Az Állami Számvevőszéknek a tiltott párttámogatás égisze alatt megfogalmazott állításai, intézkedései, az ellenzéki pártoknál igencsak kiverték a biztosítékot.
Ugyanis ebben a jogkérdésben jogsértések sorozata állapítható meg. Kezdve azzal, hogy az ÁSZ nem hatóság, az ellenőrzöttekkel szemben nincsenek közvetlen szankcionálási jogosítványai. Az ÁSZ hivatali típusú auditáló szervezetként az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket. Ezt a szerepet tölti be az ÁSZ a költségvetési támogatásban részesülő pártok és a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése során is. Az audit típusú ellenőrzésnek az is fontos ismérve, hogy az ellenőrzést végző szervezetnek, jelen esetben az ÁSZ-nak, nincs lehetősége a megállapításai alapján a szükséges következményeket közvetlenül érvényesíteni, mert nem hatósági vagy felügyeleti ellenőrzést végez. Mivel nem hatóság, ezért nincs hatásköre jogviták eldöntésére, kötelező érvényű határozatot senkire nézve sem hozhat, nem rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél.
A konkrét jogkövetkezmények érvényesítése ezután az illetékes hatóságok feladata. Mindezekre is tekintettel a költségvetési támogatásban részesülő pártok ellenőrzése során esetlegesen felmerült tiltott párttámogatás esetében is a Magyar Államkincstár és az Adóhivatal (elvileg) a hatóságként eljáró szervezet. Amely szervezeteknek érdemben le kell folytatniuk a szükséges eljárást, amelyben a pártoknak joguk van védekezni. Sőt! Ha ezen szervezetek döntéseivel nem értenek egyet, joguk van bírósághoz fordulni. Fontos: anélkül, hogy az eljárást érdemben lefolytatták volna, az ÁSZ-jelentésben megfogalmazottak azonnali érvényesítésére akkor sincs joga az illetékes hatóságnak, ha – esetlegesen – a jelentés teljes mértékben megalapozott és helytálló.
Tehát: önmagában a hatósági eljárási jogosultság hiányában semmilyen érdekérvényesítésre, szankcionálásra nem alkalmas, az nem is lehetséges.
Az Alkotmánybíróság (Ab) egy korábbi határozatában mondta ki, hogy a számvevőszéki ellenőrzési megállapítás nem minősül határozatnak, ezért ahhoz kapcsolódóan jogorvoslathoz való jog sérelme nem állapítható meg. Az Ab kifejtette, hogy az ÁSZ nem államigazgatási szerv, ezért a határozatnak egyébként sem minősülő megállapításait közvetlenül nem lehet bírósági felülvizsgálati eljárás alá vonni, mivel az ÁSZ nem jár el hatóságként, nem hoz a vizsgált szervre kötelező határozatokat, vagy határozatnak tekintendő döntést. Az ÁSZ „ellenőrzési megállapítás" fogalma ezért nem mondható az érintettekre kötelezően kiható bírói, államigazgatási vagy más hatósági - döntés-típus fogalomköre alá sem. A Számvevőszék megállapításai a jelentése alapján indult eljárás keretében támadhatók.
A Számvevőszék jelentése hivatalos, vagy hatósági üggyé akkor válik, ha az arra illetékes szerv az eljárást megindítja, amelynek keretében az ÁSZ megállapításait figyelembe veheti. Ez alapján pedig megállapítja az érintettek jogát és/vagy kötelezettségét, jogvitáját eldönti, esetleges jogsértését megállapítja, és az ezekből fakadó döntését érvényesíti. Majd ezen hatósági döntéssel szemben már rendelkezésre áll a jogorvoslat. Addig viszont a „büntetés" nem hajtható végre.