Haszonlesőkkel a nyomor ellen

Publikálás dátuma
2018.09.19. 06:00
Az asszony és párja, Ferenc ebben a döngölt padlójú, omladozó házban él Büssün.
Fotó: Radó Ferenc
Szó szerint egyező pályázatok, szakértőnek felvett pártaktivisták, gyanúsan sikeres cégek – több forrásunk szerint is visszaélések szövik át a telepfelszámolási projekteket.
Minden uniós pályázat ellenére sem csökkent, sőt, inkább nőtt a gettósodó településrészek száma az országban – állították szakemberek a Népszava nemrégiben megjelent cikkében. Ezt tapasztalták, pedig a kormány több komplex programot indított, hogy 709 település összesen 1394 szegregátuma közül minél többen felszámolhassa a nyomort. Azt az ellentmondást, hogy a több program ellenére sem csökken a telepek száma, a lapunkat megkereső, szociális és esélyegyenlőségi területen dolgozó szakemberek azzal magyarázták: rengeteg visszaélésre adnak lehetőséget a projektekhez kapcsolódó, jelentős uniós forrást felhasználó pályázatok. Ezeket a lehetőségeket pedig sokan ki is használják, a telepfelszámolásra és az ott élők felzárkóztatására szánt pénz egy jelentős része kormányközeli emberekhez, vállalkozókhoz kerül. – Az egyes projektek előkészítésébe nem vontak be szakembereket – állította egy, a szociális ágazatban évtizedek óta dolgozó forrásunk. – Helyettük olyanokat foglalkoztatnak, akik részt vettek az adott térség kormánypárti képviselőjének választási kampányában. Helyismerettel rendelkezők helyett odavezényelt haverok kapnak lehetőséget: Somogyban akad olyan nyertes pályázat, melynek projektvezetője budapesti, a szakmai menedzsere pedig zalaegerszegi. De olyanról is hallottam, hogy pedagógus és amatőr színtársulat-vezető házaspár több projektet is visz. Vagy éppen volt városi rendőrkapitány, jelenlegi főállású hivatalnok, vendéglős kapott pozíciót. Mindegyikük azért, mert odatette magát a tavaszi választási kampányban. Egy másik szakember szerint a komplex felzárkóztatásban helyet kellene kapnia az oktatásnak, képzési és foglalkoztatási programoknak, a szociális és egészségügyi helyzet fejlesztésének. A romatelepeken élőknek ugyanis konkrét napi segítségre van szükségük akár a napi ügyintézés szintjén is. A gyerekek esetében mindenütt indokolt lenne a korai fejlesztés, továbbá komoly revízióra szorulna a szociális ellátó- és jelzőrendszer. De nemcsak a telepeken, hanem a falvakban élőkkel is foglalkozni kellene, például elmagyarázni nekik, miért van szükség a felzárkóztatásra. – Ehelyett sok helyütt csak a látszat számít – jelentette ki. – Kötelező például a telepeken egy úgynevezett Csillagpont kialakítása, ahol folyamatosan jelen kell lennie egy szociális munkásnak, hogy segítsen a helyieknek. Több helyen ezt úgy oldották meg, hogy letettek egy konténert, ahová naponta fél-egy órára kimegy a szociális munkás, s minden hozzáfordulót az önkormányzathoz irányít. Mindezt százmilliókért, hiszen sok település nyert 180-200 milliót… Az esetleges visszaélésekre utalnak a pályázati anyagok is. Közepes kutatókedvvel is több olyan települési pályamunkát is találtunk, melyek szóról-szóra megegyeznek. Somogyban például Somogysámson, Nemesdéd és Büssü lakhatási fejlesztésre benyújtott anyagaiban csak annyi a különbség, hogy településenként eltérő számú ingatlant vonnának be a projektbe, vagyis egyetlen mondat a teljes dokumentumban. A borsodi Alsóvadász, Aszaló és Borsodbóta pedig mindkét pályázatra teljesen azonos anyagot adtak be. – Jó néhány pályamunkáról kikérték a véleményem – mondta egy szociális területen dolgozó szakember. – Több olyannal is találkoztam, ahol a szövegben néhány helyen egy másik település neve szerepelt, mert elfelejtették kijavítani. A pályázati anyagokat ugyanis jellemzően nem a települések írják, hanem az adott képviselőhöz tartozó körök kapják meg a feladatot. Több falusi polgármester is elismerte, azt sem tudta, mi szerepelt a pályázatban, amikor beadták. Hiába mondtam nekik, ez hatalmas butaság, hiszen ha nyernek, ők felelnek mindenért, nem hitték el, mert nekik azt hazudták, hogy