Európa Tanács: Bántalmazzák a magyar rendőrök a kitoloncolt migránsokat

Publikálás dátuma
2018.09.18. 00:05

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Súlyos megállapításokat tartalmaz a magyar tranzitzónákról az Európa Tanács egyik testületének jelentése. Arra szólítja fel a magyar hatóságokat: ne toloncoljanak ki embereket Szerbiába, illetve ne tartsanak a túlságosan börtönszerű tranzitzónákban elzárva családokat és kiskorúakat.
Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága felszólítja a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldi menedékkérők fogva tartására vonatkozó politikájukat, és vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek bezárásának a tranzitzónákba. Javasolja továbbá, hogy hagyjanak fel a Szerbiába történő kitoloncolások gyakorlatával. Az Európa Tanács illetékesei tavaly októberben tettek hatnapos látogatást a röszkei és a tompai tranzitzónákban. A határ szerbiai oldalán interjúkat készítettek azokkal az emberekkel, akiket nem sokkal korábban a magyar rendőrök tereltek vissza Szerbiába. Azt vizsgálták, hogy a magyar hatóságok hogyan bánnak az idegenrendészeti őrizet bevezetéséről szóló jogszabály alapján fogva tartott személyekkel. 

Nem Brüsszel, Strasbourg

Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye, hanem egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, Fehéroroszország kivételével minden európai ország részt vesz az együttműködésben. Az Európa Tanács célja a viták békés rendezése, a jogállamiság és az emberi jogok érvényre juttatása. Legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek védelmére állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

A jelentés súlyos megállapításokat tartalmaz. Eszerint a magyar rendőrök az elfogott, és Szerbiába kísért külföldi állampolgárokat gyakran fizikailag bántalmazzák. A kitoloncolt külföldiekkel készített interjúkban gyakran és következetesen visszatértek ezek a vádak, amelyeket a küldöttség orvosa is megerősített a megvizsgáltakon észlelt sérülések alapján — szögezi le a beszámoló. A magyar kormány hosszú válaszban igyekszik cáfolni a leírtakat. Szerinte a jelentés nagy számban tartalmaz a tényekkel ellentétes állításokat, és szakmai helyett politikai jellegű megállapításokat. Budapest nehezményezi például, hogy a küldöttség hitelesnek tekintette az ismeretlen személyektől származó információkat, míg a bizonyítékokat nem vette figyelembe. Tényfeltárása során nem törődött azzal sem, hogy a tranzitzónákban tevékenykedő rendőröktől nem értesült bántalmazásról. A jelentés ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos és a delegáció által megvizsgált rendőrségi jegyzőkönyvek hiányosak voltak. Nem tartalmazták például az érintett személyek nevét és személyes adatait. Több esetben egyetlen kitöltött formanyomtatvány készült egy egész csoportról, amelynek a tagjait a magyar-szerb határ túloldaláig kísérték a magyar rendőrök. Fotókat általában csak az arcukról készítettek, miközben a bántalmazás nyomai — állításuk szerint — a testük más részein voltak fellelhetők. A bizottság jelentésében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hagyjanak fel a Szerbia felé történő kitoloncolásokkal, mert e tevékenység során fennáll a bántalmazás kockázata. A testület fenntartásait hangoztatja azzal kapcsolatban is, hogy a nemzetközi védelmet kérő külföldieknek — köztük gyermekes családoknak és kísérő nélküli kiskorúaknak — mindaddig a tranzitzónákban kell tartózkodniuk, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Azt javasolják a magyar szerveknek, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldiek fogva tartására vonatkozó politikájukat. Mindenekelőtt vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek tranzitzónákba zárásának. Jelentésében a küldöttség elismeri, hogy a tranzitzónákban tisztességes körülmények uralkodnak, kialakításuk azonban túlságosan börtönszerű. Az ilyen környezet nem lehet megfelelő menedékkérők elhelyezésére, különösen ha családok és gyermekek vannak közöttük – állapítják meg.
Frissítve: 2018.09.18. 00:06

