Intő jel: leváltották Merkel bizalmasát a CSU/CDU éléről

Publikálás dátuma
2018.09.25 20:36
Volker Kuder (középen) a CSU/CDU távozó frakcióvezetője, 2018 szeptember 25-én
Fotó: AFP/ John MacDougall
Volker Kauder 13 év után kell elhagyja a frakcióvezetői posztot, utódja a kevésbé ismert Ralph Brinkhaus lesz.
Meglepetésre elveszítette a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselőcsoportjában kedden tartott frakcióvezető-választást Volker Kauder, az Angela Merkel kancellár bizalmasaként számon tartott politikusnak így 13 év után távoznia kell a tisztségből.    A CDU/CSU-frakcióban 1973 óta először volt egynél több jelölt a frakcióvezetői tisztségre. Volker Kauder kihívója egy kevéssé ismert politikus, Ralph Brinkhaus volt.    A választás után Alexander Dobrindt, a képviselőcsoport CSU-s tagjainak vezetője - a CDU/CSU pártszövetség közös frakciójának második embere - elmondta, hogy a szavazáson a 246 képviselő közül 239 adott le érvényes szavazatot. Ralph Brinkhaus 125 képviselő támogatását nyerte el, Volker Kauderre 112 képviselő szavazott, 2 képviselő tartózkodott - ismertette Alexander Dobrindt.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke rövid sajtónyilatkozatában kiemelte: Volker Kauder újraválasztása mellett állt ki, mert nagyon jó volt az együttműködés a frakciót 2005 óta - kancellárságának kezdete óta - irányító politikussal.  Mégis Ralph Brinkhaus kapott több szavazatot, ezért "természetesen gratuláltam, és jó együttműködést kínáltam fel neki" - mondta a pártelnök-kancellár. Arra egyetlen politikai elemző sem számított, hogy a kihívó a titkos választáson legyőzheti a hivatalban lévő frakcióvezetőt, aki minden elődjénél hosszabb ideje volt a pozícióban. Arra viszont előzőleg valamennyi elemző előzőleg felhívta a figyelmet, hogy
a szavazatok megoszlása Angela Merkel tevékenységének megítélését jelezheti, vagyis Volker Kauder esetleges szűk többsége azt jelentheti, hogy számottevő az elégedetlenség a kormányfővel szemben. Ennek alapján Volker Kauder leváltása komoly elégedetlenséget jelezhet.
Ennek alapján Volker Kauder leváltása komoly elégedetlenséget jelezhet. Angela Merkel helyzetének megrendülésére utalhat az is, hogy a pártelnök-kancellár tőle szokatlan módon nyilvánosan kritikával illette kormányának tevékenységét. Egy hétfői sajtónyilatkozatában és egy keddi beszédében - az egyik legnagyobb gazdasági érdekképviselet, a német iparvállalatok szövetségének (BDI) berlini tanácskozásán - egyaránt hangsúlyozta, hogy a hosszúra nyúlt kormányalakítás után a koalíciós pártok túl sokat foglalkoztak saját magukkal, amin változtatni kell, a pártpolitikai viták után vissza kell térni a szakmai munkához. Ralph Brinkhaus 50 éves, pénzügyi szakember, 2009 óta tagja a Bundestagnak, az államháztartási politika területére szakosodott, tavaly óta a 10 frakcióvezető-helyettesi tisztség egyikét töltötte be.Megválasztását a Bundestag több pártja Angela Merkel gyengülésének jeleként értékeli az első reakciók alapján.  
Frissítve: 2018.09.25 21:56

Földrengés rázta meg Fülöp-szigetek fővárosát, legalább öten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.04.22 15:36

Fotó: AFP/ NOEL CELIS
A Manilát és környékét érő természeti csapás áldozatait összeomló épületek temették maguk alá. Cunami-riadót nem kellett elrendelni.
6,1-es erősségű földrengés rázta meg hétfő délután a Fülöp-szigeteki fővárost, Manilát és környékét, írja az NBCnews.com. Hírek érkeztek áramkimaradásról, autópályára omló sziklákról, megrongálódott a nemzetközi repülőtér és leállt a vasúti közlekedés, emberek ezrei menekültek az utcákra. A khaleejtimes.com Lila Pineda kormányzó televíziós nyilatkozata után azt is hozzáteszi:
a rengés miatt öt ember lelte halálát.
Három ember testét Porac településén egy összedőlt ház romjai között találták meg, egy idős nő és unokája pedig Luba városában vesztette életét, mikor rájuk omlott egy épület.
Cunami-riadót nem rendeltek el; a hatóságok szerint a 20 kilométeres mélységben történt rengés nem volt olyan hosszú, sem olyan kiterjedt, hogy szökőárat indítson el. Az utórengések miatt viszont figyelmeztetést adtak ki.
Frissítve: 2019.04.22 15:37

Putyin és Kim Dzsong Un csütörtökön találkozik Vlagyivosztokban

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:27

Fotó: AFP / HANDOUT/ ALEXANDER ZEMLIANICHENKO
A 37 résztvevős pekingi Egy övezet, egy út csúcsra tartva tárgyal az orosz elnök az észak-koreai diktátorral.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját csütörtökön fogják megrendezni Vlagyivosztokban, a Russzkij szigeten - közölte hétfőn a Kremlhez közel álló, Izvesztyija című napilap. A lap szerint Putyin a Pekingben pénteken és szombaton megtartandó Egy övezet, egy út nemzetközi fórumra tartva - melyen 36 másik ország képviselői mellett Orbán Viktor is részt vesz majd - tesz majd kitérőt Vlagyivosztokba. A Kreml korábban biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta elárulni a csúcstalálkozó helyszínét és időpontját, csak annyit közölt, hogy azt a hónap második felében, Oroszország területén tartják meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két vezető a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit fogja áttekinteni. A hétvégén megjelent orosz és nemzetközi sajtóértesülések szerint észak-koreai funkcionáriusok keresték fel a tervezett találkozó feltételezett helyszínét, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemet, ahol egyébként április 24-én és 25-én "hivatalos küldöttségek látogatása" miatt szünetel majd az oktatás. A Vlagyivosztokban megtartandó csúcs lehetőségéről elsőként a Yonhap dél-koreai hírügynökség számolt be a múlt hét elején.
A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolattartás. Putyin 2000-ben látogatott el Phenjanba. Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il páncélvonatán 2001-ben és 2002-ben Moszkvába, 2011-ben pedig Ulan-Udéba utazott el. A jelenlegi észak-koreai diktátor még sosem lépte át az orosz határt, bár egy meghívást már elfogadott 2015-ben.

Egy övezet, egy út, 37 résztvevő, második fórum

Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra - jelentette be múlt pénteki sajtótájékoztatóján Vang Ji kínai külügyminiszter. Magyarország mellett több európai állam is képviselteti magát, így például Ausztria, Csehország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Portugália és Svájc.
Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország és Ausztrália szintén magas rangú küldöttekkel képviseltetik majd magukat az eseményen. De csatlakozik majd António Guterres ENSZ főtitkár, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is.
Ott lesznek továbbá az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezés más érdekeltjei, a többi között Oroszország, Mongólia, Pakisztán, Vietnam, Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Chile és Egyiptom vezetői is. Az Új Selyemút terv eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang elmondta: 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával.

Erre figyelmeztetett az EU

Az Egy övezet, egy út az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU 2017 áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust, melyeknek a kínai kormány nyelvhasználatában sajátos jelentése van. A tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba.

Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.