a pályázat írójáé a felelősség. – A felzárkóztatási projektre egy fővárosi céggel írattuk a pályázatot, s tartalmi hibára hivatkozva elutasították – mondta Szegvári József, Büssü polgármestere. – Később kiderült, hogy nekünk volt igazunk, így újra beadhattuk. Másodjára viszont már azzal a marcali házaspárral dolgoztunk, akik több somogyi településnek is elkészítették az anyagát, s úgy tudjuk, meg is kapjuk majd a támogatást. Felvetésünkre, hogy a marcaliak minden falu nevében ugyanazt a pályamunkát adták be, Szegvári József annyit mondott, szerinte ez nem probléma. Ahogyan abban sem talált kivetnivalót, hogy a lakhatási fejlesztéseket az adott településeken ugyanaz a kivitelező cég végzi majd el, ahogyan ugyanaz a stáb dolgozik majd mindegyik felzárkóztatási projektben is. – Nagyobb baj, hogy amíg nem bírálják el a mostani pályázatunkat, addig a másikat sem fizetik ki. Hiába kötöttük meg az előszerződéseket, s mérte fel szakember a kiválasztott ingatlanokat, nem tudjuk elkezdeni a munkát. Miután még egy ecsetvonás sem történt az érintett épületeken, nem meglepő, hogy a település szegregátumában sokan nem is hallottak a telepfelszámolási programról. A faluszéli, eredendően a téesztelephez vezető utcában nehéz lenne kiválasztani, melyik ingatlanra férne rá a korszerűsítés. A villany ugyan be van vezetve mindenhová, víz viszont a legtöbb helyen csak az udvaron akad. A fűtést is mindenki úgy oldotta meg, ahogyan tudta: akad, ahol jobb híján bíztak a félig ledőlt kéményben, másutt a kályhacsövet a kürtő helyett az ablakon vezették ki.
A Somogy megyei Büssü községben több épület is bekerült a projektbe, de eddig még egy kapavágás sem történt
Fotó: Radó Ferenc
– Senki sem szólt, hogy létezik ilyen lehetőség – állította Ferenc, aki párjával és fiával lakik egy félig kidőlt falú házban. A padló anyagból döngölt, fűteni csak egyetlen helyiséget lehet, az udvaron a kutyaól teteje jobb állapotú, mint a házé. – Hiába is jelentkeznénk, szerintem a polgármester maga döntötte el, melyik csókosának újítják fel a lakását. Három portával arrébb egy nyugdíjas asszony már tájékozottabbnak bizonyult, s azonnal három épületet is mutatott, melyek bekerültek a programba. Az egyikben egy fiatal pár él három gyerekkel, vályogházuk fala repedezett, a tető megrogyott, a kémény bedőlt, s hogy nincs víz az épületben, hamar kiderült, hiszen a fiatal nő éppen a kerti csapnál engedte tele a nagylavórt. – Nyolc évig önkormányzati bérleménnyé nyilvánítják a házat – sorolták a feltételeket Baloghék. – De elvileg nem kell bérleti díjat fizetnünk, viszont nem csúszhatunk a rezsivel. Cserébe teljes felújítást ígértek, azaz bevezetik a vizet, s így lesz fürdőszobánk végre, kicserélik a vezetékeket a falban, megjavítják a tetőt, a falazatot, s ajtót raknak a két épületrész közé, hogy ne a tornácon át kelljen átmennünk a másik szobába. A családfő láthatóan örült a majdani változásoknak, gondot csak az okozott számára, mikor kezdődik el a felújítás. – Tavaly novemberben választottak ki minket, s akkor azt ígérték, az idén őszre már kész is lesz minden – mondta. – A mérnök felmért mindent, s közölték, egy onnantól egy szöget se verjek a falba, mert fölösleges, potyára költenék az épületre. Sőt, a tavasszal, amikor részletre meg akartam venni a tűzifát, azt mondták, hagyjam az egészet, mert őszre úgyis be lesz vezetve a gáz. Így aztán nem vettünk fát, viszont egy hónap múlva már fűteni kellene, de nincs mivel. És nemcsak mi jártunk így, a többi felújításba bevett háznál sincs fa, mert őket is lebeszélték. Egyben viszont nincs pénzünk rá, hiszen nem mindegy, hogy havi 12,5 ezret fizetek részletben, vagy 75 ezret egy összegben. Még örültünk is, hogy megmaradt a tüzelő ára, mert az egyik gyerek iskolába, a másik óvodába ment, így rájuk költöttük az összes pénzt. Vagyis remek, hogy egyszer majd szép lesz a házunk, csakhogy mire elkészül, mi megfagyunk.
Vízért induló asszonyok és gyerekek Büssüben. Nem érzik a bőrükön a projektek állítólagos eredményeit
Fotó: Radó Ferenc

