A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.

A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?

A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.

Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.

- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.

A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.

- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.