Egyre nagyobb hátrány egy gyereknek, ha a szülei nem diplomások

Publikálás dátuma
2018.09.19. 13:15
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kettészakad a magyar társadalom, és ez világosan látszik már az oktatási egyenlőtlenségekben is. Valószínű, hogy ez nem véletlen, hanem tudatos társadalompolitika.
A társadalom szétszakadása egyértelműen igazolhatóan növekszik – mondta Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban. Eredményeit a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatainak összekapcsolásával kapta. Kiderült: a területi és a szülők iskolázottsága miatti hátrányok minden kétséget kizáróan növekedtek. Például a csecsemők szüleinek iskolai végzettsége 2011 óta érzékelhetően lefelé tolódott el. Az általános iskolai előrehaladás tekintetében pedig a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. Az általános iskolai előrehaladásnál a hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei. –Kérdés, hogy ez egy tudatos társadalom- és oktatáspolitika miatt történik, vagy attól függetlenül is egyre jobban kettészakad a magyar társadalom - fogalmazott a kutató. Nagy Péter Tibor szerint a 2010-es évek oktatáspolitikája (forráskivonás, a szakgimnáziummá átnevezett régi szakközépiskolák előnyben részesítése, a felsőoktatásba vezető út szűkítése, tankötelezettségi korhatár leszállítása) inkább tudatosságra utal. Harcsa István, a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület elnöke hozzátette: meg kellene vizsgálni azt is, milyen folyamatok történtek 2001 és 2011 között, hogy lássuk, pontosan mit tett hozzá a jelenlegi helyzethez a 2010 utáni politika. Lannert Judit oktatáskutató pedig arról beszélt: egyre inkább az látszik, nem az oktatáshoz való hozzáférés a gond, hanem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül mennyien tanulnak szegregált iskolákban.  
Szerző
Frissítve: 2018.09.19. 16:25

Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport

Publikálás dátuma
2018.09.19. 12:18
A Budapest Airport tervezett parkolója egy látványterven
Fotó: Közlekedő Tömeg Egyesület
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
Egy ilyen vasúti fejlesztéssel végre nem csak Budapest, hanem az ország nagy része is gyors és kényelmes kapcsolatba kerülne a repülőtérrel.

A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
Az átmenő jellegű vasútvonal mellett szól az is, hogy - a repülőtéren végződő megoldással ellentétben - nem új járatokat kell indítani hozzá, hanem az kiszolgálható az egyébként is közlekedő vonatokkal.

A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz:
"meggyőződésünk, hogy repülőtér tulajdonosaként a Magyar Kormánynak - a magánkézben lévő vagyonkezelői jogok adta lehetőségek határáig - mindent meg kell tennie azért, hogy a leendő repülőtéri vasútvonal az ideális, átmenő vasútvonalon, a terminálhoz lehető legközelebbi ponton érje el a repülőteret".

Szerző
Frissítve: 2018.09.19. 12:26

Szél Bernadett: Politikai öngyilkosságot követett el az LMP

Publikálás dátuma
2018.09.19. 11:38
Szél Bernadett
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem érte egyet a párt egykori társelnöke azzal, hogy az LMP nem szavazta meg a Sargentini-jelentést, ám nem sok befolyása van a döntések meghozására.
„Én nem vagyok az LMP vezetője, egy lefokozott tag vagyok, párttagként is másodrendű, még szavazati jogom sincs”- magyarázta az ATV Egyenes Beszéd Kontrában Szél Bernadett. Bár az országgyűlési képviselő elsősorban a Sargentini-jelentés kapcsán bírálta az Orbán-kormányt, kijutott a kritikából saját pártjának és az ellenzéknek is.
A nyilvánosság előtt is ismert volt, hogy Szél - az LMP korábbi társelnöke és miniszterelnök-jelöltje - nem ért egyet a párt elnökségének a döntésével, mi szerint nem szavazzák meg a Fideszt bíráló uniós jelentést.
„Ha az LMP-t én vezetném - könnyebb az LMP-t megpuccsolni, mint vezetni - akkor valószínűleg küzdelmesebb lett volna ennek az álláspontnak az elfogadása”

- fogalmazott Szél. A pártja mostani döntései kapcsán még megjegyezte: „olyan dolgokat megenged az LMP, ami a politikai öngyilkosság kategóriájába tartozik”. Mint kiderült, ezt főként az LMP belharcaira érti: a civil kezdeményezésként indult LMP szerinte végső soron nem tudta a párt-formációt felvenni.
Az LMP és Jobbik közeledéséről azt mondta: önmagában nem gond, ha a pártok közelednek egymáshoz, de a két pártnak meg kell ismerni egymást, még addig, amíg ez a közeledés túl közeli lesz.
Szerző