Marad a „Stop Soros” – Válaszolt Brüsszelnek a magyar kormány

Publikálás dátuma
2018.09.19. 14:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az EB még júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt.
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik – mondta az MTI tudósítása szerint Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Völner Pál közölte, hogy a választ szerdán megküldték a bizottságnak, és azt mondta, sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt, ugyanis a testület szakértői szerint komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A brüsszeli bizottság indoklása szerint egyrészt a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kommunikálhassanak az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, az érintettek jogait. Másrészt a menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó újabb indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – közölte a bizottság. A tájékoztatás szerint Brüsszel figyelembe vette a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, rámutatva, hogy azok súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.
Szerző

Top Gear: itthon is rálépnek a gázra

Publikálás dátuma
2018.09.19. 14:33
Boros Jenő főszerkesztő egy McLarennel
Noha Magyarországon televíziós műsorként vált népszerűvé a BBC fanyar humorral és kritikus hangvétellel fűszerezett, látványos tesztekkel jelentkező autós magazinja, a Top Gear, a márkanév valójában újságként lett világhíres. 25 évvel ezelőtt alapították és azóta is az autós szaklapok elitjébe tartozik: csak Angliában havonta 150 ezer példányban kel el, és 25 nyelven jelenik meg. Pontosabban: hamarosan már 26 nyelven. Szeptember végén debütál ugyanis a lap magyar kiadása. – A BBC profi hátterének köszönhetően egy itthon eddig szinte elérhetetlen autóvilágot tárhatunk az olvasók elé. De legalább ilyen fontos, hogy a különleges járműveket kikezdhetetlen szakértelemmel és alapossággal, önmagukban élményként szolgáló fotók kíséretében mutathatjuk be – fogalmazott Boros Jenő, a magyarországi lap főszerkesztője, aki azt is megemlítette, hogy a Top Gear eddigi 25 éve alatt készült több ezer cikket és sokmillió képet rejtő, egyedülálló archívumát is használhatják. – Természetesen az autóké lesz a főszerep, de a lap magyar nyelvű kiadása több lesz mint egy minőségi szaklap. Bemutatjuk például azokat az egzotikus helyszíneket is, ahol a stáb a teszteket készítette – jegyezte meg a főszerkesztő, aki 1973-ban fotóriporterként indult a pályán, és képeivel szakmai díjak sokaságát nyerte el. A rendszerváltáskor, az újkori magyar járműipar születésekor már autós szakújságíróként is dolgozott. 25 éven át volt a Népszabadság járműipari szakértője, több könyvet írt, és a nemzetközi Autobest zsűri egyetlen magyar tagja volt. A jelenleg összesen mintegy 60 ezres példányszámú hazai autósújság-piacon megjelenő Top Gear magazinban nagyobb részt az angol kiadványból átvett tesztek, riportok fordítása szerepel majd, de lesz „hazai gyártású” rész is. Így a Kossuth Kiadó gondozásában, 20 ezres példányszámban megjelenő, 108 oldalas lapban egyaránt megfér majd a szupergyors Ferrari Pista tesztje, az indiai autómatuzsálem, az Ambassador története, egy nagyinterjú Michelisz Norbert autóversenyzővel, és egy megemlékezés a közelmúltban elhunyt magyar dizájnpápáról, Finta Lászlóról.
Szerző
Témák
újság Top Gear

Jávor: Orbán kimondta, hogy Paks2 politikai projekt

Publikálás dátuma
2018.09.19. 13:58
Jávor Benedek
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem az országnak, hanem egyedül Orbán Viktornak van szüksége az orosz részvételű paksi bővítésre, és ezt maga a magyar miniszterelnök vallotta be – így értékelte a kormányfő keddi moszkvai kijelentéseit Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője. Az atomberuházással kiemelten foglalkozó politikus szerint az ország történetének legdrágább beruházása végképp elvesztette racionális jellegét.
– Azzal, hogy Orbán elismerte, nem számítanak a határidők, egyedül az orosz-magyar együttműködés a fontos, Jávor szerint a magyar miniszterelnök két fontos állítást tett. Egyrészt kifejtette, hogy a tervezett paksi bővítés nem gazdasági, hanem politikai projekt: ez az ára Putyin barátságának, vagyis annak, hogy az orosz elnök támogatja Orbán Viktor európai kalandorpolitikáját. Másrészt pedig bevallotta, hogy immár a kormány is elengedte a beruházás „kőbe vésett” határidőit – jegyezte meg Jávor Benedek. Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök Moszkvában azt mondta a bővítésről: „Amikor a megállapodást megkötöttük, akkor Magyarország már évek óta az EU tagja volt, és senki sem csinált ilyen beruházást. Bátor vállalkozás volt, hogy Oroszországgal közösen hozzuk létre a paksi erőmű bővítését. A határidők kapcsán fontosabb, hogy a beruházást sikerre vigyük.” Valójában a szintén EU-tag Finnország is épít orosz atomerőművet, amire Vlagyimir Putyin meglehetősen udvariatlanul emlékeztette is Orbánt. Ami pedig a határidőket illeti, az engedélyezés és előkészítés jelenleg 2-3 éves csúszásban van, miközben a szerződés aláírása óta alig négy év telt el (vagyis négy év alatt sikerült 2-3 éves késést produkálni), és ténylegesen az atomerőmű felépítéséhez kapcsolódóan Pakson még mindig nem történt egyetlen kapavágás sem. Ez Orbán Viktort láthatóan nem zavarja, mert ha politikai projektről van szó, akkor nincs jelentősége a késedelemnek. Gazdasági értelemben viszont rendkívüli kockázatot jelent, hiszen a finn vagy a francia példák is azt mutatják, hogy a nukleáris beruházásoknál a legnagyobb kockázat az időtúllépés miatti költségnövekedés – jegyezte meg Jávor Benedek. Szerinte az összes hasonló eset azt bizonyítja, hogy a befejezés eltolódása a költségek elszállásával (akár két-háromszorosára növekedésével) jár, és az oroszokkal kötött szerződés semmiféle védelmet nem nyújt Magyarországnak arra az esetre, ha a magyar fél hibájából történik a csúszás. – Az pedig kizárólag az erőviszonyokon múlik, hogy végül kinek róják fel a késedelmet – figyelmeztetett az EP-képviselő. Jávor szerint jelenleg 2032-2033-as befejezéssel lehet számolni, ami azért jelent gondot, mert a paksi orosz hitelt a szerződés szerint 2026 márciusától törleszteni kell. Esély sincs rá, hogy az új reaktorokban termelt áram árából fizetik vissza a kölcsönt, ha azok csak a hiteltörlesztés megkezdése után 6-7 évvel lépnek működésbe: újabb hiteleket kell majd fölvenni a hiteltörlesztéshez. Jávor úgy fogalmazott: ennek az üzletnek a megkötése és a lebonyolítás módja szerinte kimeríti a hazaárulás fogalmát.