Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont

Publikálás dátuma
2018.09.20 17:52
Kovács Béla egy korábbi tárgyaláson
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
„A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken – írja az MTI. Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett.  Hozzátette, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: „van-e valami baj velem”? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Azt mondta, az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás. Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha. Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta, elképzelhető. Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat. A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: „nem emlékszem”. Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a „Krímben kezdődött” és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil. Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor
„a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De a hülyeségnek is van határa.”
Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és „ott van még Japán is”, ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta. A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
2018.09.20 17:52

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45

Csendben egy kft.-hez került az államtól a speciális és trópusi betegségekre szakosodott oltásközpont

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Egy kft. üzemelteti a jövőben az egykori ÁNTSZ nemzetközi oltócentrumát, amelyet a decemberi kormányzati nagy létszámleépítéssel átmenetileg bezártak.
A jelek szerint csendben egy kft. kezébe került a az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja, amit decemberben észszerűsítés címén zártak be. Ez volt az a hely, ahol az utazási betegségek ellen nemcsak az állampolgárokat, de diplomatákat is rendszeresen oltották. Hatvan évnyi oltási adatot halmoztak fel az intézményben, így innen lehet hatósági igazolást is kérni, hogy meg van-e a szükséges oltása valakinek az aktuális utazásához. Például a sárgaláz elleni oltások, amelyek egy életre szóló védelmet jelentenek, azok is itt vannak nyilvántartva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ, egykori ÁNTSZ hónapokig csak terelgette az érdeklődő polgárokat és újságírókat. Sőt január közepén Müller Cecília országos tisztifőorvos a Medicalonline szakportálnak még arról beszélt, hogy „az oltóközpont átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosíthatják a nevezett szolgáltatást az utazóknak.” Hihető volt, hogy az országos tiszti főorvos komolyan gondolja az újranyitást, mert közvetlenül a decemberi bezárás előtti hetekben állami tenderrel szokatlanul nagy mennyiségben, mintegy 61 millió forint értékben vásároltak oltóanyagot a központ számára. A minap megjelent egy link az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapjának az oltóközpontjukat propagáló oldalán, amely egy másik honlapra tereli az ügyfeleket, hogy ott jelentkezhetnek be a szolgáltatásra. Ez a link azonban kivisz az OEK honlapjáról az Oltócentrum.hu oldalra. Azt, hogy ki a webcím valódi tulajdonosa, nem lehet tudni, mert a domaint egy olyan szolgáltatónál regisztrálták, amely kifejezetten azzal hirdeti magát, hogy elrejti a tulajdonosokat a nyilvánosság elől. Az új honlapon cégnévként egyedül - különösebb funkció meghatározása nélkül - az Oltóközpont Kft. szerepel, amely egyébiránt tart fenn ezen területen más helyen is magánszolgáltatást a fővárosban. 
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a cég tulajdonosa Kámány Zoltán Roland és Benkő Gábor. Megkérdeztük a humán tárcát, hogy mikor, milyen nyilvános pályázattal és milyen feltételekkel privatizálták a központi utazási egészségügyi szolgáltatást, amire az alábbi választ kaptuk. „A Nemzetközi Oltóközpont a Nemzeti Népegészségügyi Központ fenntartásában és működtetésében áll, a hatályos alapító okiratban és a működési engedélyében foglaltak szerint. Privatizációra nem került sor. Az Oltóközpont működtetését a Nemzeti Népegészségügyi Központ működési engedélyében foglalt feltételekkel, közreműködő, mint egészségügyi szolgáltató látja el. Az oltóanyag készlet fölött a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik. Az Oltóközpont nem önálló szervezeti egység, korábban az Országos Közegészségügyi Intézet, ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ részeként működik, a Járványügyi Főosztályon belül.​” Ha jól értjük a hivatal körülményes válaszát, akkor sikerült egy olyan céget megbízni a feladat ellátásával, amely a piacon üzleti konkurense az állami szolgáltatónak.
Szerző
2019.02.16 06:00
Frissítve: 2019.02.16 06:00