Programdömping

2011-ben nyolc helyszínen indult modellprogram a romatelepek felszámolására. 2012 és 2014 között összesen 55 komplex telepprogram valósult meg 67 szegregátumban. Tavalyelőtt pedig még nagyobb lendülettel indult az újabb projekt, közel 45 milliárd forintból elvileg nagyjából kétszáz szegregátum került be valamilyen programba. A projekteket alapvetően két EFOP-programra alapozták. Az egyikben településenként 45-200 millió forintra lehetett pályázni a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítésére, a másikban 15-200 milliót lehetett elnyerni lakhatási feltételek javítására. Előbbiben 110-488, utóbbiban 120 gettó támogatását tervezte a kormány, mostanáig 94, illetve 86 projektet ítéltek támogathatónak.

Szerző

A kormány ad pénzt a Lánchídra, de cserébe mindent átvariálna

Publikálás dátuma
2018.09.18. 20:37
FOTÓ: Shutterstock
Hétmilliárd forintot biztosít az Orbán-kabinet a Lánchíd és a Váralagút egyidejű felújítására. A munkát másfél év alatt be kell fejezni – és ez még csak egy a támogatói elvárások közül. Eltűnhetnek a helyi körforgalmak is.
Meghallgatta a kormány Tarlós István kérését, hétmilliárdos pluszforrást küldött a Lánchíd és a Váralagút felújítására – derül ki a keddi Magyar Közlönyből; ezzel megvalósulhat az óriás beruházás, amire a fővárosnak eddig csak 16,3 milliárd forintja volt, miközben a munkaköltségeket 20 milliárd körülire becsülték.
Csakhogy – mert az ilyen rábólintásoknál mindig van csakhogy – az Orbán-kabinet feltételekhez kötötte a támogatást: a munkálatokat 18 hónap alatt kell befejezni, a forgalom lehető legkisebb akadályozásával, ami erőltetett menet lesz az eredetileg tervezett, három éves időszakhoz képest. Ráadásul, a kormány jogi következményeket vár el, ha a megbízó vagy a kivitelező kifutna a 18 hónapos határidőből.  A rendelet a 2020-as büdzséből biztosítana forrást a felújításokra, míg a fővárosi tervek szerint jövő évben látnának neki a munkának.
A kormány azt is előírta, hogy Tarlós István Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve találja ki, hogyan lehetne növelni a híd körüli zöldfelületeket, pihenőhelyeket – akár a helyi körforgalmak felszámolásának árán is.
Ez azt jelenti, hogy megszűnhet a Clark Ádám téri, a Széchenyi téri körforgalom, és átalakul a József Attila utca közlekedése is, ami komoly forgalmi változást okozna, autósok tízezreit érintené naponta.

A kormányrendeletből továbbá kiderül, hogy egy nagy teraszt is építenének a Vigadó tér alsó rakparti szakasza felé, a beruházást pedig összekötnék a Földalatti nyomvonalának tervezett Vigadó téri meghosszabbításával, és a 2-es villamos vonalának felújításával. A témafelelős Gulyás Gergelynek november végéig kell javaslatokat bemutatnia arról, hogyan is képzelik a Lánchíd-környéki zöldfelületek helyi növelését, na és a Vigadó téri terasz felépítését.  
Szerző
Témák
Láncíd

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18. 19:40

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek, válaszát keretes írásunkban olvashatják.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Oltyán: Bács-Kiskunban úgy hívtak, a „helyi Index”

