4700 milliárd forintnyi készpénz van a lakosságnál

Publikálás dátuma
2018.09.17. 12:00
Bankbetétre adott kamatokból manapság nehezen gyűlne össze egy házra való
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyre kevesebben kötik le bankbetétekben a pénzüket, mert nem éri meg. A párnacihánál mégis jobb a lakáskassza.
Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik úgy szeretnének egy kis pénzt megtakarítani, hogy annak némi hozama is legyen. A banki lekötések vagy állampapírok kamata ugyanis még az inflációt sem éri el, így aki mégis fialtatni szeretné pénzét, annak vagy kockázatosabb termékeket kell választania, vagy célhoz kötötten félretennie a pénzét. A laikusok számára inkább ez utóbbit javasolják a szakértők, de ebben az esetben arra is figyelni kell, hogy az adott megtakarítás csak az előre rögzített célra lesz majd felhasználható. Augusztusban az infláció már 3,4 százalékra gyorsult, a jegybanki alapkamat azonban változatlanul 0,9 százalék. A banki lekötésekre így továbbra is alacsony, néhány tized százalékos kamatokat adnak a pénzintézetek. Ezekkel 1 millió forint egy évre szóló lekötésével is csupán néhány ezer forintot lehet nyerni, de van olyan ajánlat is, amelynek révén 100 forinttal „gyarapodna” egy év után az 1 millió forintos lekötés. Ilyen kamatok mellett nem látják értelmét a lekötésnek azok, akiknek van némi megtakarításuk, ezért inkább lekötetlenül vagy még inkább készpénzben tartják pénzüket. A jegybank statisztikái szerint júliusban 5 729 milliárd forinttal újabb csúcsot döntött a gazdaságban a készpénzállomány: ez csaknem 1000 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővülés fő okozója a lakossági készpénzállomány növekedése volt. Az Azénpénzem.hu kalkulációi szerint már több mint 4700 milliárd forintnyi készpénz van a lakosságnál, miközben 2010-ben még csupán 1700 milliárd forintra rúgott az összeg. Ennek egyik oka a rendkívül alacsony kamatszint, ami miatt sokan tartják inkább a „párnacihában” a megtakarításukat – magyarázza Lovas Judit, a szakportál felelős szerkesztője. Hasonló okokból csúcsokat döntöget a bankokban lekötetlenül, folyószámlán tartott megtakarítás is: júniusban 5517 milliárd forint hevert így parlagon - ez a lakossági folyószámlákon lévő összeg kétharmadát jelenti. Vagyis a lakosság több mint 10 ezer milliárd forinttal nem kezd semmit – mutat rá Lovas Judit, megjegyezve, hogy 8 éve még az összeg a mostani alig harmadára rúgott. A Fidesz kormányzásának kezdetén az 1700 milliárd forintnyi lakossági készpénzállomány mellett ugyanis az ügyfelek alig 1500 milliárd forintnyi pénze parkolt lekötetlenül a folyószámlákon, ami a folyószámla pénzek harmadát tette csak ki. Igaz, akkor még érdemes volt lekötni: 8 éve a lekötött betétek átlagkamata 4,45 százalék volt. Ezzel együtt – egyszerűségének köszönhetően is – még mindig népszerű megtakarítási formának számít a bankbetét: valamivel több, mint 1650 milliárd forintnyi összeget kötöttek le az ügyfelek. Az állampapírok némiképp többet hoznak a konyhára, mert ezekre – időtávtól függően – 2-3 százalékos kamatot is adnak. Ez ugyanakkor még mindig alatta marad az inflációnak. A