A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.

Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség.

A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.

Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.

Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.

A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.

A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.