Áramot is termel a gyilkos kórokozó

Publikálás dátuma
2018.09.22. 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A liszteriózis nevű fertőző betegségért felelős baktérium eddig nem ismert tulajdonságát fedezték fel: elektromos áramot termel.
A Listeria baktérium a flavoproteineknek nevezett fehérjék környezetében elektromos áramot termel – derült ki a kaliforniai Berkeley bioelektronikai, molekuláris és sejtbiológiai, valamint biofizikai tanszékeinek közös kutatócsoportja által - derült ki a Nature-ben megjelent tanulmányból.
A Listeria monocytogenes baktérium felelős a főleg szennyezett élelmiszerek útján terjedő, ritka, de gyakran halálos kimenetelű liszteriózis nevű fertőző betegségért.
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Olyan organizmusok, például baktériumok létezéséről eddig is tudtak a kutatók, amelyek bizonyos esetekben elektromosságot termelnek. De a liszteriózis kórokozója akár az emberi emésztőrendszer oxigénhiányos közegében is képes erre -  írta a Qubit
A kutatók megtalálták azokat a géneket is, amelyek az elektromosság előállításához szükséges fehérjéket kódolják és azt is megállapították, hogy a baktériumoknak szükségük van a belekben sűrűn előforduló flavoproteinekre ahhoz, hogy az elektromos aktivitás létrejöhessen. A LiveScience beszámolója szerint a kutatók a továbbiakban a pontos mechanizmust és annak akár ipari léptékű felhasználhatóságát vizsgálják.
Szerző

Figyelmeztetés nélkül, gyorsan zajlott a fajok tömeges kihalása

Publikálás dátuma
2018.09.21. 10:24
Illusztráció - fosszíliák a perm végéről
Fotó: Shutterstock
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény 31 ezer év alatt zajlott le - írta az MTI egy új tanulmány alapján, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
A földtörténeti perm korszak végén, 251,9 millió évvel ezelőtt a bolygó tengerben élő fajainak több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el. A Geological Society of America Bulletin folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók azt állítják, hogy sikerült meghatározni a kihalás időtartamát: mintegy 31 ezer évig tartott - ismertette a Phys.Org tudományos portál.
A kutatók nem találtak a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot, és annak sem találták nyomát, hogy az óceán hőmérsékletében nagy változás zajlott volna le, illetve drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.
Sam Bowring és Seth Burgess terepen
Fotó: Credit: Shuzhong Shen
"Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének. Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán bumm - az élet eltűnt. Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy a kihalásnak nincs semmiféle korai jele. Geológiailag minden nagyon gyorsan történt"

- mondta Jahandar Ramezani, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója.

Ramezani a tanulmányon az MIT geológiaprofesszorával, Samuel Bowringgal, a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának szakembereivel és a Calgary-i Egyetem tudósaival dolgozott együtt.
A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor következett be pontosan a tömeges kihalás, mivel úgy vélték, annak pontos meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra. A kérdés megoldásához korábban a Kína keleti részén a Mejsan körzetben jó állapotban fennmaradt fosszíliákban gazdag kőzetrétegeket kutatták. Ez a rész azonban a perm időszak végén mély vízben terült el, és a kihalás időszakából mindössze 30 centiméternyi talajréteget találtak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ebben a bizonyos óceáni környezetben egyes korszakokban nem képződött üledék, és ezekben a hézagokban nem maradt fenn az élet és a környezet állapotáról semmiféle bizonyíték.
A nemzetközi kutatócsoport a tanulmányhoz a dél-kínai Penglaitan szekcióban a közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel. Ez a vizsgálat és elemzés vezetett annak megállapításához, hogy a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt történt és 31 ezer évig tartott.
A kihaláshoz egy népszerű korábbi hipotézis szerint a szibériai vulkánkitörések vezettek, amelyek több mint 4 millió köbkilométenyi lávát lövelltek ki. A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid került a levegőbe, hogy felmelegedett tőle a légkör és elsavasodtak az óceánok. A Penglaitan rétegeit vizsgáló kutatók adatai szerint azonban miközben a perm korszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, ami a tömeges kihaláshoz vezetett, nem találták nyomát sem a tengeri fajok drámai eltűnésének sem jelentős változásnak az óceánok hőmérsékletében és a légkör karbontartalmában.
"Mondhatjuk, hogy kiterjedt vulkáni aktivitás volt a kihalás előtt és után, ami jelenthetett valamiféle környezeti stresszt és ökológiai instabilitást. De a globális ökológiai összeomlás hirtelen következett be, és nem látjuk ennek okát a talajrétegekben"

- magyarázta Ramezani.

 A tudós hangsúlyozta, hogy a tanulmány kizárja azokat az elméleteket, amelyek szerint a tömeges kihalást fokozatos környezeti változás okozta. 
"Úgy tűnik, egy hirtelen csapás lehetett az oka, próbáljuk megfejteni, hogy mit jelent és pontosan mi okozta"

- fűzte hozzá.

Témák
kihalás

Már tesztelik az Orion "agyát"

Publikálás dátuma
2018.09.20. 15:15
Fotó: ESA
Fotó: ESA
Az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében elkészült az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Orion űrhajójának kiszolgáló egysége, amelyet a mérnökök intenzív tesztelésnek vetettek alá - írta az MTI az Európai Űrügynökség (ESA) híradása alapján.
Az Orion űrkapszula fejlesztése az Egyesült Államokban folyik, kiszolgáló modulját viszont az ESA biztosítja. A modul az űrhajó létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a NASA Orion űrhajóját, amely első küldetésén, várhatóan 2019 végén űrhajósok nélkül fog végrehajtani Hold körüli repülést.
A mérnökök három műszakban 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a kiszolgáló modul összeszerelését, amely tesztelésének utolsó fázisait most végzik Brémában. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe. Amint végeznek a teszteléssel, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el.
Fotó: ESA
Fotó: ESA
Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni, ekkor mutatják be a nyilvánosságnak. A NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteket hajtanak végre. Az amerikai fél fejleszti ki az űrhajó hordozórakéta-rendszerét, a Space Launch Systemet is. 
Az ESA közleménye szerint brémai mérnökök már dolgoznak a második kiszolgáló egységen, amelynek a szerkezete már elkészült és most telepítik a 11 kilométer hosszú kábelrendszerét a számítógépekhez és más berendezésekhez. Ezt a modult az Orion űrhajó EM-2 jelzésű missziójához fogják felhasználni.
Az Orion EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába meghívták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja munkatársait, akiknek passzív dózismérő detektorai vesznek részt a tudományos programban.
Témák
Orion űrhajó ESA