Megtisztítják Szlovákiát az újraéledő szélsőségesektől

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:00
Több demonstráción is elítélték az újnácikat Szlovákiában
Fotó: AFP/ VLADIMIR SIMICEK
Szlovákia egykoron legszélsőségesebb pártja tette meg az első konkrét lépést az egyre nagyobb teret hódító új neonáci párt ellen. A parlamenti pártoknak kell most dönteniük.
Amikor Marian Kotleba a 2013-as önkormányzati választáson rendkívül jól szerepelt Besztercebányán, Robert Fico miniszterelnök a neonáci veszély miatt aggódó hangokra azt válaszolta, hogy Kotleba a jobboldal problémája. Azóta viszont egész Szlovákia valós problémájává nőtte ki magát. A besztercebányai szélsőjobboldali vezető pártja, a Mi Szlovákiánk-Néppárt (LSNS) 8,04 százalékos támogatottsággal 2016-ban bejutott a parlamentbe. Összesen 14 mandátumot szerzett, ezzel a nyolcpártivá bővült pozsonyi törvényhozás ötödik legnagyobb ereje lett, egyetlen mandátummal maradt le az időközben jobbközéppé szelídült Szlovák Nemzeti Párttól (SNS). A nyíltan neonáci párt mára (a június végi felmérések szerint) tovább erősödött és harmadik politikai erővé vált, 11,1 százalékos támogatottsággal, megelőzve Jan Slota egykori, jelenleg Andrej Danko vezette jobbközép SNS-t is.  A Robert Fico szociáldemokrata Smerjével, illetve Bugár Béla Híd-Most-jával együtt kormányzó Danko már a nyáron jelezte, „antifasiszta intézkedéseket” fog kezdeményezni a neonácizmus terjedésének megállítására. Egyáltalán nem burkolt célja Marian Kotleba és pártja kiiktatása a szlovák politikai életből. Tervéhez a média segítségét kérte. A neonáci párt létezését Szlovákia nagy problémájának nevezte a házelnök, jelezve, ő maga is szégyenkezik emiatt. „Eljön az ideje, amikor Szlovákiának módosítania kell a Büntető Törvénykönyvet. Háború indult ön ellen, Kotleba úr, olyan háború, amelyet Ján Slota ellen is folytattam. Ha továbbra is a parlament elnöke leszek, nem fogok tovább szégyenkezni ön miatt külföldön” – idézte Danko július végén, a kezdeményezést ismertető sajtótájékoztatóján elhangzott szavait a parameter.sk.  

Kotleba ideológiája

A Mi Szlovákiánk – Néppárt ideológiája az antikommunizmus, a cigányellenesség, az iszlámellenesség, a magyarellenesség, az euroszkepticizmus és a populizmus egyvelege. Ellenzi a bevándorlást, a kivándorlást egyaránt, hangosan fellép az azonos neműek házassága, illetve örökbefogadási lehetőségük ellen. Kotleba példaképe Jozef Tisó, a Hitler által létrehozott szlovák bábállam vezetője.  

Danko házelnök szeptember 19-én a parlament elé is terjesztette az antiszemitizmus meghatározásáról szóló javaslatát. A parlament sajtóosztálya bejelentette, a kezdeményezésről októberben tárgyal a pozsonyi törvényhozás. Azon túlmenően, hogy külföldi útjain szégyenkeznie kell, hiszen mindenhol rákérdeznek Kotlebára, a házelnök jelezte, hiányos a szlovák jogrend ilyen viszonylatban és ez már többször gondot okozott az ügyészségnek és a bűnüldöző szerveknek a súlyos bűnügyek megoldásakor. Szükség van tehát arra, hogy az antiszemitizmus, a holokauszttagadás pontos jogi meghatározást kapjon, mert előfordulása esetén csak így lehet büntetőjogi lépéseket tenni.  Kotleba és az LSNS felszámolását, az ellenük való fellépést több civil szervezet is sürgette. Jaromír Ciznár főügyész 2017-ben a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az LSNS felszámolását kérve, de a testület mindmáig még a tárgyalás időpontját sem tűzte ki. Az ügyészség az idén nyáron nyújtott be vádemelési javaslatot a neonáci vezér ellen a szabadságjogok elnyomását támogató mozgalom propagálásáért. „Mindenki, aki ma rájuk szavaz, nézze meg Kotlebát a gárdista egyenruhában, és döntse el maga, hogy ez az ember minden ígéretét teljesítette-e Besztercebánya megyében” – érvelt Danko és jelezte, reméli, hogy javaslata széles körű támogatást élvez majd, nem csak a koalíciós képviselők részéről.

Szlovákia problémája

Az EU legpolitikamentesebb és legzavarosabb politikai élmezőnye talán a szlovák. A 2016 márciusi választások nyomán összeállt pozsonyi parlamentbe bejutott nyolc párt közül legalább három finoman fogalmazva is „furcsa” alakulat. Közülük a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (L’SNS) a legveszélyesebb, de az egyetlen, amely mögött ideológiai alap is van. 2010-ben alakult a párt, de parlamenti küszöböt csak 2016-ban tudta átlépni. Parlamentbe jutásuk után utcai tiltakozások voltak és a demokratikus pártok is bojkottot kezdtek ellenük, szigorításokat vezettek be a gyűlöletbeszéd területén, hogy megakadályozzák térhódítását. De, amint a felmérések jelzik, ez nem sikerült. 

2018.09.21 10:00
Frissítve: 2018.09.21 10:00

A rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa – Sargentini mielőbb napirendre venné a hetes cikk szerinti eljárást

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:41

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett” – hangsúlyozta a zöldpárti képviselő.
A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban – közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő. Az MTI összefoglalója szerint a zöldpárti képviselő közleményében azt írta: 
„Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Judith Sargentini hozzátette, hogy
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik
„boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Mint megírtuk, múlt szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását és – bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni – a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rabszolgatörvényt is. Ezt követően tiltakozás robbant ki: vasárnap este, a tüntetéssorozat negyedik napján ismét ezrek tiltakoztak a kormányzati döntések – elsősorban a túlórák önkényes emelése és a különbíróságok elfogadása – miatt.

A hetes cikk

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.

2018.12.17 15:41
Frissítve: 2018.12.17 15:41

Robbanás a görög tévé épületénél (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:43

Fotó: AFP/ ANGELOS TZORTZINIS
Helyi idő szerint hétfőn hajnali 2 óra 40 perckor robbanás történt a görög magántelevízió, a Skai épületénél. Személyi sérülés nem történt, de súlyos károkról érkezett jelentés. Előzőleg egy ismeretlen telefonáló figyelmeztetett a várható detonációra, így időben sikerült kiüríteni a televízió épületét. Mint az Ekathimerini honlapja írta, az épület ötödik emeletén betörtek az ablakok.
Katerina Papakoszta polgári védelmi miniszter szerint az elkövetők a demokráciára támadtak az ismeretlenek, s az is lehet, hogy emberi életet akartak kioltani. Az athéni újságíró szövetség, az ESIEA elnöke, Maria Antoniadu azt közölte, az információáramlás szabadságát is támadták.
2018.12.17 10:43
Frissítve: 2018.12.17 12:36