A társadalom szétszakadása egyértelműen igazolhatóan növekszik – mondta Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban. Eredményeit a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatainak összekapcsolásával kapta.
Kiderült: a területi és a szülők iskolázottsága miatti hátrányok minden kétséget kizáróan növekedtek. Például a csecsemők szüleinek iskolai végzettsége 2011 óta érzékelhetően lefelé tolódott el. Az általános iskolai előrehaladás tekintetében pedig a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt.
Az általános iskolai előrehaladásnál a hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei. –Kérdés, hogy ez egy tudatos társadalom- és oktatáspolitika miatt történik, vagy attól függetlenül is egyre jobban kettészakad a magyar társadalom - fogalmazott a kutató. Nagy Péter Tibor szerint a 2010-es évek oktatáspolitikája (forráskivonás, a szakgimnáziummá átnevezett régi szakközépiskolák előnyben részesítése, a felsőoktatásba vezető út szűkítése, tankötelezettségi korhatár leszállítása) inkább tudatosságra utal.
Harcsa István, a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület elnöke hozzátette: meg kellene vizsgálni azt is, milyen folyamatok történtek 2001 és 2011 között, hogy lássuk, pontosan mit tett hozzá a jelenlegi helyzethez a 2010 utáni politika. Lannert Judit oktatáskutató pedig arról beszélt: egyre inkább az látszik, nem az oktatáshoz való hozzáférés a gond, hanem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül mennyien tanulnak szegregált iskolákban.
