Washington megfenyegette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot

Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója illegitimnek nevezte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot és szankciókkal fenyegette meg annak bíráit. A washingtoni reakció azt a kérdést is felveti, mennyire hatékonyak a nemzetközi szervezetek.

Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat, mondta múlt hét elején John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, amikor szankciókkal fenyegette meg a háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) és annak bíráit. Jelezte, az Egyesült Államok büntetni fogja azokat az országokat is, amelyek segítséget nyújtanak az ICC-nek amerikai állampolgárok felelősségre vonásában. Bolton arra reagált, hogy a bíróság többek között az amerikai katonák állítólagos afganisztáni súlyos jogsértéseit is kivizsgálná.

Az ügy azzal egyidőben került terítékre, hogy Washington véget vetett a palesztinok segélyezésének és felszámolta a Palesztin Hatóság (PH) washingtoni képviseletét. A Trump kormányzat az utóbbi időben szankciók sorozatával próbálja visszatéríteni a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz, de ez egyelőre nem vezetett eredményre, a Palesztin Hatóság pedig ismételten felszólította a Nemzetközi Bíróságot, hogy indítson vizsgálatot Izrael ellen, mert álláspontja szerint a zsidó állam háborús bűnöket követett el a 2014-es gázai háború és a ciszjordániai telepbővítések során.

Az ICC egyelőre nem nyilatkozott a palesztin kérés kapcsán, de a Palesztin Hatóságot annak ellenére, hogy önálló palesztin állam nincs, már korábban tagjai közé fogadta, ami Izrael haragját váltotta ki. Az viszont napvilágot látott, hogy a bírói testület egy olyan 2016-os jelentést akar kivizsgálni, amely háborús bűnök elkövetésével vádol Afganisztánban állomásozó amerikai katonákat. E mellett a bírói testület elő került az említett palesztin bejelentés is.

„Bolton fenyegetésére szeptember 12-én válaszolt az ICC, a hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatban a bíróság egyértelművé teszi, hogy az államok joghatósága alá tartozik a háborús bűncselekmények kivizsgálása és a bűnösök elleni büntetőeljárás elindítása, az igazságszolgáltatás az ilyen ügyekben, de azt is jelzi, hogy ha az államok ezt elmulasztják, akkor viszont a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorolhatja ezt a jogot.

Boltonnak azonban tulajdonképpen igaza van, amikor azt állítja, hogy az ICC nem is vizsgálhatná az állítólagos afganisztáni jogsértéseket, hiszen sem Afganisztán, sem az Egyesült Államok, sem egyetlen ICC-tagállam sem kérte fel erre a bírói testületet. Mégha a bírák saját hatáskörben is dönthetnek egy-egy ügy kivizsgálásáról, automatikusan adódik legalább két kérdés - mit érhetnek el vele, és mit ér a testület, ha nem tud hathatósan fellépni háborús bűnök gyanúja vagy azok beigazolódása esetén? Burundi például tagország volt, de elsőként ki is lépett, amint a területén a testület vizsgálata súlyos jogsértéseket állapított meg a fegyveres politikai harcok során. A bűncselekmények és az emberi jogaikban korlátozott áldozatokat ezzel meg is fosztották a jogorvoslat lehetőségétől.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002 júliusában jött létre, az ENSZ 1998. júniusi, római közgyűlésén elfogadott döntés, a Római Statútum hatálybalépésével. Működésének több korlátja is van: csak a létrejötte után elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatosan vizsgálódhat, és csak abban az esetben, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a feltételezett bűncselekmény egy tagállam területén történt, vagy ha az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja a bíróság elé. Csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem tudnak kivizsgálni egy esetet és nem tudnak ítéletet hozni háborús és/vagy emberiesség elleni bűnök esetén.

Az ENSZ 193 tagállama közül 124 alapította, további 35 aláírta, de nem ratifikálta. Az Egyesült Államok ezen utóbbiak közé tartozik, akárcsak Izrael. Oroszország is aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, majd azt követően, hogy a testület jelezte, eljárást indít a 2008-as grúz–orosz háborúval kapcsolatban, majd megszállásnak nevezte a Krím orosz annexióját, negyedik államként az aláírók közül, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság valamint Gambia után, 2016 novemberében formálisan kilépett a CCI-ből.

Nem tagja a bíróság rendszerének tulajdonképpen egyetlen olyan ország sem, amely háborút viselt, légicsapásokat hajtott végre más állam területén. Közéjük tartozik az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és Irán. Nem tag továbbá a legtöbb olyan ország sem, amelynek területén háború zajlott vagy zajlik – Irak, Jemen, Szíria, Szudán, Afganisztán, Ukrajna például, vagyis ahol, és amelyek esetében lenne oka vizsgálódni a bíróságnak. Nem vállalta a tagságot Pakisztán, India, Kína sem. Megalapítását Irak, Izrael, Jemen, Katar, Kína, Líbia és az Amerikai Egyesült Államok már a római alapító közgyűlésén ellenezték, azóta meg azért bírálják, mert álláspontjuk szerint az ICC nem független testület, tevékenysége átpolitizálódott.

Hogy mennyire igaz ez a vád, kérdéses, az viszont egyértelmű, hogy az utóbbi idők háborús bűncselekmény gyanús eseteit rendre szőnyeg alá söprik az érintettek.