Előfizetés

Kiürítették a rendőrök a Kossuth teret, 27 tüntetőt vittek el

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.17. 08:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy zavartan viselkedő nőt a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállítottak.
Védett vezető érkezése miatt kiürítette a rendőrség a Kossuth teret hétfőn 3 óra és 5 óra között, és felszólította az oda bejelentett – gyülekezési törvény hatálya alá tartozó – rendezvény résztvevőit, hogy gyülekezési jogukat a személy és létesítménybiztosítási intézkedéssel érintett területen kívül gyakorolják – írja a police.hu. A felszólításnak 27 ember nem tett eleget, ezért őket a rendőrök „testi kényszer alkalmazásával” kikísérték a területről. A rendőri intézkedés következtében személyi sérülés nem történt, egy zavartan viselkedő nőt a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállítottak. A rendőrök a 27 fővel szemben szabálysértési feljelentést tettek.

Itt a laoszi házelnök, csak épp nem beszélnek róla

Lapunk a BRFK-nál érdeklődött, hogy pontosan ki is volt a védett vezető: mint megtudtuk, Pany Yathotou a laoszi nemzetgyűlés elnöke érkezett az Országházba hétfőn, miatta rendelték el hajnali háromtól délután négy óráig tartó intézkedést. A szocialista vezető sejthetően nem háromkor érkezett meg a Parlamentbe, de a jogalap így is adott volt a rendőrségi fellépéshez. Érdekes ugyanakkor, hogy Yathotou érkezéséről csak a rendőrségtől hallottunk - a diplomáciai látogatásól valamiért sem a parlament honlapja, sem a kormany.hu nem tesz említést. 

A Fidesz jelöltje nyert a Jobbik fellegvárában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.17. 07:40
Népszava illusztráció
Szőke Zoltán kapta a legtöbb szavazatot Tiszavasváriban.
Szőke Zoltán, a Fidesz-KDNP jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a vasárnap megtartott időközi polgármester-választáson Tiszavasváriban – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város aljegyzője az MTI-vel. Ostorháziné Kórik Zsuzsanna elmondta, hogy a voksoláson 4609-en jelentek meg, az érvényes szavazatok száma pedig 4546 volt. Az önkormányzati testületben képviselőként dolgozó kormánypárti jelöltre 1897-en szavaztak, a négy független jelölt közül a város jelenlegi jegyzőjére, Badics Ildikóra 1676, Rozgonyi Attilára 433, a szintén testületi tag Munkácsi Mihályra 361, míg Nácsáné Kalán Eszterre 179 szavazat érkezett. A voksolást azért kell megtartani, mert a korábbi jobbikos városvezető, Fülöp Erik április 8-án az országgyűlési választásokon pártja listáján képviselői mandátumot szerzett és összeférhetetlenség miatt lemondott településvezetői tisztségéről. Mint megírtuk, Tiszavasvári volt a Jobbik egyik utolsó fellegvára. Saját jelöltet azonban a párt nem is indított, arra hivatkozva, hogy nincs pénzük kampányolni, de az köztudott, hogy az eddigi jegyzőt, a posztért szintén ringbe szálló Badics Ildikót támogatták. Az elmúlt hetekben szakadni látszott a helyi szervezetük is: kilépett a pártból a tiszavasvári elnök, korábbi országgyűlési képviselőjelölt és alpolgármester Császár József, s vele együtt hat másik tag is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári volt az egyetlen olyan 10 ezer fő feletti település, ahol két egymást követő ciklusban is a Jobbik adta a polgármestert.

