoz, hogy a legjobbjaink ne menjenek külföldre, rendezni kell a béreket és vissza kell helyezni jogaikba a magyar munkavállalókat. Ahhoz, hogy a magyarok ne haljanak meg korábban, mint a nyugati társaik, neki kell látni az egészségügy rendbetételének és ahhoz, hogy ne vesztegessük el a jövőt, modern oktatást kell teremteni. A politikának ezekről kell szólnia mostantól. Az ellenzék joggal kárhoztatja a hatalmat, hogy nincs más témája, csak a migráció. De a választási kampányban úgy tűnt, az ellenzéknek sincs, legfeljebb technikai-összefogási ügyekről beszél. Meddig kell várni a tartalomra? Szembe kell néznünk két nagy hibánkkal. Az egyik az ahogyan a migrációról beszéltünk, illetve nem beszéltünk. Igen, a migráció súlyos gondja Európának és Magyarországnak. Értenünk kell a többség ezzel kapcsolatos félelmeit, s ha ezekre a kerítés egyfajta reakció, akkor a kerítésnek állnia kell. De mi nem tehetjük azt, amit Orbán: nem hazudhatunk a magyaroknak. Nem hazudhatjuk azt, hogy a kerítés maga a megoldás, mert olyan az, mint nyílt törésen a ragtapasz. A megoldás csak európai szintű lehet, de ezt Orbán nem erősíti, hanem megakadályozza. Orbán tehát migráció ügyében sem a megoldás, hanem a probléma része. Volt más hiba is?
Hogy az összefogósdi a kampányban felülírta a tartalmi mondandót, pedig ennek alapjait a kampányban leraktuk, csak többet beszéltünk magunkról, mint erről. Tehát mi az új alapvetés?
A szociális demokrácia iránya a helyes. Sokáig azt hittük, a liberális demokráciával elérkeztünk a történelem végére. De kiderült, hogy a szabadság túl sok helyen nem járt együtt a széleskörű jóléttel, a sorsválasztás szabadságával, ahogy Ferge Zsuzsa mondta. A liberális demokrácia bajaira a populisták válasza Putyintól Orbánig az illiberális demokrácia, amely leveszi a szabadság terhét is az emberekről, de továbbra is nélkülözi a szociális szempontokat. Mi ellenfelei vagyunk az illiberalizmusnak, de kritikusai a liberális demokráciák mai működésének, ezért vagyunk mi a szociális demokrácia pártján. A magyar politika két nagy törésvonalát illetően világos a pozíciónk. Az egyik a múlt kontra jövő ellentétpár. Mi nem maskarás szittyákkal, hanem kritikus gondolkodásra képes magyar fiatalokkal képzeljük el ennek az országnak a jövőjét. A másik ellentétpár a Kelet kontra Nyugat, Mi nem ázsiai diktátorok társaságában, hanem a nyugati polgári demokráciák társaságában látjuk Magyarországot. Európa pártján állunk és ellenfelei vagyunk annak az Orbán-rezsimnek, amely elszigeteli az országot Európában, de kritikusak vagyunk az EU mai működésével szemben, ezért is követeljük például, hogy az uniós források a korrupt kormány helyett az emberekhez kerüljenek. Elismerjük a multik hozzájárulását a magyar gazdasághoz, de nekünk nem a multik, hanem az ott dolgozó munkavállalók a szövetségeseink. Elismerjük a magyar bankok hozzájárulását a gazdasági stabilitáshoz, de sokkal több hozzájárulást várunk el tőlük a közjóhoz. Ha tehát mi a jövőt akarjuk szolgálni, a keleties ösztönök helyett az emberek nyugatias vágyára építjük politikánkat. Ebből világosan kell látszania politikánk tartalmi kereteinek is, amelynek három kulcspontja van: a bérek ügye, az egészségügy rendbetétele és az oktatás megújítása.
Ha egy mondatba kellene belesűríteni az egészségügy legnagyobb baját, hogy hangzana? A magyarok 4-5 évvel rövidebb ideig élnek, mint nyugati társaik. Van-e ennél szomorúbb tény? Törvényjavaslatban vonnák el az egészségügy pusztulásáért felelős politikusok, a kormánytagok VIP-ellátását. Nem tart attól, hogy mindenkit meglep a Fidesz, és rábólint a kezdeményezésre? Nem következik eddigi hozzáállásukból. A Fidesz arra törekszik, hogy kettős rendszert építsen ki – azaz az új elitnek emelt szintű, általában magánellátást biztosít, az egészségügyben és az oktatásban egyaránt. Közben pedig az állami szolgáltatásokat leépíti, úgyhogy az emberek hamarosan ráébrednek a valóságra: ami a fideszeseknek jut, az nekik nem jár. De ha a privilégiumaikról nem is tudjuk lemondatni a hatalom embereit, mindenképp rászorítjuk őket a színvallásra. Önt és családját állami, önkormányzati doktor gyógyítja, vagy magánorvos? Szerencsére én csak a háziorvosra szorulok rá. Néhány családtagom viszont igénybe vesz magánellátást, mert több olyan orvos, aki évtizedekig kezelte őket, már csak a magánegészségügyben rendel. Én ebben tudom támogatni a családomat, de tudom, hogy a túlnyomó többség ezt nem engedheti meg magának. A választások előtt is cudar állapotban volt az egészségügy és az oktatás, mégis maradt a migránskommunikációval nyomuló kormány. Most miért mozdulnának meg a két terület miatt az emberek? A választáson többen szavaztak a Fidesz ellen, mint rá. Az a mi hibánk, hogy hagytuk, hogy az összefogósdi feleméssze minden energiánkat. Most azonban nyílik a baloldali tér, hiszen az LMP a jelek szerint jobbra igazol. És kivel játszaná be ezt a teret az MSZP?  A múlt helyett a jövőt, a Kelet helyett a Nyugatot, az elit kiváltságai helyett az egyenlő esélyeket teremtő jogállamot választó magyar polgárokkal. Miközben korábban azt mondta nekünk, hisz abban, hogy közösen indulnak az EP, illetve az önkormányzati választáson is a Párbeszéddel, nemrég már úgy fogalmazott: ősszel meglesz a döntés, milyen felállásban működnek együtt, közös listát állítanak-e. Mi változott? Az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetségben dolgozik, magától értetődően szövetségesei vagyunk egymásnak. Mi lesz a nyitóügye az MSZP-nek az őszi ülésszakon? Meg kell védenünk a magyarokat a kormánytól, attól, hogy Orbán partvonalon kívülre szorítsa Magyarországot Európában. Ehhez nem csak a parlamentben keresünk többséget, hanem ha kell, az utcán is. Hétfőre a Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása.