korábbi növekvő tendencia meg is tört: június végén csaknem 5300 milliárd forintja volt a lakosságnak állampapírokban, az elmúlt fél év során 252 milliárd forintért vásároltak újabb állampapírokat az ügyfelek. Két évvel ezelőtt viszont még több mint kétszer ennyi plusz megtakarítás érkezett állampapírba, a tavalyi első félévben pedig 40 százalékkal több. Lovas Judit szerint ebben a helyzetben vagy kockázatvállalással, vagy konkrét célhoz kötődő megtakarítással lehet gyarapítani a rendelkezésre álló összegeket. Előbbit laikusok számára nem ajánlaná, bár, mint megjegyezte, a magyarok kockázatvállaló hajlandósága nem is túl nagy, így nem sokan fektetnek például részvényekbe. A nyugdíj, egészség- vagy lakáscélú megtakarítások esetében viszont biztonságosan lehet szert tenni némi nyereségre – igaz, csak az állami támogatások és az adókedvezmények révén. A lakástakarékpénztárba befizetett összegekhez 30 százalékot hozzátesz az állam, a nyugdíj vagy az egészségpénztári befizetésekre pedig 20 százalékos adókedvezmény jár. Az önkéntes pénztárakban 1440 milliárd forint van, amiből 60 milliárd körüli az egészségpénztári megtakarítás. Lovas Judit azt mondja: az önkéntes nyugdíjpénztáraknak viszonylag sok tagja van, mivel sokan beléptek amiatt, hogy korábban cafeteriaként kaptak ilyen juttatást. Maguk azonban kevesen fizetnek be, mivel sokan úgy gondolják: úgysem érik meg azt a kort. Még nagyobb problémának látja, hogy kockázati biztosítást is nagyon kevesen kötnek, pedig a családfenntartó betegsége vagy halála esetén könnyen mélyszegénységbe süllyedhet a család. A biztosítást azonban drágának találják az ügyfelek, viszont az éppen azért drága, mert kevesen kötik meg, így szűkebb a kockázatközösség.
Veres Patrik, a Bank360.hu szakértője szerint jelenleg a lakástakarék a legjobb és legbiztonságosabb megtakarítási forma, ha van lakáscélunk (amibe akár a lakásfelújítás is beletartozhat). Személyenként egy számlát lehet nyitni, amelyre havonta legföljebb 20 ezer forintot lehet befizetni. Az állami támogatás révén egy 4 éves konstrukció végén a befizetett 960 ezer forintból mintegy 1 250 ezer forint lesz: ez több, mint 10 százalékos hozamot jelent. Ennek ellenére a jelenleg 4 pénzintézet által kínált lakástakarék-konstrukció jóval kevésbé népszerű nálunk, mint például származási hazájában, Németországban. Ott jóval alacsonyabb az állami támogatás mértéke, mégis szinte mindenki köt ilyet; nálunk ez még nincs így. Ezzel együtt az év elején a lakástakarék pénztárak betéti állománya már 724 milliárd forintra rúgott, ami csaknem 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Folyamatosan nő a kifizetett állami támogatás mértéke is: a 2016-os megtakarítási állomány után közel 62 milliárd forintot fizetett az állam tavaly. Veres Patrik megjegyezte: sokakat eltántorít, hogy úgy látják, még egy lakásvásárláshoz szükséges önerőrevaló sem jön össze a takarékból 4 év alatt. Ekkora - akár évi 12 százalékos - hozamot azonban jelenleg nem találni a biztonságos befektetések között, az állami támogatás – a 4 éves, havi 20 ezer forintos konstrukcióban például 288 ezer forint – pedig lényegében „talált pénz”.

