A béke üzenetét várja a Baltikum Ferenc pápától

Publikálás dátuma
2018.09.22 08:30

Fotó: AFP/ Tiziana FABI
Hónapok óta készülnek a balti államok Ferenc pápa ma kezdődő látogatására. Az orosz fenyegetettség árnyékában centenáriumot ünneplő három ország izgatottan várja a katolikus egyházfő üzenetét.
Vilniusban, a litván fővárosban kezdi meg szombaton a szeptember 25-ig tartó apostoli látogatását Ferenc pápa. A balti országok számára 2018 centenáriumi év, ebből az alkalomból hívták meg a litván, lett, illetve észt világi és egyházi főméltóságok a katolikus egyházfőt is. A Szentszék március 9-én jelentette be a pápai vizit tényét és időpontját, a három kis balti ország azóta a várakozás lázában ég.  Szeptember 3-án a Tallinni Egyetemen konferenciát szerveztek Ferenc pápa globális vezetőként betöltött szerepéről, ezzel párhuzamosan pedig ugyanitt megnyitottak egy Ferenc pápáról szóló vándorkiállítást is. Philippe Jourdan katolikus püspök, észt apostoli adminisztrátor a SIR olasz katolikus hírügynökségnek még márciusban elmondta, mindhárom országban nagy a várakozás a béke üzenetére.  Noha a baltikumi országok vallási szempontból igen különbözőek, Ferenc pápa érkezését mindenhol pozitívan fogadta a nagyközönség. Az 1,3 milliós Észtországban például, ahol a lakosság kétharmada nem tartozik egyetlen egyház kötelékébe sem, a római katolikusok száma pedig mindössze 7 ezer, az utak mentén a pápa arcképével díszített transzparensek láthatók, az emberek várják a nagy eseményt, miközben azt remélik, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő egyházfő látogatása országukra tereli a nemzetközi közösség figyelmét. Philippe Jourdan a SIR-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „A pápalátogatás megtiszteltetés az egész országnak, ahogy ez kitűnik a nagyon pozitív reakciókból is, amelyekkel a hír bejelentését fogadták. Voltak, akik meglepetésüknek adtak hangot, hogy a pápa ellátogat a kis Észtországba, amikor még nem kereste fel Spanyolországot vagy Franciaországot, vagy más nagy országokat. Nagy öröm a várt látogatás, amelyet néhány hónappal ezelőttig nem mertek elhinni” - idézte az apostoli adminisztrátor szavait a Vatikáni Rádió. A régióban még elevenen él II. János Pál pápa emléke, aki többször felemelte a szavát a 80 százalékban római katolikus Litvánia egyházának érdekében, 1984-ben a római Szent Péter téren megünnepelte Litvánia védőszentje, Szent Kázmér halálának 500. évfordulóját, és nyilvánosan bejelentette, hogy Litvániában szerette volna megtartani a megemlékezést, de Moszkva nem engedte meg. 1993-ban pedig a függetlenségét visszanyerő három ország mindegyikébe ellátogatot egy ötnapos apostoli út keretében, s azt hirdette, „Ne féljetek!”. A baltikumi szovjet megszállás és a kelet-közép-európai kommunista elnyomó rezsimek idején a térség lakói politikai kiállást vártak és kaptak a lengyel pápától. Ferenc viszont már elsősorban főpásztorként érkezik a balti országokba, és bár Oroszország agresszív külpolitikája félelmet kelt a régióban, a katolikus egyházfőtől ma már a béke üzenetét várják. „Ferenc pápa szerepe eltér II. János Pálétól Kelet-Európában. Az azonban nem titok, hogy a balti népek félelemben élnek, legyen az megalapozott vagy sem. A pápa látogatása arra is szolgál, hogy nemzetközi szinten is békét adjon, és az emberek ezt érzik itt” - mondta Philippe Jourdan püspök. Az etnikai feszültségektől egyáltalán nem mentes balti államokban Ferenc pápa vélhetően a vallások és etnikumok békés együttélésére hívja fel a figyelmet.   

A gyűlölet ölte meg

A mai napnak, szeptember 22-nek magyar vonatkozású kiemelkedő római katolikus eseménye is van: ma avatják boldoggá a moldvai csángó Antal Veronikát, ferences harmadrendi világi hívőt, akit 23 éves korában, hivatalos indoklás szerint a hit elleni gyűlöletből öltek meg 1958-ban, szülőfalujában, a moldovai Nisiporestin. Ő a moldovai csángók Goretti Szent Máriája. A boldoggá avatási szertartás a település római katolikus templomában lesz, számos külföldi magasrangú egyházi méltóság részvételével.   

