Orbán és Putyin megállapodott a 2020-as gázszállításról

Publikálás dátuma
2018.09.18. 15:47
Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormányfő azt akarja, hogy a Török Áramlat egyik ága Magyarországon keresztül haladjon.
„Kiszámítható partnerei lettünk egymásnak”, minden megállapodás, amit az elmúlt években kötöttünk, teljesült – mondta Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatón Moszkvában. Hozzátette, hogy a kiszámíthatóság „különösen értékelhető valuta” a mai világpolitikában, és „bár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten a sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy az együttműködés Európa két fele között minél jobb legyen, mert a történelem során megtanultuk, hogy ha Európa keleti és nyugati felén együttműködés volt, „mindig jól jártunk”. Orbán arról beszélt, hogy –  sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról. – – Magyarország pályázik a lehetőségre, hogy amikor Törökországból déli irányból megérkezik a gázvezeték, az Magyarországon keresztül haladjon. Azt kérte, hogy ennek a lehetőségét komolyan fontolják meg. – onkológiai együttműködést, kutató- és oktatóintézetet szeretnének létrehozni Magyarország és Oroszország között. – Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként készem áll, hogy a bank központja Budapestre költözzön. Kérte, hogy a bank vezetője, igazgatótanácsa fontolja meg a lehetőséget. – azt kérte Putyintól, hogy a Budapestet Kazannyal összekötő közvetlen légi járatot is indítsák meg, és szorgalmazza a diplomák kölcsönös elismerését és a diákösztöndíjak számának emelését. Kérdésre válaszolva Orbán közölte: a paksi beruházás a magyaroknak elsősorban azért fontos, mert a villamos energia 35-40 százalékát most is ott állítjuk elő, és hosszú távú terv, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében. Az érdeklődést viszont az váltja ki, hogy EU- és NATO-tagként „ezt az oroszokkal csináljuk”, ami szerinte pozitív és bátor vállalkozás volt, de technikai nehézségeket vet fel. „Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein”, ezért is az érdeklődés, a sok ellenfél és támogató – tette hozzá.
Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarországon haladhat keresztül a Török Áramlat folytatásának egy szakasza. Szavai szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy „magyar partnereinket csatlakoztassuk az orosz gáz Európába szállításának új útvonalaihoz”. Kitért arra is, hogy a magyar kormányfővel közös kezdeményezés alapján kormányközi bizottság alakul a kétoladalú regoinális együttműködés összehangolására, és ez még az év vége előtt megtartja alakuló ülését. 
A tárgyalás előtt Orbán arról is beszélt, hogy hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat, Putyin pedig közölte: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában. Erről itt írtunk bővebben.   Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Reakciók

Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök moszkvai útjára úgy reagált: „Orbán az elégtelen európai bizonyítvány után éppen Putyinhoz szaladt. Vagy pénzért ment, vagy utasításért. Vagy mindkettőért”. Az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben azt mondta, elutasítanak minden olyan törekvést, amely a populizmusról, a szélsőségekről és Európa szétfeszítéséről, az Európai Unió felbomlásáról szól. Hozzátette, hogy Orbán „olyan szélsőjobboldali populista pártokkal, mozgalmakkal barátkozik Európán belül, akiknek Európa egységének szétfeszítése az érdeke”, nem az együttműködés. Látható, hogy Oroszországnak is ez az érdeke, éppen ezért a paksi beruházás, a tény, hogy az orosz titkosszolgálathoz köthető személyek kaptak letelepedési engedélyt, és az, hogy gazdasági ügyekben milyen oroszországi együttműködések és eltitkolt gazdasági összefonódások vannak arra utal: Orbán Viktor döntött Kelet és Nyugat között, és a Keletet választotta – jelentette ki. Az LMP frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a párt elvárásai között a magyar cégek erősítése, a metrószerelvények kötbérének kifizetése és az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének elutasítása is szerepel. Demeter Márta Orbán látogatásával összefüggésben azt is kifogásolta, hogy „sosem ad kellő tájékoztatást” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól. Az ellenzéki politikus a kormány feladatának nevezte a magyar vállalatok segítését a multik helyett annak érdekében, hogy a hazai cégek exportképessé válhassanak. Azt a kérdést is feltette: milyen hasznot hozott az embereknek az, hogy az ország csatlakozott a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz, és kinek a piacfoglalását szolgálják az innen érkező hitelek. A 3-as metró szerelvényeinek kötbérével kapcsolatban azt mondta: vagy haladéktalanul fizesse ki az orosz fél az összeget, vagy építsen légkondicionálót a szerelvényekbe. A Magyar Liberális Párt közleményében azt írta: Orbán Viktor a magyar emberek helyett Vlagyimir Putyin céljait szolgálja azzal, hogy a Brüsszel-ellenes harcával folyamatosan hátráltatja a menekültválság valódi megoldását. Az európai határvédelem ötletének elvetésével Orbán hivatalosan is elismerte: abban érdekelt, amiben a Putyin által támogatott, európai szélsőjobboldal is: hogy minél tovább tartson a menekültválság. Putyin célja az európai közösség és Európai Unió szétzilálása, és ebben egyik legfőbb partnere éppen a magyar kormányfő – tették hozzá. „Miközben a július 12-i NATO-csúcson Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot, a magyar kormányfő ma azért utazott Moszkvába, hogy újabb hosszú távú gázszerződést kössön Putyinnal és részesedést szerezzen az orosz Nemzetközi Befektetési Bankban. Orbán Viktor történelmi bűne, hogy a paksi bővítéssel évtizedekre kiszolgáltatottá tette hazánkat Oroszországnak. Annak az Oroszországnak, amely jelenleg is háborúval fenyegeti Ukrajna függetlenségét és a kárpátaljai magyarokat” – fogalmaztak. A párt szerint a Fidesz-kormány nem csak gazdasági és nemzetbiztonsági együttműködésben áll Putyin Oroszországával, hanem politikai szövetségben is. „Orbán illiberális állama ezért üldözi az emberi jogok védelmével foglalkozó magyar civil szervezeteket, ezért szállta meg a Fidesz a jogállamot, és építette le a magyar demokráciát, ezért sértik meg itthon az LMBTQ-szervezetek jogait, ezért akarják tönkre tenni hazánk egyik legjobb egyetemét, ezért burjánzik a korrupció, és ezért szállták a magyar gazdaságot a kormánypárti oligarchák” – olvasható a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 19:07

Maradt az alapkamat, de szigorít a jegybank

Publikálás dátuma
2018.09.18. 14:44
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi ülésén - közölte honlapján a Monetáris Tanács döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB).  A kamatfolyosó sem változott, az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten. A kamattartással nem okozott meglepetést az elemzőknek az MNB, mondhatni, az megfelel a várakozásoknak. A kamatdöntést követő, 15 órakor nyilvánosságra kerülő magyarázat adhat választ arra, hogy visszalép-e valamennyit  a monetáris testület az eddigi folytatott "extrém laza" monetáris politikából. Nem kamatcsökkentésre kell gondolni elsősorban, hanem mint a Portfolio által idézett elemzők felvetik, kérdés, hogy mi lesz a monetáris politikai célú kamatcsere-ügyletek (MIRS), illetve a jelzáloglevél-vásárlási program sorsa, valamint milyen ütemezés mellett tervezi leépíteni a jegybank a bankrendszer számára forintlikviditást biztosító 1989 milliárd forintos devizaswap-állományát.  A lehetséges válaszokról is megoszlanak a vélemények, ugyanis bár a havi infláció enyhén gyorsul, a gyorsan változó áru termékeket nem tartalmazó maginfláció viszont csökkenő tendenciába váltott. Kedd délután néhány fontos inflációs mutató is napvilágot lát. A jegybank a kamatdöntés délutánján külön háttérbeszélgetést tart az elemzőknek, újságíróknak, ahol döntésnek hátterét ismerteti, és vélhetően valamit elárul tervezett lépéseiről is. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től kezdve, a környező országokon át a monetáris politikáért felelős intézmények már emeltek irányadó kamatukon, valamint az Európai Központi Bankkal is jelezte, szigorítani fog, a jegybank is előbb-utóbb rákényszerül hasonló lépésre. 

Ismét lesz Növekedési Hitelprogram

A jegybank kamatdöntést követő közleményében egy régi-új hitelkontrukció bevezetését jelentette be: a jövő év elejétől felújitja az először 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogramot, immár Növekedési Hitelprogram fix (NHP fix) néven. Ez az intézkedés is része a monetáris eszköztár finomításának, amellyel első körben a bankok pénzellátására hat. A vállalkozások, különösen a kkv-k szempontjából kétségtelenül az NHP Plusznak van jelentősebb információtartalma. Az MNB úgy látja, hogy az elmúlt évek tapasztalati alapján az egészséges hitelezés jegybanki elősegítése az NHP-hoz való, célzottabb formában történő visszatérés útján valósulhat meg, mivel ez a program tudott érdemben kedvező hatást gyakorolni mind a hitelezés volumenére, mind annak szerkezetére. Az MNB ezért 2019 elején elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) elnevezésű konstrukciót, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében meg fog egyezni az NHP korábbi szakaszaival. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett nyújt majd a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-nak, új beruházások forint alapú finanszírozására. Az NHP fix az NHP korábbi szakaszainál azonban célzottabb, miután csak 3 évnél hosszabb futamidőre és beruházási célra nyújthatók hitelek, és további szűkítésre is számítani kell. A monetáris szigorítás irányába hat, hogy a program likviditási szempontból semlegesnek tekinthető, miután az NHP fix keretében a bankoknak folyósított hitelmennyiség okozta többletlikviditást alapkamaton - az MNB-nél elhelyezhető betét formájában - sterilizálja a jegybank. Az új konstrukcióval az MNB-nek tehát nem célja a bankrendszerben lévő likviditás mennyiségék növelése mindössze a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni - írják közleményükben. A bejelentett intézkedések hatására a forint minden devizával szemben látványosan erősödött. 

Egyszerűsödik az eszköztár

A rövid hozamokra ható jegybanki eszköztár egyszerűbbé és átláthatóbbá válik azáltal, hogy a Monetáris Tanács döntött a 3 hónapos betéti eszköz 2018 végi kivezetéséről. A három hónapos betét jelenlegi 75 milliárd forintos állománya 2018 decemberében nullára csökken. (Ezzel nem csak gyakorlatilag, hanem névleg is megszűnik az úgynevezett irányadó kamat.) A kötelező tartalékra és a preferenciális betétre fizetett kamat továbbra is a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét. Emellett az eszköztár-stratégia keretében a Monetáris Tanács ismerteti, hogy a monetáris politika jövőbeli alakítása során milyen szerepet szán az egyes nemkonvencionális monetáris politikai eszközöknek. Előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. Vagyis megszűnik az MNB betét. Ezen felül megszűnik a monetáris politikai célú swap (MIRS), és a jelzáloglevél vásárlási eszköz is. Utóbbi kettő a legfrissebb nem konvencionális eszköz volt, az utolsó lazítási körben vezette be az MNB, érthető, ha a szigorításra való felkészülés jegyében ezek megszűnnek - értelmezte a Portfolio a jegybanki döntéseket.

Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 15:50

Egyre durvul a vámháború Kína és az Egyesült Államok között, és nem látni a végét

Publikálás dátuma
2018.09.18. 11:32
Kínai vámtiszt figyeli az áru kirakodását
Fotó: Wu linhong / Imaginechina
200 milliárd dollárnyi kínai árúra vetettek ki újabb amerikai védővámot, melynek mértéke januárra 25 százalékra emelkedik. Trump azt is belengette, hogy újabb 267 milliárd dollárnyi árut vámolnak meg, ha Kína mindezt nem hagyja szó nélkül. Márpedig Peking saját vámtarifákkal válaszol.
10 százalékos védővámot kell fizetni 200 milliárd dollárnyi kínai termék után az Egyesült Államokban a jövő héttől - számol be az Euronews. Januártól a többek közt bőröndökre és élelmiszerekre vonatkozó vám mértéke 25 százalékra emelkedik.
Donald Trump még a fehér házi bejelentés előtt, kereskedési időben beszélt arról, hogy tőzsdezárás után nagy bejelentésre készül. A tőzsdék eséssel reagáltak a hír előszelére.
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági bizottságának vezetője egy televíziós interjúban azt mondta, hogy Washington készen áll a "komoly tárgyalásokra" a vámtételek csökkentéséről, nem titkoltan azzal a céllal, hogy Kínának nyissa meg jobban a piacait az amerikai termékek előtt.

Fokozódó kereskedelmi háború

A fehér házi közleményből az is kiderül, hogy Washington számít arra, hogy Kína esetleg zokon veszi az újabb vámot és válaszlépésként valami megtorlást készít elő. Egy ilyen esetre az a tervük, hogy újabb 267 milliárd dollárnyi terméket sújtanának védővámmal.
Kína kedden valóban bejelentette: nincs más választása, mint újabb vámokkal reagálni az újabb vámokra

- írja a Reutrs. Hogy pontosan milyen árukra vetnék ezt ki, és milyen mértékben, arról még nincs hír. "Kína bízik benne, hogy az Egyesült Államok felismeri tetteinek negatív következményeit, és még időben meggyőző lépéseket tesz viselkedése kiigazítására" - olvasható a pekingi közleményben.
Múlthónapban, mikor már lehetett számítani a mostani Trump-féle védővámok életbe léptetésére, Kína egy 60 milliárd dollárnyi amerikai árut soroló listát tett közzé, amire válaszul ők vetnek majd ki vámot. Listájukon többek közt földgáz és bizonyos repülőgépek szerepelnek.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 11:40