Európa Tanács: Bántalmazzák a magyar rendőrök a kitoloncolt migránsokat

Súlyos megállapításokat tartalmaz a magyar tranzitzónákról az Európa Tanács egyik testületének jelentése. Arra szólítja fel a magyar hatóságokat: ne toloncoljanak ki embereket Szerbiába, illetve ne tartsanak a túlságosan börtönszerű tranzitzónákban elzárva családokat és kiskorúakat.

Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága felszólítja a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldi menedékkérők fogva tartására vonatkozó politikájukat, és vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek bezárásának a tranzitzónákba. Javasolja továbbá, hogy hagyjanak fel a Szerbiába történő kitoloncolások gyakorlatával.

Az Európa Tanács illetékesei tavaly októberben tettek hatnapos látogatást a röszkei és a tompai tranzitzónákban. A határ szerbiai oldalán interjúkat készítettek azokkal az emberekkel, akiket nem sokkal korábban a magyar rendőrök tereltek vissza Szerbiába. Azt vizsgálták, hogy a magyar hatóságok hogyan bánnak az idegenrendészeti őrizet bevezetéséről szóló jogszabály alapján fogva tartott személyekkel.

A jelentés súlyos megállapításokat tartalmaz. Eszerint a magyar rendőrök az elfogott, és Szerbiába kísért külföldi állampolgárokat gyakran fizikailag bántalmazzák. A kitoloncolt külföldiekkel készített interjúkban gyakran és következetesen visszatértek ezek a vádak, amelyeket a küldöttség orvosa is megerősített a megvizsgáltakon észlelt sérülések alapján — szögezi le a beszámoló.

A magyar kormány hosszú válaszban igyekszik cáfolni a leírtakat. Szerinte a jelentés nagy számban tartalmaz a tényekkel ellentétes állításokat, és szakmai helyett politikai jellegű megállapításokat. Budapest nehezményezi például, hogy a küldöttség hitelesnek tekintette az ismeretlen személyektől származó információkat, míg a bizonyítékokat nem vette figyelembe. Tényfeltárása során nem törődött azzal sem, hogy a tranzitzónákban tevékenykedő rendőröktől nem értesült bántalmazásról.

A jelentés ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos és a delegáció által megvizsgált rendőrségi jegyzőkönyvek hiányosak voltak. Nem tartalmazták például az érintett személyek nevét és személyes adatait. Több esetben egyetlen kitöltött formanyomtatvány készült egy egész csoportról, amelynek a tagjait a magyar-szerb határ túloldaláig kísérték a magyar rendőrök. Fotókat általában csak az arcukról készítettek, miközben a bántalmazás nyomai — állításuk szerint — a testük más részein voltak fellelhetők. A bizottság jelentésében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hagyjanak fel a Szerbia felé történő kitoloncolásokkal, mert e tevékenység során fennáll a bántalmazás kockázata.

A testület fenntartásait hangoztatja azzal kapcsolatban is, hogy a nemzetközi védelmet kérő külföldieknek — köztük gyermekes családoknak és kísérő nélküli kiskorúaknak — mindaddig a tranzitzónákban kell tartózkodniuk, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Azt javasolják a magyar szerveknek, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldiek fogva tartására vonatkozó politikájukat. Mindenekelőtt vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek tranzitzónákba zárásának.

Jelentésében a küldöttség elismeri, hogy a tranzitzónákban tisztességes körülmények uralkodnak, kialakításuk azonban túlságosan börtönszerű. Az ilyen környezet nem lehet megfelelő menedékkérők elhelyezésére, különösen ha családok és gyermekek vannak közöttük – állapítják meg.