Ráfizethetünk a külföldi vásárlásra

Publikálás dátuma
2018.09.24. 13:47

Fotó: Kállai Márton
Egyre több kártyaleolvasó terminál és automata teszi lehetővé úgynevezett helyszíni átváltással a forintban történő fizetést is külföldön. Ez azonban sokba kerülhet.
Több, a külföldi bankkártya-tranzakciók helyszíni átszámítását érintő panasz is érkezett az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálatához, amelyben az ügyfelek azt sérelmezték, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a helyszíni valutaátváltási szolgáltatás kedvezőtlen feltételeiről. Előfordult az is, hogy a külföldi készpénzkiadó automata kizárólag az üzemeltető által meghatározott árfolyamon átszámított forintösszeg elfogadását tette lehetővé. Ez azonban ellentétes a vonatkozó európai uniós szabályozással – hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank. A külföldön is egyre gyakrabban előforduló, a bankkártya tranzakciókhoz - vásárláshoz, készpénzfelvételhez - kapcsolódó helyszíni átváltás (dinamikus valutakonverzió, vagyis DCC) választható, de többletköltségekkel járó kényelmi szolgáltatás. A DCC-t nyújtó készülékek a bankkártya első 6 számjegye alapján azonosítják a kártyakibocsátó országot, és a bankkártya pénznemét, így az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató által meghatározott árfolyamon azonnal átszámítják a vásárlás vagy készpénzfelvétel összegét forintra is. A helyszíni átváltással kalkulált forintösszeget azonban nem kötelező elfogadni – hangsúlyozta az MNB. A fogyasztó minden esetben dönthet úgy, hogy a vásárlás ellenértékét az adott ország helyi pénzében fizeti ki: e lehetőséget az ATM vagy a terminál kijelzőjén is jól láthatóan meg kell jeleníteni. Ebben az esetben a vásárlási összeg forintra átszámítása és bankszámlára terhelése a – jellemzően kedvezőbb árfolyamú – „hagyományos” kártyatársasági és banki átváltással történik. A DCC az azonnali forint-átszámítással látszólag átláthatóbbá teszi a vásárlást és a készpénzfelvételt, hiszen már a tranzakcióval egyidejűleg látni lehet a számláról levonandó fix forintösszeget. E szolgáltatás azonban - az üzemeltetést végző külföldi szolgáltató díja, valamint a kártyabirtokos szempontjából rendkívül kedvezőtlen árfolyam miatt - gyakran magasabb költséggel jár, mintha a helyi pénzben történő fizetést és a saját bank általi átváltást választaná az ügyfél.  A „hagyományos” átváltásnál a kártyatársaságok a külföldi kártyás ügyletek összegét – függetlenül attól, melyik országban történik a fizetés – először euróban vagy amerikai dollárban terhelik tovább a magyarországi hitelintézet felé. Amennyiben a kártyához forint számla kapcsolódik, a hazai bank ezután egy előre meghatározott árfolyamon átváltja a kártyatársaság által küldött összeget forintra. A kártyás fizetéseknél alkalmazott átváltási árfolyamokról – az üzletszabályzatokban, hirdetményekben – a hazai hitelintézeteknek előzetes tájékoztatást kell adni ügyfeleiknek, és a konkrét ügylet adatait is ellenőrizhetővé kell tenniük a számlakivonaton. A bankoknak ugyanakkor csak az általuk alkalmazott árfolyamokról kell tájékoztatniuk, a nemzetközi kártyatársasági elszámolásokhoz tartozó árfolyamokról azok honlapján lehet információt kapni. 
Szerző

155 milliárd forint volt az augusztusi államháztartási hiány

Publikálás dátuma
2018.09.24. 12:39

Fotó: Shutterstock
A mérleg a tavalyi év azonos időszakához képest kedvező, júliusban viszont még csak fele ennyi volt a deficit.
Augusztusban az  államháztartás központi alrendszere 155,3 milliárd forint hiányt mutatott, kevesebbet az egy évvel korábbi 163,1 milliárd forintnál, de több mint kétszeresét az előző havi 70,4 milliárd forintos deficitnek. Ezzel az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett az első nyolc hónapban, ami az 1311,4 milliárd forintos éves előirányzat 121,0 százaléka - közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium ismertetve  az első nyolchavi részletes adatokat.  
A központi költségvetés nyolchavi hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el.  A központi alrendszer bevételei  12 140,9 milliárd forintot értek el, 524,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások első nyolc havi 13 787,1 milliárd forintos összege 1190,9 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál  – idézi a minisztériumi beszámolót az MTI.
Szerző

Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24. 10:00

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző