Vilniusban, a litván fővárosban kezdi meg szombaton a szeptember 25-ig tartó apostoli látogatását Ferenc pápa. A balti országok számára 2018 centenáriumi év, ebből az alkalomból hívták meg a litván, lett, illetve észt világi és egyházi főméltóságok a katolikus egyházfőt is. A Szentszék március 9-én jelentette be a pápai vizit tényét és időpontját, a három kis balti ország azóta a várakozás lázában ég.
Szeptember 3-án a Tallinni Egyetemen konferenciát szerveztek Ferenc pápa globális vezetőként betöltött szerepéről, ezzel párhuzamosan pedig ugyanitt megnyitottak egy Ferenc pápáról szóló vándorkiállítást is. Philippe Jourdan katolikus püspök, észt apostoli adminisztrátor a SIR olasz katolikus hírügynökségnek még márciusban elmondta, mindhárom országban nagy a várakozás a béke üzenetére.
Noha a baltikumi országok vallási szempontból igen különbözőek, Ferenc pápa érkezését mindenhol pozitívan fogadta a nagyközönség. Az 1,3 milliós Észtországban például, ahol a lakosság kétharmada nem tartozik egyetlen egyház kötelékébe sem, a római katolikusok száma pedig mindössze 7 ezer, az utak mentén a pápa arcképével díszített transzparensek láthatók, az emberek várják a nagy eseményt, miközben azt remélik, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő egyházfő látogatása országukra tereli a nemzetközi közösség figyelmét.
Philippe Jourdan a SIR-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „A pápalátogatás megtiszteltetés az egész országnak, ahogy ez kitűnik a nagyon pozitív reakciókból is, amelyekkel a hír bejelentését fogadták. Voltak, akik meglepetésüknek adtak hangot, hogy a pápa ellátogat a kis Észtországba, amikor még nem kereste fel Spanyolországot vagy Franciaországot, vagy más nagy országokat. Nagy öröm a várt látogatás, amelyet néhány hónappal ezelőttig nem mertek elhinni” - idézte az apostoli adminisztrátor szavait a Vatikáni Rádió.
A régióban még elevenen él II. János Pál pápa emléke, aki többször felemelte a szavát a 80 százalékban római katolikus Litvánia egyházának érdekében, 1984-ben a római Szent Péter téren megünnepelte Litvánia védőszentje, Szent Kázmér halálának 500. évfordulóját, és nyilvánosan bejelentette, hogy Litvániában szerette volna megtartani a megemlékezést, de Moszkva nem engedte meg. 1993-ban pedig a függetlenségét visszanyerő három ország mindegyikébe ellátogatot egy ötnapos apostoli út keretében, s azt hirdette, „Ne féljetek!”. A baltikumi szovjet megszállás és a kelet-közép-európai kommunista elnyomó rezsimek idején a térség lakói politikai kiállást vártak és kaptak a lengyel pápától.
Ferenc viszont már elsősorban főpásztorként érkezik a balti országokba, és bár Oroszország agresszív külpolitikája félelmet kelt a régióban, a katolikus egyházfőtől ma már a béke üzenetét várják.
„Ferenc pápa szerepe eltér II. János Pálétól Kelet-Európában. Az azonban nem titok, hogy a balti népek félelemben élnek, legyen az megalapozott vagy sem. A pápa látogatása arra is szolgál, hogy nemzetközi szinten is békét adjon, és az emberek ezt érzik itt” - mondta Philippe Jourdan püspök.
Az etnikai feszültségektől egyáltalán nem mentes balti államokban Ferenc pápa vélhetően a vallások és etnikumok békés együttélésére hívja fel a figyelmet.