7-es cikkely: jogi csatával húzza az időt a Fidesz

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.09.17. 07:30

Fotó: PASCAL BASTIEN / AFP
Újabb fordulatot vett a Sargentini-jelentés elfogadása körüli jogi huzavona azzal, hogy az Európai Unió soros elnökségét adó Ausztria bejelentette: a soros elnökként éppen általa irányított, kormányközi Európai Tanács jogi szolgálatától kér iránymutatást a múlt heti szavazás lebonyolításának a jogszerűségéről.
Tény ugyanakkor az is: ezt a Fidesz-barát Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kezdeményezte a szintén FPÖ-s, és Orbánékkal korántsem ellenséges külügyminiszternél.   A magyar kormány – mint arról többször írtunk – semmisnek tekinti az állásfoglalást, mert szerinte az Európai Parlament (EP) a saját szabályait és az uniós szerződés előírásait felrúgva hagyta jóvá a szöveget. A leadott szavazatokba nem számította bele a tartózkodásokat, ami súlyos jogsértés a kabinet szerint. Az EP jogi szolgálata a szavazás előtt meghozott véleményében ezzel ellentétes álláspontot képviselt, egyebek között a testület korábbi gyakorlatára hivatkozva. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint valóban vita tárgyát képezheti, hogy az EP az EU szerződésének és a saját eljárási szabályzatának megfelelően szavazott-e. Egyik dokumentum sem tisztázza, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e, és csak közvetve nyújt fogódzót a kérdés helyes megválaszolására. Mivel minden jel arra mutat, hogy Budapest az Európai Unió Bíróságán fogja megtámadni az EP határozatát, megkérdeztük Lehóczki Balázs bírósági sajtóreferenst, hogy volt-e már ilyen ügy a testület előtt. A tisztviselő szerint egyetlen beadvány fekszik az EU Bíróságánál alacsonyabb fokú Európai Törvényszék előtt, ami hasonló kérdést feszeget. A keresetet Ryszard Czarnecki lengyel EP-képviselő nyújtotta be, mégpedig azért, mert jogszerűtlennek tartotta, hogy a képviselő-testület idén februárban megfosztotta parlamenti alelnöki tisztétől. Beadványában több kifogást emel, ezek egyike, hogy a leváltásához szükséges kétharmados többség a tartózkodások beszámítása nélkül jött létre. Lehóczki közlése szerint a Czarnecki által felvetett probléma ugyanakkor jelentősen különbözik a magyar kormány és az Európai Parlament vitájától. A lengyel politikus ügyében kizárólag az EP eljárási szabályzata a mérvadó, míg a 7. cikkelyes eljárás szavazási rendjéről az EU szerződése rendelkezik. Épp ez adja a magyar kormány érvelésének az alapját. Ha a Sargentini-jelentés elfogadásának megsemmisítését célzó magyar kereset az EU Bírósága elé kerül, akkor a 15 tagú testület többségi szavazással fogja eldönteni, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számít-e, jogszerű volt-e a Sargentini-jelentés megszavazása. A határozatra körülbelül másfél évet kellene várni, hacsak a bíróság nem döntene a gyorsított eljárás mellett, amit egyébként az Európai Parlament is kérhet. Lehóczki Balázs szerint ebben az esetben a benyújtástól számított 3-4 hónapon belül megszülethetne a verdikt. Ha a magyar kormány nyerne, az EP-jelentés elfogadását semmisnek kellene tekinteni. De a bírósági döntésig a parlamenti határozat érvényben marad, ennek minden következményével. Kivéve, ha Magyarország azt kéri, hogy az ítélethozatalig függesszék fel a hatályát, és ennek a kérésnek az EU Bírósága helyt ad – tette hozzá a sajtóreferens. A Sargentini- jelentés európai parlamenti jóváhagyását követően a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló Tanács asztalára kerül. A menetrendre a soros elnöknek kell javaslatot tennie. Az osztrákok döntése a jogi szolgálat bevonásáról máris jelzi, hogy működik a halogató taktika. Általunk megkérdezett szakértők szerint az Orbán-kormány jogi lépései arra mindenképpen jók lesznek, hogy a folyamatot lelassítsák, akár egy darabig le is állítsák.

Kurz, a megbízhatatlan labanc

 Az osztrák Die Presse információi szerint Orbán Viktor a napokban tartott zárt Fidesz-frakcióülésen „megbízhatatlan labancnak” nevezte Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki a magyar kormány ellen foglalt állást a Sargentini-jelentés ügyében – vette észre az 444. A magyar kormányfő a pénteken tett rádiónyilatkozatában egészen másként szólt a kancelláról: szerint Kurz „még fiatalember, aki belekeveredett ebbe a zűrös vitába”. 

Újabb erős Fidesz-bírálat Németországból

Orbánnak távoznia kell – ezzel a címmel közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS). A konzervatív vasárnapi német lap szerint az Európai Parlament (EP) "elmondhatatlanul lejáratta volna magát", ha nem szavazza meg a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, úgynevezett Sargentini-jelentést, mert Orbán Viktor kormányfő "megszorongatja a civil társadalmat, alattomoskodik egy, a világra nyitott, vagyis számára kényelmetlen egyetemmel szemben", és "semmibe veszi a tehermegosztásról hozott érvényes döntéseket a migráció területén". „A Fidesznek távoznia kell a néppártból" – írta a FAS.