Témák
pápa
2018.09.22 08:30
Frissítve: 2018.09.22 08:51

Szerbia hálás Putyinnak - Tízezrek fogadják az orosz államfőt

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:30

Fotó: AFP/ YURI KADOBNOV
Igen jelentős népszerűségnek örvend Szerbiában Vlagyimir Putyin, állította egy, a TASSZ hírügynökségnek adott interjújában Aleksandr Vucic szerb elnök. A belgrádi politikus annak kapcsán nyilatkozott az orosz hírügynökségnek, hogy ma hivatalos látogatásra érkezik Szerbiába az orosz államfő. A vizit súlyát jelzi, hogy az interjúzás kölcsönös volt, Putyin a szerb Vecernje novosti és a Politika című napilapoknak adott előzetes interjút. Vucic megelőlegezte, hogy az utóbbi húsz év legnépesebb fogadtatására számíthat Putyin Belgrádban.  Egy eddig ismeretlen szerb egyesület arra buzdította a szerbeket, hogy vegyenek részt az általuk Putyin tiszteletére szervezett felvonuláson. A belgrádi ellenzék szerint az ismeretlen egyesület mögött valójában Vucic áll, aki a hat hete tartó, ellene irányuló utcai tiltakozásokra válaszul tartana erődemonstrációt. Vucic jó érzékkel érzelmi húrok pengetésével csalná utcára a Putyint ünneplő tömeget. Interjújában kiemelte, hogy az orosz elnök népszerűsége a szerbek körében annak köszönhető, hogy, mint fogalmazott, Putyin mentette meg Szerbiát a népirtás bélyegétől. „Sohasem fogjuk elfelejteni 2015-t, amikor Szergej Lavrov külügyminiszter és az áldott emlékű Vitalij Csurkin, Oroszország volt ENSZ nagykövete Putyin utasítására megmentették Szerbiát attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja azt a brit javaslatot miszerint a szerb nép népirtást követett el a volt Jugoszlávia területén. „ (Oroszország megvétózta a brit javaslatot az ENSZ BT-ben, amely népirtásnak akarta minősíteni az 1995-ös srebrenicai vérengzést.) Vucic leszögezte, Szerbia megbízható szövetségese Oroszországnak, szigorúan tiszteletben tartja vállalásait és ígéreteit, Washington és Brüsszel kérésére sem hajlandó a továbbiakban sem szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Beszélt arról is, hogy gyakran egyeztet az orosz elnökkel, tanácsot is kér tőle.  Putyin is érzelmi húrokat pengetve hangolta a szerbeket, emlékeztetett, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót. Putyin ostorozta a NATO-t, mindenekelőtt Macedónia felvétele miatt és többek között azt állította, hogy a Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az észak-atlanti szövetség, az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország térségbeli pozíciója megerősítését célzó politikája, Oroszország viszont mindig a térség országai mellett állt, s most is fontosnak tartja a régió biztonságának és stabilitásának megerősítését. Az orosz elnök Szerbia iránti elkötelezettségét szemlélendő hozzátette, Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, korszerűsítésével. Szerb sajtóinformációk szerint több mint hetvenezren fogadják ma Putyint Belgrádban
Szerző
2019.01.17 08:30
Frissítve: 2019.01.17 08:30

Hiába robbantottak fel négy amerikai katonát a héten, ha Trump szerint legyőzték a terrorizmust Szíriában

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:07
Amerikai őrjárat Manbídzs környékén - Illusztráció
Fotó: AFP/ Delil SOULEIMAN
19 ember halt meg egy szerdai merényletben, ám az Egyesült Államok kitart a csapatkivonás mellett.
Robbanásos merényletet követtek el az észak-szíriai Manbídzsban szerdán az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció egyik őrjárata ellen. Legkevesebb 19 halálos áldozatot követelt a támadás. Az áldozatok között van két amerikai katona és az amerikai védelmi minisztérium két civil alkalmazottja az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szerint. Az első jelentések még négy halott katonáról szóltak. További három amerikai katona megsebesült. A többi halálos áldozat a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők nevű lázadócsoport fegyveres tagjai vagy civilek.
Az Egyesült Államok kitart a szíriai csapatkivonás mellett - hangoztatta Mike Pence amerikai alelnök szerdán délután kiadott közleményében. Az alelnök leszögezte, hogy mind ő, mind Donald Trump elnök elítéli elkövetett robbantásos merényletet. Pence mindazonáltal elismételte azt, amivel Trump a csapatkivonások - egyébként a hadsereg vezetése szerint a szövetségeseik elárulásával felérő - kivonása mellett érvelt: "szétzúztuk az Iszlám Állam terrorszervezet kalifátusát és megsemmisítettük katonai képességeiket".
Donald Trump elnök december 19-én Twitter-bejegyzésben közölte, hogy "Szíriában legyőztük az Iszlám Államot, amely számomra az egyetlen ok volt arra, hogy a Trump-elnökség idején ott legyünk". Az elnök akkor úgy fogalmazott, hogy az amerikai katonákat "haza kell hozni, amilyen gyorsan csak lehet". Később változtatott az álláspontján és a katonák azonnali hazahozatala helyett a fokozatos kivonás mellett tette le a voksát.
Döntésének bírálói - köztük a részben emiatt is lemondott James Mattis védelmi miniszter - korainak tartották a kivonulást, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Állam szíriai hadállásait még korántsem sikerült úgy megsemmisíteni, hogy ne tudja újraszervezni önmagát.
Lényeges szempont továbbá, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges, a terroristák elleni háborúban nélkülözhetetlen szerepet játszó kurdok a csapatkivonások után védtelenül maradnak a Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenük is vívott "terror elleni" háborújával szemben. A NATO-tag Törökországgal szemben új szövetségest az orosz-barát, a polgárháború kirobbanásáért és vélhetően civilek elleni gáztámadásokért is felelős Aszad-rezsimben talált az eddig nyugattal szimpatizáló, Szíria negyedét is ellenőrző kurd-arab szövetség, a Szíriai Demokratikus Erők.
Lindsey Graham, a befolyásos republikánus szenátor szerdán a manbídzsi támadást követően William Barr igazságügyminiszter-jelölt meghallgatását megszakítva nyilatkozatot olvasott fel. Hangsúlyozta: ami történt, nemcsak szomorú tragédia, hanem remélhetőleg arra készteti az elnököt, hogy újragondolja a szíriai csapatkivonást. "Minden amerikai azt akarja, hogy katonáink hazatérjenek, de szerintem mindannyian azt is akarjuk, hogy amikor hazatérnek, biztonságban legyünk" - fogalmazott a dél-karolinai szenátor, aki bár Donald Trump szoros szövetségeseként ismert, de maga is többször bírálta a szíriai csapatkivonásról szóló elnöki döntést.
2019.01.17 08:07