Az Igazságügyi Minisztérium megrémült egy petíciótól

Publikálás dátuma
2018.09.18. 19:31
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Nyomásgyakorlásnak tartja Trócsányi László tárcája, hogy az Amnesty International petícióban kéri a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. büntetésének enyhítését.
Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.
A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  
 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 
A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 20:59

Helyreállítaná a demokráciát az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.09.18. 18:08

Tizenkilenc törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé.
A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenkilenc törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 20:04

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18. 17:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
Demszky Gábor a tüntetők között
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
"Ha megfáradunk, októberben, novemberben vagy decemberben újrakezdjük. De újrakezdjük, és addig csináljuk, ameddig nem érünk el eredményt" - zárta beszédét Gyurcsány. A szónoklatok a Himnusz eléneklésével értek véget, ám ez nem jelenti a demonstráció végleges befejezését, hiszen szerda délután ötkor újabb beszédek várhatóak. A tüntetést hivatalosan csütörtök éjfélig hirdették meg.
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 18:54