Mégis miből?

Miközben az MNB adatai szerint összesen több mint 41 ezer milliárd forint nettó megtakarítással rendelkeznek a magyarok, vagyis 4,2 millió forintnyi megtakarítása van egy „átlagmagyarnak”, más felmérések azt mutatják, az ország lakosságának fele egyik napról a másikra él. Az ellentmondás hátterében a társadalom kettészakítottsága áll, amiről az átlagszámok semmit nem mondanak. Vannak, akik zsebből ki tudják fizetni egy lakás árát (az ingatlanvásárlások fele még mindig készpénzes), miközben vannak olyanok, akik már egy váratlan kiadást sem tudnak fedezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda felmérése szerint a lakosság fele, több mint 5 millió ember él így egyik napról a másikra. Sokan kérdezik tehát, mégis miből tudnának félretenni? Szakértők ilyenkor – nem megkérdőjelezve, hogy vannak, akiknek valóban nem telik még az alapvető szükségleteik kielégítésére sem – azt ajánlják, vezessenek háztartási naplót néhány hónapig a kiadásokról és a bevételekről, mert úgy láthatóbbá válik, hol lehetne talán mégis néhány ezer forintnyi kiadást lecsippentve némi tartalékot gyűjteni.        

Szerző
Frissítve: 2018.09.17. 16:12

Az oroszok szerint nem volt gond a 3-as metró ajtajával

Publikálás dátuma
2018.09.17. 09:23

Fotó: Tóth Gergő / Népzsava
Szijjártó Péter Moszkvában tárgyal, ahol egyebek mellett terítékre került a metrószerelvények hibái miatt követelt kötbér is. Az orosz fél szerint a magyar metróalagutak okozták a problémát.
Orbán Viktor kedden Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, de a 444 úgy tudja, hétfőn Szijjártó Péter munkavacsorát kezdeményez Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Információik szerint az orosz fél előre jelezte, hogy Szijjártó és Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter, a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) társelnökének tárgyalásán fel fogják vetni az M3-as metró felújított szerelvényeinek kérdését. Az oroszok ugyanis nehezményezik a magyar fél által kiszabott kötbért, szerintük az jogtalan. Azt állítják, hogy
a szerelvények ajtóinak meghibásodása nem az orosz fél hibájából keletkezett, hanem amiatt, hogy a magyar metróalagutak egyenetlenségei miatt a túl érzékeny szenzorok téves jeleket kaptak, és azokat le kellett cseréni gyengébb minőségű szenzorokra.

Szergej Lavrov és Szijjártó Péter
Fotó: Kurucz Árpád / AFP
Szerző
Frissítve: 2018.09.17. 10:03

Káosz a kukaholdingnál: a könyvvizsgálók nem adják nevüket a beszámolóhoz

Publikálás dátuma
2018.09.17. 09:05

Fotó: SZALMÁS PÉTER
Az állami cégnek még mindig nincs elfogadott mérlege a múlt évről. Valójában nem is tudják megmondani, hogy valójában mekkora a hiány.
A kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél áll a bál: a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez hasonlóan a könyvvizsgálók ennél az állami cégnél sem hajlandók a nevüket adni a vállalat éves beszámolójához – tudta meg a 24.hu. A portál azt írja, hogy bár az NHKV-nál a cikk írásakor nem utalt nyom arra, hogy az állami társaság szakított a könyvvizsgáló MOORE STEPHENS Kft.-vel, voltak személyi változások a legutóbbi, július végi bejegyzések alapján, de alighanem más okból. Törölték Weingartner Balázs Józsefet, aki az alapítástól fogva igazgatósági elnöke volt a kukaholdingnak, ám több szinttel feljebb lépett, ő lett az új kormány innovációs minisztériumában a fenntarthatóságért felelős államtitkár, és ebből a pozícióból felügyelheti volt cégét. Mint írják, nem egyszerűen többmilliárdos a hiány, de nem is tudják megmondani, hogy valójában mennyi – a portál információi szerint 7 és 15 milliárd forint között több szám is szóba jöhet. A kukaholdingnál 110 milliárd forint a tervezett éves forgalom, ez azonban nem tud összejönni, mert két évvel az indulás után még mindig nem működik rendesen a rendszer legfontosabb eleme, a számlázást bonyolító szoftver. A rendszerproblémák miatt még most is vannak 2017 első félévéből származó elmaradások, néha százezres tételekben mennek ki hibás számlák, és az ügyfélszolgálat nem tudja megmondani a reklamáló kukatulajoknak, hogy mennyi az aktuális számlaállásuk. A portál forrásai szerint jelenleg 45-50 milliárd forint az indulás óta beletolt külső forrás, amit kétséges, hogy valaha vissza tud fizetni. A rendszer működését két év alatt sem sikerült megbízhatóvá tenni, annak ellenére sem, hogy közben további százmilliókat költöttek rá, és a költségek megközelítették vagy már túl is lépték az egymilliárd forintos határt – teszik hozzá. A portál nem kapott egyenes választ a nemzeti kukaholdingtól, a mérlegbeadás idején tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) pedig nem is reagált arra a kérdésre, hogy tényleg a több milliárdos vitatott tétel miatt akadt-e el a mérlegbeszámoló elfogadása.
„A korábbi és az új tulajdonosi joggyakorló közötti átadás-átvétel folyamatban van, annak lezárását követően történik meg a beszámoló elfogadása”

– közölte Sőtér Dávid, az NHKV szóvivője.

Szerző
Témák
kukaholding NHKV
Frissítve: 2018.09.17. 09:15