Névjegy

Tóth Bertalan Pécsen született 1975-ben. 2000-ben jogász, 2003-ban európai jogi szakjogász, 2013-ban közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. 2004-től ügyvédként dolgozott. 1992 óta tagja az MSZP-nek. 1994-1998, valamint 2000-2002 között az MSZP pécsi városi szervezetének elnökségi tagja, 2003-tól a választmány elnöke, 2007-től 2010-ig pedig a városi szervezet elnöke volt. 2006-tól 2009-ig Pécs alpolgármestere volt. 2010-től 2014 -ig önkormányzati képviselő, az MSZP városi frakciójának vezetője volt. 2014-től országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese. 2016. júliusától az MSZP frakcióvezetője. 2018. június 17-től az MSZP elnöke.

A jövő héten visszatér az igazi nyár is

Publikálás dátuma
2018.09.15. 08:51
Illusztráció
Fotó: Shuttestock
Már a hétvégén is az indián nyár lesz a jellemző, de jövő szerdától akár 30 fok is lehet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint szombaton nyugat felől fokozatosan tovább szakadozik, csökken a felhőzet, és alapvetően mindenütt többórás napsütésre számíthatunk gomolyfelhő-képződéssel. Helyenként - főként az északkeleti megyékben - zápor, zivatar is kialakulhat. Az északnyugati, északi szél megélénkül, néhol megerősödik, de zivatar környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 28 fok között valószínű. Késő estére 15 és 21 fok közé hűl le a levegő. Vasárnap nyugat felől mindenütt fokozatosan felszakadozik, csökken a felhőzet. Alapvetően többórás napsütésre számíthatunk gomolyfelhő-képződéssel. Helyenként - főként az északkeleti megyékben - zápor, zivatar is kialakulhat. Az északnyugati, északi szél megélénkül, néhol megerősödik, de zivatar környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 28 fok között valószínű.   Hétfőn mapos idő lesz kevés fátyol- és gomolyfelhővel. Csapadék nem várható. Néhol megélénkül a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 28 fok között várható. Kedden túlnyomóan derült, napos, száraz idő lesz. Néhol megélénkül a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 29 fok között valószínű, szerdán pedig már zavartalan napsütés mellett akár 30 fok is lehet.  
Szerző
Témák
időjárás