Az elmúlt 110 évben a statisztikai adatok szerint 10 százalékkal csökkent a Magyarországon mért eső, illetve hó mennyisége, miközben az átlagos középhőmérséklet a globális trendekhez igazodva emelkedik. Eközben a hazai mezőgazdasági területek alig 2 százalékát, mindössze 80-100 ezer hektárt öntöznek a gazdák. Ez az európai átlag negyede – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Áder János államfővel és Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével szerdán tartott egyeztetések utáni sajtótájékoztatóján.
Az öntözés hiánya és az aszály miatt például 2015-ben 6,4 millió tonna kukorica termett, az előző évi 9 millió tonnával szemben. Csak ebben az egy ágazatban akkor 100 milliárd forintos kár keletkezett – emlékeztetett a NAK elnöke. Az uniós szabályozás miatt elsősorban a felszíni vizekből lehet öntözésre vizet kiemelni, ezért ezt az irányt kell fejleszteni.
A kamara 43 ezer gazdára és 1,2 millió hektárra kiterjedően végzett felmérése azt bizonyította, hogy a jelenleginél 270 ezer hektárral nagyobb területen öntöznének a gazdák. Az öntözéssel növényfajtától függően 25-40 százalékkal növelhető a termés. A korszerű öntözéses rendszer ugyanakkor rendkívül drága, de ez csak az egyik akadály. A birtokszerkezet sem kedvez az öntözéses gazdálkodás kialakításának. Legalább ekkora gond a bonyolult és drága vízjogi engedély kiváltása, amely estenként évekig eltarthat és 2 millió forintot is rááldozhat a gazda. Majd az engedély lejártakor mindent elölről kell kezdenie. Jakab István ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés ki fogja gyomlálni az életidegen, a gazdálkodást hátráltató jogszabályokat, de hogy erre mikor kerül sor, azt nem tudta megmondani.
Győrffy bejelentette: a kormány a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás érdekében 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot szán öntözési célú fejlesztésekre. A Népszava kérdésére megerősítette, ez az ilyen célokat szolgáló víztározókra is érvényes lesz.
Jakab István azt mondta: a fúrt kutakból a vízkiemelést csak akkor lehet megtiltani, ha megoldott a felszíni víz elérése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jövőben kutat kizárólag szakember fúrhat és valamennyi kutat és a vízhozamukat nyilvántartásba kell venni, de úgy, hogy az a gazdálkodók számára semmilyen szankcióval ne járjon.
A NAK elnöke megfontolásra javasolta, hogy a tisztított ipari és lakossági szennyvizet nem érkezési célú, például vetőmag termesztésre is hasznosítsák.
