Túl szigorú is lehet a védőnői gondoskodás

Publikálás dátuma
2018.09.26. 10:30

Fotó: Shutterstock
Az alapvető jogok biztosa is egyetért azzal, hogy a nem elég egyértelmű a szabályozás, egyes védőnők pedig túl keményen léptek fel a kismamákkal szemben.
Székely László ombudsman arra kérte a humántárca vezetőjét, hogy fontolja meg az alapellátási törvény és a várandósgondozásról kiadott rendelet pontosítását. Ma ugyanis a nem egyértelmű szabályozás miatt akár az is előfordulhat, hogy kiemelnek a családból egy újszülöttet pusztán azért, mert édesanyja nem vett részt olyan szűrővizsgálatokon, amelyekre a hatályos törvények valójában nem is kötelezik. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly év végén fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, kötelező-e például az ultrahang vizsgálat vagy a vérvétel minden gyermeket váró kismamának, vagy sem, mert a jogvédő szervezethez érkezett panaszok egészen szélsőséges megítéléseket is bemutattak. A TASZ bejelentése szerint előfordult, hogy a védőnők azonnal súlyos veszélyeztetettséget kiáltottak, és jeleztek a gyermekjóléti szolgálatnak, ha a várandós nő nem ment el egyes vizsgálatokra. Márpedig egy ilyen jelzés után gyámhatósági eljárás indulhat, ami akár oda vezethet, hogy a csecsemőt elveszik a családtól. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatot indított és a szeptember elején elkészült jelentés igazolta a jogvédő szervezet aggályait. Az ombudsman értelmezése szerint a hatályos jogszabályok szerint a nő a terhesség 24. hete előtt nem köteles ilyen vizsgálatokon megjelenni, és ezt követően is csak akkor, ha „annak elmaradása a magzat életét vagy testi épségét veszélyeztetné”. Az rendben van, hogy az elutasítást a védőnő rögzítse és jelezze a gyermekjóléti szolgálatnak és a háziorvosnak, de ezt ne tekintsék súlyos veszélyeztetettségnek, csak alapnak a család vizsgálatához – hangzik a biztos véleménye, amivel a jogvédők is egyetértenek. Az kérdéses, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lép-e bármit az ügyben, a tárca a szabályozással kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke megkeresésünkre maga is túl szigorúnak ítélte a jelenlegi szabályokat. Csordás Ágnes azt tapasztalja, hogy kolléganőik az alapellátási törvény, majd az ezt követően kiadott nagyon szigorú Emmi iránymutatás megjelenése óta attól félnek, ha nem elég határozottan lépnek fel minden ilyen esetben, vétenek a szabályok ellen és elmarasztalhatják őket.  Valójában tehát jó magyar hivatali szokás szerint átestünk a ló másik oldalára. Amikor ugyanis néhány éve kiderült, hogy a teljes gyermekvédelmi ellátórendszer csődjeként egy agárdi, majd egy gyöngyösi kisgyereket is halálra éheztethettek a szüleik anélkül, hogy bárki lépett volna a rendkívül rossz állapotban lévő gyerekek érdekében, az egészségügyi és szociális ellátásokat felügyelő minisztériumban összeállítottak egy kötelezően kitöltendő űrlapok tucatjait is tartalmazó feladatlistát a védőnőknek. A csomag betartása tavaly augusztus óta kötelező. A tárca vezetői állítják, hogy a kismama nem utasíthatja vissza a szűréseken való részvételt, holott a napi gyakorlat alapján a családokkal dolgozó szakemberek többször is jelezték, hogy indokolatlan a túlzott szigor. Nekik nem hittek a minisztériumban, kérdés, hogy az ombudsman meg tudta-e győzni az íróasztalnál ülőket, hogy az élet nagyobb rugalmasságot kíván.  

Vaddisznó kondák járják az utcát, vadászokat kérnek a balatoni önkormányzatok

Publikálás dátuma
2018.09.26. 10:24
Illusztráció
Fotó: AFP / DPA
Túl sok az állat; rendőrök és vadászok belterületi vadgyérítését kezdeményezi a Balaton környékének önkormányzatait tömörítő szervezet az üdülőrégióban.
Erről a térség önkormányzatait tömörítő szervezet, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke, Balassa Balázs számolt be az MTI-nek szerdán. Közölte, a szövetség keddi elnökségi ülésén tárgyaltak a BSZ-nek címzett, az észak-balatoniaktól 700 aláírással érkezett levélről, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a térség lakói tűrhetetlennek tartják a helyzetet.
A vadak elszaporodása állítólag olyan mértékű, hogy sötétedés után vaddisznó kondák jönnek szembe az utcákon. Kutyákat sebesítettek meg az állatok bekerített kertekben, és gyerekeiket féltő szállóvendégek mondják vissza foglalásaikat.

