Hetven év után kiderülhet, mi lett 60 ezer, szovjet fogságba hurcolt magyarral

600 ezer magyar került annak idején hadifogolyként és kényszermunkásként a Szovjetunióba, tizedük sorsáról eddig nem lehetett tudni semmit.
A második világháborúban, illetve közvetlenül utána fogságba esett vagy elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról állapodott meg a Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottság a napokban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel. A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból. „A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" - írta a minisztérium közleménye.  A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a XX. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni. 
Szerző
Témák
hadifoglyok
Frissítve: 2018.09.16. 12:29

Felmérés igazolja: beszéd helyett inkább csetelnek a kamaszok

Publikálás dátuma
2018.09.15. 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Egy amerikai felmérés szerint a kamaszok kétharmada szívesebben kommunikál a barátaival online és telefonon, mint élőben. A 2012-ben 49 százalékuk személyesen beszélgetett inkább.
A Common Sense Media 2018 márciusában és áprilisában készítette a felmérést több mint ezer 13 és 17 éves kor közötti fiatal megkérdezésével. A legtöbben (35 százalék) az üzenetküldést választották kedvelt kommunikációs formaként, ezt követi a személyes beszélgetés (32 százalék), a közösségi médián keresztül való kapcsolattartás (16 százalék), a videocsetelés (10 százalék), a telefonálás (5 százalék) és 2 százaléknyi egyéb módszer - írta a Qubit.
Azzal az állítással, hogy az okostelefonjaik elvonják a figyelmüket a körülöttük lévő emberekről, a hat évvel ezelőtti 44-hez képest most 54 százalékuk értett egyet, ugyanakkor 44 százalékuk mondta azt, hogy frusztrálja őket, amikor a barátaik a telefonjaikat bújják, amikor együtt vannak. 
A közösségi médiát naponta többször használó tinik aránya 34-ről emelkedett 70 százalékra – ebből 16 százalék „szinte állandóan” valamilyen platformon lóg, további 22 százalék pedig óránként többször látogat közösségi oldalakat. Ezek népszerűségében is történt változás: a hat évvel ezelőtti 68 százalékos  fölényéhez képest ma már csak a korcsoport 15 százaléka szereti a Facebookot, a 41 százalékos bázissal rendelkező Snapchat mellett már az Instagram is 22 százalékos.
Szerző

Leszállás nélkül repült Ukrajnából Amerikába egy repülőgép

Publikálás dátuma
2018.09.14. 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
13 óra alatt 9800 kilométert tett meg leszállás nélkül egy szállító repülőgép.
A szállító repülőgép a Kijev melletti Hosztomelből szállt fel és az oaklandi nemzetközi repülőtéren landolt. A 9800 kilométeres utat 13 óra alatt tette meg leszállás nélkül – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség a pilóta Facebookon közzétett beszámolója alapján. 
Július végén az Antonov vállalat egy másik rekordról számolt be, amit a szállítógéppel állítottak fel - írta az Érdekes Világ. Akkor az egymást követő járatszámok rekordját döntötték meg az AN-225-ös üzemeltetésének történelmében: egymás után 12 fordulattal, 12 darab 160 tonnás hőerőmű-generátort szállított le a gép Chiléből Bolíviába a Hansa Meyer Global Transport GmbH and Co vállalt megbízásából.
Az An-225 “Mrija” szállító repülőgépet az 1980-as évek második felében fejlesztették ki a kijevi Antonov tervezőirodában. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 tonna hasznos teher szállítására képes. Fizikai méreteit tekintve is a világ legnagyobbja. Jelenleg egyetlen üzemelő példánya van.
Szerző
Témák
repülő