"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24. 17:39
EJEB
Fotó: Violetta Kuhn / DPA
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"

- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.

Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Szerző

Oktatás: egyre több panasz érkezik az ombudsmanhoz

Publikálás dátuma
2018.09.24. 17:36

Fotó: Shutterstock
Évről évre több panasz érkezik az oktatási jogok biztosához, nagy részük a közoktatáshoz kötődik. Míg például 2014-ben 1503-an éltek valamilyen panasszal, 2015-ben már több mint 1600-an, 2016-ban pedig több mint 1900-an. Tavaly valamelyest mérséklődött a panaszáradat, de még mindig sok a bejelentés: 2017-ben összesen 1812-en adtak hangot elégedetlenségüknek valamilyen ügyben – derült ki az oktatási ombudsman friss beszámolójából. A köznevelés területéről 1151 panasz érkezett, a felsőoktatásból 516, a szakképzésből 125, "egyéb" kategóriában további 20 beadványt regisztráltak. Az egyik panasz például egy óvodai úszásoktatással kapcsolatos: két gyerek összeverekedett a vízben, mire az oktató a nyakánál fogva emelte ki az egyiket, majd arcon ütötte és kitiltotta a foglalkozásokról. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt. De a biztos szerint a fizikai bántalmazásnál gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Az ombudsman állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is. Nemrég egy szülői szervezet, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért vádolta az iskolákat az osztálypénz "behajtásával", hangsúlyozva: a szülőket semmilyen jogszabály nem kötelezi a fizetésre. Az oktatási biztos azt írta: a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek, ám ezek kötelezővé tétele nem lehetséges, csak önkéntesen történhet. 
Szerző

Mehet a parlament elé az „ellen-Sargentini”

Publikálás dátuma
2018.09.24. 17:29

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Hat fideszes és KDNP-s igen, egy-egy jobbikos és LMP-s nem szavazat mellett, nulla tartózkodással, a DK-s Oláh Lajos távolmaradásával a Parlament Európai Ügyek Bizottsága megszavazta, hogy az Országgyűlés napirendjére kerüljön a Sargentini-jelentést elítélő határozati javaslat. A bizottság hétfői ülésén Ungár Péter (LMP) arról beszélt, a szöveg „semmilyen problémát nem old meg, az csak a Fidesz EP-kampányának a célját szolgálja”. Ungár szerint míg a kormány ilyen haszontalan, és számára csak belpolitikai szempontból előnyös álügyekkel foglalkozik, a valóban fontos témákkal, például a határon túli magyarok jogait szélesítő európai kezdeményezésekkel, vagy épp a következő hét éves uniós költségvetéssel nem törődik. Vannak-e egyéb prioritásai a magyar külpolitikának a migráción kívül? - tette fel a kérdést Ungár Péter a bizottság fideszes képviselőinek, majd elmondta, hogy a 2015-ös kvótanépszavazáson ő a „kormányéval megegyező módon szavazott”. Ungár szerint „nincs sok értelme a javaslatnak, az LMP nem támogatja a napirendre vételt”. Tessely Zoltán (Fidesz), a bizottság válaszában azt mondta, „sokkal többről van szó”, mint az EP-kampányról, mert „2009-től Európába 3,5 millió illegális bevándorló érkezett, a jelentés pedig „igenis életbe vágó”, mert arról szól, hogy „megőrizheti-e Magyarország a keresztény gyökereit”. Tessely Zoltán a már ismert Fideszes szlogent felmondva azt mondta, a határozati javaslat arról szól, hogy kiderüljön: ki az, aki támogatja és ki, aki ellenzi a migrációt? A Jobbik sem támogatta a határozati javaslat napirendre vételét. Bana Tibor, a bizottság alelnöke szerint már „nyelvtanilag és formailag is elképesztő a szöveg színvonala, tartalmilag szintén”. A Jobbik „teljesen ellene van a bevándorlásnak, de azt éppen a Fidesz támogatja a letelepedési kötvényekkel”. Ha a kormány tenni akar a határon túli magyarokért, támogassa az autonómia törekvéseket, és például ne stadionokat építsen. „A kormány az uniós támogatásokat kockáztatja, amivel a magyar családok járnak rosszul, nem ilyen politikai játszmákat kellene folytatni, hanem például csatlakozni az európai ügyészséghez” - mondta. Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt: a Sargentini-jelentést az Európai Parlament jogilag vitatott módon fogadta el, így kérdéses, milyen alapon diktálhat jogállami kritériumokat a magyar kormánynak. Az előterjesztő nevében Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő azt mondta, „szeretnék, hogy minden képviselő elmondhassa a véleményét a határozati javaslatról”, ezért szeretnék napirendre vetetni az ügyet, majd ő is megismételte, hogy a „bevándorlást támogató és azt ellenző politikai erők közötti vita zajlik most Európában”.

Orbán Viktor levélben köszönte meg, hogy nemmel szavaztak

A kormányfő levélben köszönte meg az Európai Parlament egyes képviselőinek, hogy nemmel szavaztak a Judith Sargentini által készített EP-jelentésre. A magyar kormányfő két nappal a szavazás után juttatta el levelét az érintetteknek. Az állásfoglalást 197 EP-képviselő utasította el. “Szeretném megköszönni, hogy részt vett a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitában és az azt követő szavazáson” — kezdi a fejléces papírra nyomtatott levelét a miniszterelnök, és hozzáteszi: “Köszönöm, hogy a szavazás során támogatta a nemzeti szuverenitás megőrzését és kifejezte szolidaritását”. Orbán Viktor a levélben megismétli, hogy az EP-jelentés ítélet a magyar emberek és Magyarország ellen. Politikai rágalmakat és ténybeli tévedéseket tartalmaz, valamint kettős mércét alkalmaz, amely aláássa az Európai Parlament és az európai intézmények hitelességét és tisztességét. A kormányfő biztosítja a címzetteket arról, hogy Magyarország a migrációbarát erők szégyenteljes támadásai ellenére sem fog engedni a zsarolásnak. Továbbra is megvédi Európa és Magyarország határait.