A levélírók célszerűnek tartanák a belterületi vadbefogás és vadkilövés szabályozását, gyakorlatát életszerűbbé tenni.
Balassa Balázs arról is beszámolt, hogy a térség polgármestereiből álló elnökség tagjai saját tapasztalataikkal is megerősítették a levélben megfogalmazottakat, és egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a gyors és hatékony intézkedés. Hangsúlyozták, hogy a vadakat a lakott területek határain kívülre kell szorítani.
Ugyancsak komoly gondot jelent a rókák, szarvasok, őzek, varjak túlzott elszaporodása - összegezte a BSZ elnöke.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly, majd legutóbb idén júliusban fordult a BSZ az agrártárcához, kérve a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtését, de még nem kaptak választ levelükre. Mivel sürgetőnek tartják, hogy történjen valami, ezért döntöttek úgy, hogy megvizsgálják, mit lehet tenni a mostani jogszabályi háttér keretein belül - mondta.
Szerző

Nyomozók sem találják a hiányzó tao-iratokat a Pénzügyminisztériumnál

Publikálás dátuma
2018.09.26. 10:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kiperelt, de át nem adott dokumentumok ügyében megszüntették a nyomozást: a Pénzügyminisztérium azért nem sért törvényt, mert jogszabályt sért. Közben a Transparency International a sportszövetségek ellen is pert nyert, azoknak is ki kell adniuk az iratokat.
Lezárta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Pénzügyminisztériumban (PM) eltűnt tao-iratok ügyében - írja a G7. Az eljárás még januárban indult, miután az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumként (NGM) futó szaktárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki a vele szemben pert nyerő Transparency International Magyarországnak (TI) a kiperelt dokumentumokat. Most viszont a BRFK nyomozói arra jutottak, hogy
bár PM valóban nem teljesítette a bírósági ítéletet, ez nem róható fel számukra, mivel nem is kapták meg a tao-iratokat.

Igaz, mindez egyszersmind a támogatási igazolások megküldésére vonatkozó kormányrendelettel is ellentétes. A szaktárcának elvileg az úgynevezett teljesítési igazolásokat kellett volna behajtani havi rendszerességgel a sportszövetségeken. Ezek azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy melyik cég milyen egyesületeket támogat. Az NGM azonban nem szerezte be az iratokat. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indoklása szerint ugyanis '"2013 januárjától kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint … a havi adatszolgáltatást kiváltotta egy negyedévente teljesített számokra szorítkozó adatküldés".
Vagyis a Pénzügyminisztérium azért nem sért törvényt, mert nem tart be egy jogszabályt.

"Az indoklásban emlegetett gyakorlat azt mutatja, hogy a tao-támogatási rendszer átláthatóságára vonatkozó eleve sem túl erős szabályok kijátszhatóak, és a gyakorlatban még az a kevés ellenőrzési mechanizmus sem működik, amit a jogszabályok előírnak” – kommentálta a fejleményeket Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

A tao-rendszer és az átláthatóság

A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő adót nem az államkasszába utalják, hanem egy sport (vagy kulturális) szervezetnek adják. Az elmúlt években csak a sportba több 100 milliárdnyi adóforint áramlott. Mivel rengeteg visszaélésről lehet hallani, a rendszer megítélése igencsak kettős. Bár az Európai Unióval kötött egyezség értelmében a kezdetektől nyilvánosnak kellene lennie, hogy mely cégek kiknek utalják adóforintjaikat, ezt sokáig a sportági szövetségek és a kormányzat is asszisztálásával titkolták az érintettek.
Az átláthatóságért 2016-ban indított pert a TI, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat. Egyből két eljárást kezdeményeztek: egyet a sportszövetségek, egyet pedig az adatokkal elvben rendelkező tárcák, az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen. Utóbbi per 2017 októberében zárult le: a Kúriának kellett kimondania, hogy az állami szereplőknek ki kell adniuk az adatokat. A bírósági ítéletet egyik minisztérium sem teljesítette a törvényi előírásokban szereplő módon. Az EMMI legalább igyekezett, de mivel náluk sem voltak meg rendszerezetten a szükséges iratok, ezért több részletben, és csak komoly késéssel adták át azokat.
Közben a civil szervezet újabb jogi csatát nyert tao-ügyben, múlt héten ugyanis a Kúria a másik, sportszövetségekkel szemben indított perben is kimondta, hogy ki kell adni a szükséges iratokat.
Szerző