Oltyán József kedden este írásban válaszolt kérdéseinkre. - Mi motiválta, hogy bevásárolja magát az Index mögött álló cégbe, cégekbe, amelyek a portál hirdetési felületei felett is rendelkeznek?    - Amennyiben az NP Nanga Parbat 17. Zrt.-re gondol a társaság semmilyen módon nem áll az Index.hu hírportál mögött. Az Index kiadójának tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeinek megszerzését tegnap kiadott közleményünkben részletesen megindokoltuk, amelyet a Népszava szerkesztőségéhez is eljuttattunk.    - Miből finanszírozta a tranzakciót?  - Kisebb részben saját tőkéből, nagyobb részben pedig hitelből.    - Melyik banktól vett fel hitelt?  - Az adásvétel részleteit a felek üzleti titokként kezelik, így erről nem kívánok nyilatkozni.    - Veszteséges vagy nyereséges jelenleg a két CEMP-cég, valamint NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t?  - A cemp-x online Zrt. tulajdonában lévő cégek nyereséggel működnek, az NP Nanga Parbat 17. Zrt. nem végez gazdasági tevékenységet.    - Veszteség esetén ön rak bele pénzt a saját vagyonából?  - A gazdasági társaságok finanszírozása tulajdonosi feladat, természetesen meg fogok felelni tulajdonosi kötelezettségeimnek.     - Nem gondolja furcsának, hogy KDNP-s politikusként egy olyan hírportál mögött álló cégben lett társtulajdonos, amely számos alkalommal bírálta a jelenlegi kormányt?  - Én inkább azt gondolom furcsának, hogy annak ellenére, hogy világosan fogalmaztunk az adásvételről szóló közleményben, és az ügyletek minden részletét nyilvánosságra hoztuk, Ön azt állítja kérdéseiben, hogy az index mögött állunk. Ez nincs így, határozottan szeretném cáfolni. Az Index.hu részvényeit az MFA Alapítvány birtokolja.    - A Facebookon egy Pesti Srácok-cikkhez írt kommentjében, úgy fogalmazott, hogy „legalább 2 éve tiltólistára tette az Indexet”. Mi változott?  - A kontextusra nem emlékszem, fogalmam sincs, mikor volt ez. Biztos volt egy tartalom, amin felhúztam magam. Ebből kár összeesküvés-elméletet gyártani. Ez nem tendencia, hanem egy adott cikkre „adott" düh. Bennem egyébként is van egy érzelmi kapcsolódás az Indexhez, hiszen 12-13 évig úgy hívtak Bács-Kiskun megyében, hogy a „helyi Index".    - A Népszabadság bezáratásakor azt mondta: „A Népszabinál pedig mindenki gondolkodjon el, hogy mennyire érdekelte eddigi munkája során, hogy mennyi értéket teremt a vállalatának! És ha ezt jól végig rágták, akkor az utolsó kapcsolja le a villanyt, mert most már késő!” Kérem pontosítson: milyen értékekre gondolt, amelyeket ön szerint nem valósítottak meg a Népszabadság volt munkatársai?  - Ezt a cikket a Bácsmegye.hu oldalon jegyeztem a téma kapcsán. A kiadó adósságát ellentételező értékre gondoltam, ami valamiért nem termelődött meg, így laptulajdonosként és médiavállalkozóként azt gondolom, hogy már sokkal korábban, az első veszteségek idején be kellett volna zárni. Ha jól emlékszem talán 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a kiadó az újsághírek szerint, ez egy elképesztően nagy összeg. (A veszteségre vonatkozó állítás nem fedi a valóságot. A Népszabadságot egyébként sem gazdasági, hanem politikai okok miatt zárták be – a szerk.)    - „Mint megyei laptulajdonos eldöntöttem, hogy alapvetően át fogom alakítani az akkoriban Bács-Kiskun megye egyik legolvasottabb hírportálját a Hírös.index.hu-t. Ez annyira jól sikerült, hogy fel is számoltam 2013-ban a lapot és ezzel együtt kiszálltam az értelmetlen számok bűvöletében zsibongó netes újságok versenyéből. Mert abban a percben a gyerekeim kérdő tekintetének a kereszttüzében rájöttem, hogy ha nem változtatok, akkor elveszítem a tiszteletüket.” Most visszaszáll a netes újságok versenyébe?  - A tulajdonomban lévő Regon Média számos megyei online portált működtet, csak a gyűlölködésnek teret adó hiros.index.hu-t zártam be.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 20:19