Székely László ombudsman arra kérte a humántárca vezetőjét, hogy fontolja meg az alapellátási törvény és a várandósgondozásról kiadott rendelet pontosítását. Ma ugyanis a nem egyértelmű szabályozás miatt akár az is előfordulhat, hogy kiemelnek a családból egy újszülöttet pusztán azért, mert édesanyja nem vett részt olyan szűrővizsgálatokon, amelyekre a hatályos törvények valójában nem is kötelezik. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly év végén fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, kötelező-e például az ultrahang vizsgálat vagy a vérvétel minden gyermeket váró kismamának, vagy sem, mert a jogvédő szervezethez érkezett panaszok egészen szélsőséges megítéléseket is bemutattak. A TASZ bejelentése szerint előfordult, hogy a védőnők azonnal súlyos veszélyeztetettséget kiáltottak, és jeleztek a gyermekjóléti szolgálatnak, ha a várandós nő nem ment el egyes vizsgálatokra. Márpedig egy ilyen jelzés után gyámhatósági eljárás indulhat, ami akár oda vezethet, hogy a csecsemőt elveszik a családtól.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatot indított és a szeptember elején elkészült jelentés igazolta a jogvédő szervezet aggályait. Az ombudsman értelmezése szerint a hatályos jogszabályok szerint a nő a terhesség 24. hete előtt nem köteles ilyen vizsgálatokon megjelenni, és ezt követően is csak akkor, ha „annak elmaradása a magzat életét vagy testi épségét veszélyeztetné”. Az rendben van, hogy az elutasítást a védőnő rögzítse és jelezze a gyermekjóléti szolgálatnak és a háziorvosnak, de ezt ne tekintsék súlyos veszélyeztetettségnek, csak alapnak a család vizsgálatához – hangzik a biztos véleménye, amivel a jogvédők is egyetértenek.
Az kérdéses, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lép-e bármit az ügyben, a tárca a szabályozással kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke megkeresésünkre maga is túl szigorúnak ítélte a jelenlegi szabályokat. Csordás Ágnes azt tapasztalja, hogy kolléganőik az alapellátási törvény, majd az ezt követően kiadott nagyon szigorú Emmi iránymutatás megjelenése óta attól félnek, ha nem elég határozottan lépnek fel minden ilyen esetben, vétenek a szabályok ellen és elmarasztalhatják őket.
Valójában tehát jó magyar hivatali szokás szerint átestünk a ló másik oldalára. Amikor ugyanis néhány éve kiderült, hogy a teljes gyermekvédelmi ellátórendszer csődjeként egy agárdi, majd egy gyöngyösi kisgyereket is halálra éheztethettek a szüleik anélkül, hogy bárki lépett volna a rendkívül rossz állapotban lévő gyerekek érdekében, az egészségügyi és szociális ellátásokat felügyelő minisztériumban összeállítottak egy kötelezően kitöltendő űrlapok tucatjait is tartalmazó feladatlistát a védőnőknek. A csomag betartása tavaly augusztus óta kötelező. A tárca vezetői állítják, hogy a kismama nem utasíthatja vissza a szűréseken való részvételt, holott a napi gyakorlat alapján a családokkal dolgozó szakemberek többször is jelezték, hogy indokolatlan a túlzott szigor. Nekik nem hittek a minisztériumban, kérdés, hogy az ombudsman meg tudta-e győzni az íróasztalnál ülőket, hogy az élet nagyobb rugalmasságot kíván.
