A kormány megtámadja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:33
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Az Unió bíróságához fordul az EP-döntés miatt tiltakozó Orbán kabinet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nem a kormány, hanem az Európai Parlament ellen kellene élesíteni a nukleáris 7-es cikkelyt.
A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség - jelentette be a kabinet döntését hétfőn Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető szerint, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt; ezért nincs szükség az eljárás folytatására - írja az MTI
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt. A „nem kell követni” -nek azonban jogilag semmi értelme, az EP jogi bizottsága pedig már egyértelműen döntött a kérdésben: a tartózkodások nem befolyásolják szavazás eredményét.
Azt Gulyás is elismerte, hogy a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, de hivatkozott rá, hogy a szavazás eljárásrendjét az unió soros osztrák elnöksége is kifogásolta. Ehhez képest az Osztrák Konzervatív Néppárt ep-képviselői egyöntetűen szavaztak igennel a Sargentini-jelentésre, élükön Sebastian Kurz kancellárral (akit ezért Orbán Viktor megbízhatatlan labancnak is nevezett).
A miniszter szerint  kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki,  az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.  Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy  nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben - jelentette ki Gulyás. Szavai annyiban helytállóak, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás több lépcsős folyamat, amiben a Sargentini-jelentés megszavazása csak az első lépcsőfok volt; de ez vezethet a Európa Bizottság, majd az Európai Tanács végleges döntési szintjéig. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 14:58

Változások az Index mögött, feltűnt egy KDNP-s is

Publikálás dátuma
2018.09.17. 20:32

Fotó: Népszava
Spéder Zoltán kivonul a képből, helyére egy régi indexes vezető és egy Bács-Kiskun megyei kereszténydemokrata lépett. A lap ezzel végleg kikerülni látszik a Simicska-érdekkörből, miközben a NER kinyújthatja felé csápjait.
Hétfőn este, szerkesztőségi értekezleten jelentették be az Indexnél, hogy tulajdonost vált a portál hirdetéseit szervező CEMP Sale House, valamint a cemp-x online Zrt. Mindkét Cemp-cég Spéder Zoltán érdekeltségében állt, a folyamat pedig több lépcsős volt, és háttere is bonyolult, így pontokba szedve próbáljuk bemutatni:
  • először a két CEMP-vállalkozás fele-fele arányban megvette az NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt. részvénycsomagját. (A Simicska Lajos-közeli Nanga Parbat volt az vállalat , ami korábban létrehozta az Index működésének jelenleg jogi keretet adó Magyar Fejlődésért alapítványt. )
  • A tranzakció után pedig Spéder a két felvásárló CEMP-cég részvényeit eladta Ziegler Gábornak – a cemp-x online Zrt. korábbi igazgatósági tagjának – és Oltyán Józsefnek.
Az esetről a 444.hu is beszámolt, megemlítve, hogy az új tulajdonosok egyike, Ziegler Gábor régóta az Index-csoport kötelékében mozog, Oltyán József viszont új játékos: ő a vidéki hírportálokat üzemeltető Regon Media Zrt. vezetője és nem mellékesen a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke.   
A többszörös tranzakció után a Cemp x-online igyekszik megnyugtatni az Index olvasóközönségét, hogy az adásvételek és tulajdonosváltások semmilyen hatással nem lesznek a az INDEX.HU Zrt.-re, illetve az index.hu hírportálra, amelyek továbbra is a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) tulajdonában maradnak (ez az az alapítvány, amelyikbe Simicska Lajos menekítette a lapot, vélhetően azért, hogy ne váljon a NER-média újabb zsálmányává- a szerk.). 
„Az MFA egyszemélyes kuratóriumát, valamint az INDEX.HU Zrt. igazgatóságát továbbra is Bodolai László irányítja. Az index szerkesztőségi függetlensége a kiadó alapítványi tulajdonlásnak köszönhetően garantált” - olvasható a céges közleményben. A bejelentésben arra is kitérnek, hogy Az INDEX.HU Zrt. igazgatóságának elnöke hétfőn felmentette tisztégéből Nagy Ajtony Csaba (ő Simicska Lajos korábbi ügyvédje) valamint Kereszty Gábor igazgatósági tagokat, A társaság három fős igazgatóságát a jövőben Bodolai László elnök, Szombathy Pál igazgatósági tag mellett az index mindenkori főszerkesztője alkotja majd.

Lekerültek a feketelistáról?

Eközben annak arra utaló jelek, hogy a sokáig kormányzati tiltólistán szereplő nagy hírportál hamarosan komoly hirdetési lehetőségeket kaphat: augusztusban két erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező pénzintézet marketingosztályáról is az az információ futott be a 444-be: októbertől lehúzhatják feketelistájukról a CEMP Sales House-t, azaz bankjuk vezetése engedélyezte hirdetési pénzek elköltését a médiavállalatnál.   Olyan bankokról van szó, amik 2019-ben várhatóan részei lesznek annak kormányközeli „szuperbanknak”, ami több pénzintézetből - MKB, Gránit, Budapest Bank, Takarékbank - olvad majd össze, és aminek összeszervezésére Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója kapott megbízást Orbán Viktortól - írja az Index tulajdonosváltásáról cikkező portál.
Szerző
Témák
index
Frissítve: 2018.09.18. 08:45

Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények

Publikálás dátuma
2018.09.17. 19:26
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól.
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény hétfőtől csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával; jóváhagyást kell kérjen az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Müpa is - tudta meg a HVG.
A portál egy minisztériumi levelet csípett el, innen értesült a rendszeren belüli nyilatkozatkontrollról. A tárca előírása szerint nemcsak a nyilatkozó személyét, beosztást és a médium nevét kell beírni egy előregyártott táblázatba intézménynek, hanem az interjú témáját, és a nyilatkozat „fő üzenetét is”. Méghozzá nem csak egy-egy odavetett szóval. A minisztérium, akár egy általános iskolás tanító, azt is megmondja a magyar kultúra csúcsintézményeinek, hogy szép, „egész mondatban” írják le nekik, miről fogják tájékoztatni a közvéleményt.
 Az állami intézmények eddig is rövid pórázon voltak - elég a kórházi vagy iskolai  nyilatkozatstopra gondolni – de a színházak, múzeumok legalább szakmai kérdésekben, egy kiállításról vagy bemutatóról, viszonylag szabadon nyilvánulhattak meg. Most, az éleződő kultúrharc jegyében ennek is vége, írja a portál. A nyilatkozatokra ráadásul nem is az Emmi, hanem a Rogán-féle propagandaminisztérium adja meg a végső jóváhagyást - írja a portál. Így van ez a közterületi és egy egyéb reklámfelület vásárlása kapcsán is. Számos forrásunk számolt be arról, hogy ellenzéki lapokat – korábban különösen a Simicska Lajos tulajdonában lévőket – rendre lehúzzák a listáról. 
Szerző