Szexuális zaklatás miatt kapott új nevet egy gleccser az Antarktiszon

Publikálás dátuma
2018.09.19. 12:33
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
A #metoo mozgalom már az antarktiszi gleccserekre is hatással van.
A Marchant-gleccsert a múlt héten Matatauára nevezték át a David Marchant geológussal kapcsolatban felmerült zaklatás vádja miatt. A Mata Taua Peak közelében, a Royal Society Range-ben található jéghegy 1994-ben kapta a nevét - írta a Science.
"A Matataua egy maori szó, a jelentése: a cserkészek előtt felderítő"

- mondta Louis Yost, az átnevezésről döntő egyik szervezet ügyvezető titkára.

A korábbi névadó, David Marchant geológus ellen olyan vádak fogalmazódtak meg – amelyeket a Bostoni Egyetem igazoltnak talált – hogy ellenséges és bántó légkört teremtett a munkahelyén, különösen a nőkkel szemben. Húsz évvel ezelőtt pedig kifejezetten szexuálisan zaklatta egyik végzős hallgatóját, Jane Willenbringet – ő most úgy nyilatkozott, hogy meglepett és elégedett a névváltoztatás miatt. 
Szerző

Válság - Nem bírja az űrverseny tempóját Oroszország

Publikálás dátuma
2018.09.19. 12:00
A Szojuz MS-09 indítása Bajkonurból
Fotó: Sergey Mamontov / Sputnik
Az amerikai űrtechnika olcsóbb, ami igen megnehezíti Moszkva dolgát. A Kreml nem mondott le az ország vezető kozmikus hatalmának helyreállítási álmáról.
Bajban van az orosz űrkutatás. Ennek legbiztosabb jele, hogy 2019-ben és 2020-ban mindössze 5-5 kozmonauták által vezette vagy terhet szállító űrhajót bocsátanak fel. Ezt Jurij Boriszov miniszterelnökhelyettes jelentette be, a hivatalos hírügynökség szerint a hangsúlyt arra helyezve, milyen távlati tervekkel foglalkoznak a tudósok. Ezek között említette, hogy 2024-ben szeretnék felbocsátani az ember vezette új generációjú szállító űrhajót, amely lehetővé tenné Oroszország vezető kozmikus hatalmának helyreállítását. Csakhogy, mint erre az Izvesztyija hírportáljának elemzője terjedelmes írásában felhívta a figyelmet, a tervezett tíz fellövés igencsak kevés, és ha marad ez a tendencia, rossz idők várnak a honi űrkutatásra. 1982-ben a Szovjetunió 108 felbocsátással büszkélkedhetett, igaz kilenc közülük kudarccal végződött, és a sikeresek között sok volt a katonai jellegű. Az amerikaiak ekkor mindössze 18 startról számoltak be. Még 2015-ben is sikerült Oroszországnak 26 rakétát felbocsátania, 2016-ban 17-et, idén eddig kilencet. A szakemberek közül néhányan azzal intézik el a kényes kérdéseket, hogy miért kellene törekedni a minél több fellövésre, amikor egyszerűen nincs igény rájuk. A kérdés csak az, hogy miért nincs. E tekintetben nem lebecsülhető a nemzetközi helyzet Moszkva számára kedvezőtlen megváltozása, amely roppant megnehezíti az orosz vállalatok együttműködését a nyugati országokkal. Nehezebben jutnak hozzá az amerikai technikához, technológiához, ami tovább növeli az ország lemaradását az elektronika területén. Az amerikai „Falcon 9” újrahasznosítható hordozórakéta megjelenésével pedig a „Proton” hordozórakétát és ezzel Oroszországot kiszorították a kereskedelmi célú felbocsátások piacáról. Míg öt-hat évvel ezelőtt még évente 6-7 „Protont” bocsátottak fel, ez a szám mára egyre csökkent. A kevesebb felbocsátás a „Proton” előállításának költségét több mint a duplájára emelte. A nehéz hordozórakéták fejlesztésébe és gyártásába ölt tömérdek pénz hiábavalónak bizonyult, olyannyira, hogy egyes vállalatok a csőd szélére kerültek, állami segítség nélkül nem tudnak talpon maradni. Az oroszok többé nem versenyképesek a kereskedelmi célú szállítások terén az olcsóbb amerikai árak miatt.  A „Proton” rakéta gyártásáról már korábban fokozatosan át akartak térni a kifizetődőbb „Angara” előállítására, csakhogy megrendelések hiányában ez az átmenet is lelassult. Az „Angara” sem versenyképes a magas előállítási költségek miatt. Csak abban reménykedhetnek, hogy a Föld légkörének polgári és katonai kutatása, az internetkapcsolat országos méretű biztosítása állami megrendeléseket fog eredményezni, és ezzel munkát adni a tudósoknak és szakembereknek. Egyelőre a költségvetésben nem látni azt a forrást, ami ezeket a beruházásokat lehetővé tenné.    S még valami. Az „Izvesztyija” című portál szakértője szerint a szovjet érában a mainál sokkal rosszabb minőségű kozmikus objektumokat gyártottak, amelyeknek az élettartalma rövid volt. A maiak időtállóbbak, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebbre van belőlük szükség. S akkor még nem szóltunk a nagy vetélytársról, Kínáról, amely rohamtempóban hozza be lemaradását és csak idő kérdése, hogy a rakétafelbocsátások terén az élre álljon. A „Roszkoszmosz” állami űrkutatási vállalat hét rakétafellövésben húzta meg azt a határt, amely életben maradásához szükséges. Ez egyelőre biztosított, hiszen a Nemzetközi Űrállomásra a „Szojuz” viszi fel a kozmonautákat, négy fellövésre pedig azért kerül sor, hogy a teherűrhajó élelmet, italt és minden egyéb szükséges dolgot biztosítson az ott dolgozóknak. Csakhogy a Nemzetközi Űrállomás jövője bizonytalan. Trump amerikai elnök szeretne megszabadulni az űrállomás nagy anyagi terheitől, és inkább a Hold-misszióra költene. Legszívesebben a magánszektorhoz passzolná át az űrállomás finanszírozását. Az oroszok elképzelése még nem kiforrott, az amerikai hozzájárulás kiesését nehéz lesz pótolniuk.  

