A béke üzenetét várja a Baltikum Ferenc pápától

Publikálás dátuma
2018.09.22 08:30

Fotó: AFP/ Tiziana FABI
Hónapok óta készülnek a balti államok Ferenc pápa ma kezdődő látogatására. Az orosz fenyegetettség árnyékában centenáriumot ünneplő három ország izgatottan várja a katolikus egyházfő üzenetét.
Vilniusban, a litván fővárosban kezdi meg szombaton a szeptember 25-ig tartó apostoli látogatását Ferenc pápa. A balti országok számára 2018 centenáriumi év, ebből az alkalomból hívták meg a litván, lett, illetve észt világi és egyházi főméltóságok a katolikus egyházfőt is. A Szentszék március 9-én jelentette be a pápai vizit tényét és időpontját, a három kis balti ország azóta a várakozás lázában ég.  Szeptember 3-án a Tallinni Egyetemen konferenciát szerveztek Ferenc pápa globális vezetőként betöltött szerepéről, ezzel párhuzamosan pedig ugyanitt megnyitottak egy Ferenc pápáról szóló vándorkiállítást is. Philippe Jourdan katolikus püspök, észt apostoli adminisztrátor a SIR olasz katolikus hírügynökségnek még márciusban elmondta, mindhárom országban nagy a várakozás a béke üzenetére.  Noha a baltikumi országok vallási szempontból igen különbözőek, Ferenc pápa érkezését mindenhol pozitívan fogadta a nagyközönség. Az 1,3 milliós Észtországban például, ahol a lakosság kétharmada nem tartozik egyetlen egyház kötelékébe sem, a római katolikusok száma pedig mindössze 7 ezer, az utak mentén a pápa arcképével díszített transzparensek láthatók, az emberek várják a nagy eseményt, miközben azt remélik, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő egyházfő látogatása országukra tereli a nemzetközi közösség figyelmét. Philippe Jourdan a SIR-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „A pápalátogatás megtiszteltetés az egész országnak, ahogy ez kitűnik a nagyon pozitív reakciókból is, amelyekkel a hír bejelentését fogadták. Voltak, akik meglepetésüknek adtak hangot, hogy a pápa ellátogat a kis Észtországba, amikor még nem kereste fel Spanyolországot vagy Franciaországot, vagy más nagy országokat. Nagy öröm a várt látogatás, amelyet néhány hónappal ezelőttig nem mertek elhinni” - idézte az apostoli adminisztrátor szavait a Vatikáni Rádió. A régióban még elevenen él II. János Pál pápa emléke, aki többször felemelte a szavát a 80 százalékban római katolikus Litvánia egyházának érdekében, 1984-ben a római Szent Péter téren megünnepelte Litvánia védőszentje, Szent Kázmér halálának 500. évfordulóját, és nyilvánosan bejelentette, hogy Litvániában szerette volna megtartani a megemlékezést, de Moszkva nem engedte meg. 1993-ban pedig a függetlenségét visszanyerő három ország mindegyikébe ellátogatot egy ötnapos apostoli út keretében, s azt hirdette, „Ne féljetek!”. A baltikumi szovjet megszállás és a kelet-közép-európai kommunista elnyomó rezsimek idején a térség lakói politikai kiállást vártak és kaptak a lengyel pápától. Ferenc viszont már elsősorban főpásztorként érkezik a balti országokba, és bár Oroszország agresszív külpolitikája félelmet kelt a régióban, a katolikus egyházfőtől ma már a béke üzenetét várják. „Ferenc pápa szerepe eltér II. János Pálétól Kelet-Európában. Az azonban nem titok, hogy a balti népek félelemben élnek, legyen az megalapozott vagy sem. A pápa látogatása arra is szolgál, hogy nemzetközi szinten is békét adjon, és az emberek ezt érzik itt” - mondta Philippe Jourdan püspök. Az etnikai feszültségektől egyáltalán nem mentes balti államokban Ferenc pápa vélhetően a vallások és etnikumok békés együttélésére hívja fel a figyelmet.   

A gyűlölet ölte meg

A mai napnak, szeptember 22-nek magyar vonatkozású kiemelkedő római katolikus eseménye is van: ma avatják boldoggá a moldvai csángó Antal Veronikát, ferences harmadrendi világi hívőt, akit 23 éves korában, hivatalos indoklás szerint a hit elleni gyűlöletből öltek meg 1958-ban, szülőfalujában, a moldovai Nisiporestin. Ő a moldovai csángók Goretti Szent Máriája. A boldoggá avatási szertartás a település római katolikus templomában lesz, számos külföldi magasrangú egyházi méltóság részvételével.   

Témák
pápa
Frissítve: 2018.09.22 08:51

Véres merénylet a hollandiai Utrechtben (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.18 14:21

Fotó: AFP/ RICARDO SMIT
Egy fegyveres kezdett lövöldözni hétfőn délelőtt, 10 óra 45 perckor a hollandiai Utrecht egyik villamosán, az Október 21. nevű állomásnál, amely a város külső kerületében található. Egy ember meghalt, kilencen megsérültek. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy feltehetően vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. Ezt követően a rendőrség leállította a villamosközlekedést a városban, az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálta és lezárta. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megdöbbentették a történések, s válságülést hívott össze. Hozzátette, rendkívül aggasztóak a fejlemények, s megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együtt érez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Vadászgépeket ad el Egyiptomnak Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.18 12:53
Egy Szu 35-ös, ilyen gépeket vásárol Moszkvától Kairó is
Fotó: Vitalij Ankov
Szu 35-ösökkel erősítik az enélkül is impozáns egyiptomi légierőt. A bevásárlás nem fog tetszeni az orosz fegyvereladást korlátozni próbáló Egyesült Államoknak.
Oroszország mintegy 2 milliárd dollárért húsznál több Szu-35-ös típusú multifunkcionális nehéz harci gépet ad el Egyiptomnak - közölte hétfőn a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban. Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe - írja az MTI.
Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.  Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.