A kormány megtámadja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:33
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Az Unió bíróságához fordul az EP-döntés miatt tiltakozó Orbán kabinet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nem a kormány, hanem az Európai Parlament ellen kellene élesíteni a nukleáris 7-es cikkelyt.
A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség - jelentette be a kabinet döntését hétfőn Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető szerint, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt; ezért nincs szükség az eljárás folytatására - írja az MTI
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt. A „nem kell követni” -nek azonban jogilag semmi értelme, az EP jogi bizottsága pedig már egyértelműen döntött a kérdésben: a tartózkodások nem befolyásolják szavazás eredményét.
Azt Gulyás is elismerte, hogy a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, de hivatkozott rá, hogy a szavazás eljárásrendjét az unió soros osztrák elnöksége is kifogásolta. Ehhez képest az Osztrák Konzervatív Néppárt ep-képviselői egyöntetűen szavaztak igennel a Sargentini-jelentésre, élükön Sebastian Kurz kancellárral (akit ezért Orbán Viktor megbízhatatlan labancnak is nevezett).
A miniszter szerint  kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki,  az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.  Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy  nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben - jelentette ki Gulyás. Szavai annyiban helytállóak, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás több lépcsős folyamat, amiben a Sargentini-jelentés megszavazása csak az első lépcsőfok volt; de ez vezethet a Európa Bizottság, majd az Európai Tanács végleges döntési szintjéig. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 14:58

Változások az Index mögött, feltűnt egy KDNP-s is

Publikálás dátuma
2018.09.17. 20:32

Fotó: Népszava
Spéder Zoltán kivonul a képből, helyére egy régi indexes vezető és egy Bács-Kiskun megyei kereszténydemokrata lépett. A lap ezzel végleg kikerülni látszik a Simicska-érdekkörből, miközben a NER kinyújthatja felé csápjait.
Hétfőn este, szerkesztőségi értekezleten jelentették be az Indexnél, hogy tulajdonost vált a portál hirdetéseit szervező CEMP Sale House, valamint a cemp-x online Zrt. Mindkét Cemp-cég Spéder Zoltán érdekeltségében állt, a folyamat pedig több lépcsős volt, és háttere is bonyolult, így pontokba szedve próbáljuk bemutatni:
  • először a két CEMP-vállalkozás fele-fele arányban megvette az NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt. részvénycsomagját. (A Simicska Lajos-közeli Nanga Parbat volt az vállalat , ami korábban létrehozta az Index működésének jelenleg jogi keretet adó Magyar Fejlődésért alapítványt. )
  • A tranzakció után pedig Spéder a két felvásárló CEMP-cég részvényeit eladta Ziegler Gábornak – a cemp-x online Zrt. korábbi igazgatósági tagjának – és Oltyán Józsefnek.
Az esetről a 444.hu is beszámolt, megemlítve, hogy az új tulajdonosok egyike, Ziegler Gábor régóta az Index-csoport kötelékében mozog, Oltyán József viszont új játékos: ő a vidéki hírportálokat üzemeltető Regon Media Zrt. vezetője és nem mellékesen a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke.   
A többszörös tranzakció után a Cemp x-online igyekszik megnyugtatni az Index olvasóközönségét, hogy az adásvételek és tulajdonosváltások semmilyen hatással nem lesznek a az INDEX.HU Zrt.-re, illetve az index.hu hírportálra, amelyek továbbra is a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) tulajdonában maradnak (ez az az alapítvány, amelyikbe Simicska Lajos menekítette a lapot, vélhetően azért, hogy ne váljon a NER-média újabb zsálmányává- a szerk.). 
„Az MFA egyszemélyes kuratóriumát, valamint az INDEX.HU Zrt. igazgatóságát továbbra is Bodolai László irányítja. Az index szerkesztőségi függetlensége a kiadó alapítványi tulajdonlásnak köszönhetően garantált” - olvasható a céges közleményben. A bejelentésben arra is kitérnek, hogy Az INDEX.HU Zrt. igazgatóságának elnöke hétfőn felmentette tisztégéből Nagy Ajtony Csaba (ő Simicska Lajos korábbi ügyvédje) valamint Kereszty Gábor igazgatósági tagokat, A társaság három fős igazgatóságát a jövőben Bodolai László elnök, Szombathy Pál igazgatósági tag mellett az index mindenkori főszerkesztője alkotja majd.

Lekerültek a feketelistáról?

Eközben annak arra utaló jelek, hogy a sokáig kormányzati tiltólistán szereplő nagy hírportál hamarosan komoly hirdetési lehetőségeket kaphat: augusztusban két erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező pénzintézet marketingosztályáról is az az információ futott be a 444-be: októbertől lehúzhatják feketelistájukról a CEMP Sales House-t, azaz bankjuk vezetése engedélyezte hirdetési pénzek elköltését a médiavállalatnál.   Olyan bankokról van szó, amik 2019-ben várhatóan részei lesznek annak kormányközeli „szuperbanknak”, ami több pénzintézetből - MKB, Gránit, Budapest Bank, Takarékbank - olvad majd össze, és aminek összeszervezésére Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója kapott megbízást Orbán Viktortól - írja az Index tulajdonosváltásáról cikkező portál.
Szerző
Témák
index
Frissítve: 2018.09.18. 08:45