Már meg is van az első Hold-turista

A Tesla alapító vezérének, Elon Musknak az űrbiznisze minden jel szerint jól működik. Az eredeti tervekhez képest ugyan öt éves csúszással, de 2023-ban kerül majd sor az első magánügyfél Hold körüli utazására. Tegnap jelentették a hírügynökségek, hogy az egykori rocksztár, Japán legnagyobb online divatboltjának alapítója, Maezava Juszaku lesz az első holdturista. Musk cége  a Big Falcon Rocket (BFR) tervez embert vinni az űrbe, amely egyelőre fejlesztés alatt áll. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a BRF teljesítménye minden korábbi rakétáénál nagyobb, amolyan rakéta és űrhajó ötvözete. A 2018-as Hold utazást egy másik, Falcon Heavy rakétával tervezték. Azt nem közölték, mennyit fizetett Maezava Juszaku,  csupán annyit, hogy azt a BRF fejlesztésére fordítják.  Eddig összesen 24 ember járt a Holdnál,  az 1972-es NASA-misszió, az Apollo-17 volt az utolsó ilyen misszió. .  

Szerző
Frissítve: 2018.09.19. 12:22

Trump Erőd: egy páncélos hadosztályt telepíthetnek Lengyelországba

Publikálás dátuma
2018.09.19. 10:47

Fotó: TASOS KATOPODIS / Consolidated News Photos / DPA
Donad Trump igazat adott Andrzej Dudának az orosz fenyegetéssel kapcsolatban, aki felajánlotta, hogy róla nevezi el a rég vágyott katonai támaszpontot.
Washingtoni meghívásra egyeztetett Andrzej Duda lengyel államfő biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről és kereskedelemről Donald Trumppal a Fehér Házban - írja a politico.eu. A tárgyalást követően Trump kijelentette:
"nagyon komolyan" gondolkozik egy lengyelországi állandó támaszpont felállításán.

Korábban Varsó 2 milliárd dollárt ajánlott fel Washingtonnak egy teljes amerikai páncélos hadosztály Lengyelországba költöztetéséért. Mindet az orosz fenyegetettség miatt kéri az ország.
"Elnök úr, remélem együtt meg fogjuk építeni a lengyelországi Trump Erődöt"

- jelentette ki Duda, felajánlva, hogy Donald Trump nevét viselje a jövendőbeli támaszpont. A amerikai elnök hiúságát bizonyára sikerült ezzel legyeznie Dudának, minthogy Trump ezután így szólt: "az elnökkel vagyok. Úgy érzem, igaza van".
Számos ellenzője van a lengyelországi erődépítésnek a NATO-n belül is, akik úgy vélik, ez túlzottan provokatív lépés a Kremllel szemben. 1997-ben ugyanis aláírt egy szerződést Oroszországgal a NATO, melynek értelmében egyik fél számára sem engedélyezett jelentős harci erő állandó állomásoztatása Kelet-Közép Európában. Lengyelország azonban a kelet-ukrajnai orosz terjeszkedés fényében ennek felülbírálására szólít fel.
A támaszpontnak a Pentagonban is vannak ellenzői, akik azt hangsúlyozzák, egyrészt a felajánlott 2 milliárd dollár jelentéktelen összeg a "Trump Erőd" hosszútávú költségeihez mérten, másrészt a modern hibrid hadviselés korában értelme sincs egy ilyen bázisnak.

Vízummentesség és Északi Áramlat II. gázvezeték

Trump a sajtótájékoztatón arról is nyilatkozott, hogy fontolgatja, hogy lehetővé teszi a vízummentes beutazást országába a lengyelek számára. Bírálta továbbá Németországot, amiért "milliárd és milliárd dollárt fizet Oroszországnak" a gázért, ami szerinte nevetséges. Kérdésre elárulta, hogy ugyanakkor nem kívánja szankciókkal büntetni az országot ezért.

Szerző
Frissítve: 2018.09.19. 11:05