Káralap létrehozását kérik a gyógyszergyártóktól a fogyasztóvédők

Publikálás dátuma
2018.09.21. 19:21

Fotó: Science Photo Library/WLADIMIR BULGAR / AFP
A Calcium-Sandoz tabletták kivonása után a fogyasztóbarát magatartás és fellépés szükségességét hangsúlyozták.
A gyógyszergyártók által fenntartott káralap létrehozását tartja szükségesnek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), hogy ennek terhére a vásárlók visszaválthassák a forgalomból kivont gyógyszereket. Pénteki közleményében a szövetség arra is felszólítja a gyártókat, hogy amennyiben már van ilyen káralap, értesítsék erről a közvéleményt.
„A közelmúlt gyógyszerbotrányai aláásták a fogyasztóknak a gyógyszerekbe vetett bizalmát, amelynek helyreállításán dolgozni kell a felelős vállalati szereplőknek! A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a fogyasztók alapvető joga, hogy csak és kizárólag biztonságos árukhoz juthassanak hozzá a piacon”

– fogalmaztak.

A FEOSZ a Calcium-Sandoz tabletták kivonása kapcsán a fogyasztóbarát magatartás és fellépés szükségességére, a fogyasztók önként történő kártalanítására hívja fel a gyógyszerszektor figyelmét. Követelik, hogy a héten határérték feletti szennyezés miatt a forgalomból kivont tabletták árát a gyógyszertárak feltétel nélkül adják vissza a vásárlóknak. Saját tapasztalataik szerint a kereskedők erre nem mindig hajlandók.
„A Szövetség több gyógyszertárat tesztelt. Volt, ahol azt mondták, hogy a korábban vásárolt Sandoz-tablettát blokk ellenében visszaváltják, az újat nem, egy másik helyen mindösszesen annyiról tájékoztattak, a forgalomból kivont tablettát ne szedjük tovább, ki lehet dobni, de pénzt még blokk ellenében sem adnak vissza. Egy harmadik gyógyszertár pedig csak annyit közölt, hogy nem kaptak külön utasítást a visszaváltásra, és még csak blokk ellenében sem lehet visszaváltani a terméket”

– olvasható a közleményben.

A FEOSZ a fogyasztóbarát magatartás és fellépés szükségességére, a fogyasztók önként történő kártalanítására hívta fel a gyógyszer-szektor figyelmét.
Szerző

Kétszáz millióba kerülhet, hogy Budapest lesz Európa Sportfővárosa

Publikálás dátuma
2018.09.21. 19:07

Fotó: Németh András Péter
Egy előterjesztés szerint a költségekre idén 70, jövőre pedig 130 millió forintot biztosítanának.
Még 2015-ben döntött a főváros arról, hogy benyújtja jelentkezését az Európa Sportfőváros címre, ami sikeres is lett, így jövőre Budapest viselheti ezt a címet. Az mfor.hu most arra hívja fel a figyelmet, hogy a fővárosi közgyűlés jövő szerdai ülésén az ehhez kapcsolódó, jelentős összegű támogatás is napirendre kerül. A Szalay-Bobrovniczky Alexandra, főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint a 2019. évi Európa Sportfővárosa címhez kapcsolódóan ellátandó feladatok költségeire a főváros idén 70, jövőre pedig 130 millió forintot biztosít, vagyis
összesen 200 milliót emészthet fel ez a cím.

A pénzt a Budapesti Sportszövetségek Uniója kapja meg. A portál felidézi: Gian Francesco Lupatelli, a Európai Fővárosok és Városok Sportszövetsége (ACES) elnöke még februárban mondta el, hogy a stafétát november 22-én fogja megkapni Budapest a cím idei birtokosától, Szófiától. Úgy véli, az Európa Sportfővárosa titulus segíthet Budapestnek abban, hogy később újra olimpiarendezési pályázatot nyújtson be. 
Szerző

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük

120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát

Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt

Szerző